Meglévő könyvtári alkatrész módosítása - Gondolt-e már arra, hogy módosít egy meglévő könyvtári alkatrészt annak egy új alkalmazása céljából? Ha egy új könyvtárt szeretnénk létrehozni, először hozzunk létre egy új kapcsolási rajzot, majd helyezzük el rajta a már meglévő alkatrészeket! Ezután a Design " Make Schematic Library paranccsal a lehelyezett alkatrészekből létrehozhatjuk, majd szerkeszthetjük az új alkatrészkönyvtárat. Ha egy meglévő könyvtárhoz szeretnénk alkatrészt hozzáadni, helyezzük el az alkatrészt bármely kapcsolási rajzon, jelöljük ki és másoljuk a vágólapra "Ctrl+C"-vel! Ezt követően nyissuk meg az alkatrészkönyvtárat, és az SCH Library panelen illesszük be az új alkatrészt!
A felsorolt összes művelet egy PCB dokumentumban ugyanúgy működik footprintekkel és a PCB könyvtárakkal.
Adatlap és egyéb adatok hozzárendelése az alkatrészhez - Mérnökként bizonyára tudja, milyen értékes az, ha direkt hozzáférésünk van az alkatrészek adatlapjához. Olykor ellenőriznünk kell a jelek időzítését, vagy egy sor szimulációs programozási szekvenciát. Bármi legyen is az ok, gyors hozzáférésre van szükségünk az adatlaphoz. Ezt az egyszerű és egyértelmű elérést két módon is megtehetjük Altium Designerben.
- HelpURL - Hivatkozás, amelyet mint alkatrész-paraméter definiálhatunk. Lehet hivatkozás egy Word fájlhoz, egy szöveges fájlhoz, pdf-hez vagy akár egy URL-hez is. Ha alkatrészünk rendelkezik ezzel a paraméterrel, a hivatkozott dokumentumot könnyedén elérhetjük, ha jobb gombbal az adott alkatrészre kattintva a References " Help parancsot választjuk, vagy lenyomjuk az F1 billentyűt, miközben kurzorunk az alkatrész fölött van. Az Altium Designer felismerve a csatolást megnyitja azt fájlként vagy hivatkozásként. A HelpURL hivatkozásnak abszolút hivatkozásnak kell lennie. Olyan fájlokat is megadhatunk, amelyek betöltődnek Internet Explorerbe mint pl. képvagy táblázatfájlok. Ezen fájlok az Altium Designer-en belül nyílnak meg egy belső böngészőablakban.
- Ha több fájlt is szeretnénk hivatkozásként megjeleníteni, akkor használjuk a másik módszert a linkeléshez - az alkatrész-link paraméter-párt. Minden paraméterpár definiál egy fájlt és egy menübejegyzést, amely az Altium Designer jobb gombos menüjében jelenik majd meg.
Nem elektromos alkatrészek használata - Majdnem mindegyik terv tartalmaz olyan nem elektromos alkatrészeket, amelyek a kész panelra kerülnek majd rá. Ezek lehetnek hűtőbordák, fiduciális pontok, logók, vagy olyan alkatrészek, amelyek utólag ki- és beszerelhetők. Néhány ilyen alkatrésznek az alkatrészlistán is szerepelnie kell. Az Altium Designer-ben ezeket a speciális alkatrészeket azok típusának átállításával kezelhetjük. Számos alkatrésztípus létezik, szabadon használhatjuk azt, amely legjobban megfelel az egyes alkatrészeknek.
- Szabvány - A szabvány alkatrészek átkerülnek a terv szinkronizálásánál, a footprinteket és a pin-pad hozzárendeléseket teljes mértékben ellenőrzi a program.
- Szabvány (BOM-ban nincs) - Ezen szabvány alkatrészek nem szerepelnek az alkatrészlistában. Ilyen alkatrész lehet például egy mérőpont.
- Mechanikai - A mechanikai alkatrészek nem kerülnek át a terv szinkronizálásánál, így manuálisan kell elhelyezni azokat, ha azt akarjuk, hogy a kapcsolási rajz és a panel is tartalmazza őket. Ezek azonban mindig szerepelnek az alkatrészlistában, ilyen alkatrész például a hűtőborda.
- A grafikus alkatrészek sem a terv szinkronizálásánál nem kerülnek át, sem az alkatrészlistába nem kerülnek bele.
- Net Tie (hálózat-összekötő) - Ezek a speciális alkatrészek használhatók különböző hálózatok összecsatolására. (Részletes leírás a következő bekezdésben.)
Hálózat-összekötők földcsatlakozáshoz, rádiófrekvenciás alkatrészekhez és síkmágnességhez - Akár tápegységet, beágyazott rendszert, rádiófrekvenciás áramkört vagy audioelektronikát tervezünk, elérünk egy ponthoz, amikor ki kell találnunk, hogy az áramkörünkben hogyan kötjük össze a különböző földeket, illetve milyen huzalozási geometriát alkalmazunk a rádiófrekvenciás vagy síkmágneses alkatrészeknél. Az Altium Designer egy rendkívül hasznos eszközzel siet ebben segítségünkre, az ún. Net Tie (hálózat-összekötő) alkatrésszel. A legegyszerűbb mód, hogy elsajátítsuk a Net Tie alkatrészek használatát, ha megértjük azok létrehozását, felépítését. Vegyük alapul a képen látható dipól antennát! Ennek a végein két pad található. Egyenáramon és alacsony frekvenciákon rövidzárként viselkedik, amit a DRC (tervezésiszabály-ellenőrző) nem engedélyez, ezért ezt az alkatrészt Net Tie típusúvá tesszük. A footprint megrajzolásával kezdjük az SMD padekkel a végein, ahol a rádiófrekvenciás jelek majd csatlakozni fognak. Ezután az alkatrészkönyvtárban elkészítjük az alkatrész kapcsolási rajzon szereplő szimbólumát. Az alkatrész tulajdonságai között az alkatrész típusát átállítjuk Net Tie-ra. Ezt követően az alkatrészhez rendeljük a korábban elkészített footprintet, megadjuk a pin-leképezést, hogy megbizonyosodjunk a megfelelő jelhozzárendelésről. Ezzel elérjük, hogy annak ellenére, hogy a footprint egyenáramon tulajdonképp rövidzárként viselkedik, a DRC tudni fogja, hogy az alkatrész típusa miatt ez engedélyezett. Másik jó példa a Net Tie-ok alkalmazására a Kelvin-földelés, ahol egy vagy több különálló földet kell összekötnünk alacsony áramú helyeken.
Tehát, ha rádiófrekvenciás vagy sík-mágneses alkatrészt kívánunk megépíteni, vagy Kelvin-kapcsolattal szeretnénk összekötni analóg és digitális földeket, a Net Tie alkatrész alkalmazása mindenképpen a legjobb megoldás erre.
A HT-Eurep Electronic Kft. honlapja
