Skype: messze több, mint egy VoIP-telefon

Interjú Szabó Sándoral, a Mobil Innovációs Központ (MIK) projektvezetőjévelNapjainkban az internet-alapú Skype-telefon nagy és növekvő népszerűségnek örvend: globálisan több mint 300 millió regisztrált és 12 milliónál is több konkurens használója van. Szabó Sándort, műegyetemi tanársegédet, a Mobil Innovációs Központ (MIK) projektvezetőjét erről a sikeres technológiáról, a Skype szerepéről, lehetőségeiről és jövőjéről kérdeztem

– Hogyan határozná meg a Skype jelentőségét, mi teszi ilyen közkedveltté napjainkban?

– A Skype alapvetően egy könnyen használható, internetes kommunikációs rendszer. A program sikere mögött az áll, hogy könnyen és ingyenesen telepíthető, azonnal használható, és minél több ismerős/barát használja, annál könnyebb velük a kapcsolatot tartani. A beszélgetés mellett adatot (pl. fényképeket) és szöveges üzeneteket is küldhetünk, valamint az új verziók támogatják a videotelefonálást is.

Image

Szabó Sándor

Alkalmas időben jelent meg: a szélessávú internetelérés elterjedésével megnyílt az ingyenes kapcsolattartás lehetősége is. Könnyen működik NAT, tűzfal mögött is, szemben az MSN-nél tapasztalható problémákkal. Nagyon jók a kodekek, akár kis sávszélességnél is jó a minőség, stabilan működik (tudtommal eddig mindössze egyetlen nagy leállása volt), és sokat köszönhet annak, hogy a többi megoldás szerver-kliens elven alapul, a Skype pedig P2P. Úgy gondolom, sikeréhez a hatékony üzleti modellje is hozzájárult.

– Mi a Skype üzleti modell erőssége?

– Vannak olyan üzleti modellek, amelyek nagyszámú felhasználó/termék esetén működnek sikerrel, például az Amazon.com modellje, sőt, kifejezetten igénylik, hogy a szolgáltatás indulásakor legyen meg a kritikus tömeg. Sok felhasználó „elcsábításához” a legjobb utat az egyszerűen elérhető, ingyenes szolgáltatások jelentik. A nagyszámú felhasználó kis része – ez még így is nagyon sok felhasználót jelent! – viszont fizetne az extra szolgáltatásokért, pl. Skype-in, Skype-out, hangposta stb.
A Skype szolgáltatások köre egyre bővül. Ahogy terjed a mobilInternet, várható, hogy a Skype is megjelenik az ilyen eszközökön. A Skype – és más, hasonló VoIP-programok – használatának elterjedése nagyban hozzájárult a vezetékes külföldi hívások percdíjának mérséklődéséhez.
A mobil Skype – és szintén a más, hasonló VoIP-programok – megjelenése talán csökkentheti a mobil percdíjakat is.

– Mit kell tudni a Skype-alapú telefonálás biztonságtechnikájáról, illetve minőségi paramétereiről?

– Mivel a Skype zárt protokoll, ezért nem ismerjük pontosan a valóságot, csak a készítők elmondására tudunk támaszkodni. A rendszer csak olyan biztonságos lehet, mint a rendszerben felhasznált technológiák. Illetéktelenek elvileg nem tudják lehallgatni, a kommunikációra szimmetrikus kulcsú AES 256 bites titkosítást használ, az egyeztetésre 1024 bites RSA-t, authentikáció esetén pedig vagy 1536, vagy 2048 bites RSA-t. A rendszer nagy problémája, hogy a kulcsokat bele „drótozták” az indítófájlba. Mivel mindenki egy hálózatot használ, ezért elvileg lehet figyelni, hogy ki mikor van bejelentkezve, illetve ki kivel kommunikál. Elvileg kormányzati „backdoor” is található benne, de akik ehhez nem férnek hozzá, azoknak komoly problémát okoz, hogy a Skype lehallgathatatlan. Ez gondot okoz a nemzetbiztonsági szerveknek (vö. lawful intercept point a nyilvános távközlő hálózatokban – PSTN, GSM, UMTS – a titkosítás, a zárt protokoll, az IP-alapú átvitel és a P2P modell miatt). További problémák is felmerülnek pl. nem tudhatom, hogy a Skype cég lehallgatja-e a hívásaimat, stb. A Skype-hívások minőségét több terheltségi tényező is befolyásolja: az internetelérés (ha közben P2P vagy letöltés folyik a háttérben, nagyon lerontja a minőséget), a gerinchálózat, illetve a hívott fél internet-hozzáférésének a terheltsége. Előfordulhatnak olyan esetek, amikor nehéz meghatározni a hiba pontos helyét. Egy ingyenes szolgáltatásnál azonban ez még akár elnézhető is lenne, azonban a fizetős ügyfelektől sok panasz érkezik, hogy nem törődnek a minőségi problémáikkal, az E-Bay nem biztosít megfelelő ügyfélszolgálatot számukra. Bár a Skype folyamatosan fejleszti a használt kodekeket, hogy javítson a hívások minőségén, de nem tett jót az ügyfelek bizalmára nézve a teljes Skype-rendszer egy évvel ezelőtti leállása.

– A Skype-pal összevetve, milyen ismertebb alternatív szolgáltatások léteznek ma a világon, és miért szaporodnak „gombamód”?

– Néhány alternatív szolgáltatás felsorolásszerűen (2008 elején): AOL Instant Messenger/AIM Call Out; Gizmo Project; Indafone; Microsoft Live Messenger; Net2Phone; OoVoo SIP-based services; SightSpeed; WengoPhone; VoipBuster; Voipfone; VZOchat; Yahoo! Messenger/Yahoo! Voice; MagicJack; Fring… Az azonnali üzenetküldés már az internet elterjedése előtt, a 60-as évek közepe táján is létezett. Először a többfelhasználós operációs rendszereken jelent meg, mint például a CTSS vagy Multics. Az ilyen rendszerekben eleinte értesítési rendszerként használták (például nyomtatás esetén), majd a gépre bejelentkezett felhasználók közötti kommunikációra.
A hálózatok elterjedésével lehetővé vált olyan protokollok kidolgozása, amelyek számítógépek közötti kommunikációt valósítanak meg. Ezek a protokollok vagy peer-to-peer (például: talk, ntalk, ytalk), vagy kliens-szerver (például: IRC) módon működtek. A korai IM-rendszerek a mai szolgáltatásokhoz képest rendkívül egyszerű és puritán megoldások voltak, ám a működési elvük jelentős változást hozott a számítógépes kommunikációba. A Skype volt egy időben a legsikeresebb, és ami sikeres, azt mindig szeretik lemásolni. Néhány más elterjedt üzenetkezelő IM/VoIP-program és a Skype felhasználóinak a számát összehasonlítva: AIM (több mint 100 millió), Jabber (kb. 90 millió), Windows Live Messenger (294 millió aktív), Yahoo! Messenger (22 millió – 2006-ban), QQ (Kínában használják: 2006-ban 221 millió), Skype: 309 millió.

– Mi mondható el a Skype ipari vonatkozásairól, hogyan lehetne kiaknázni a Skype és az IM nyújtotta lehetőségeket pl. az üzleti világban?

– Elsőként említhető a Skype integrációja a hagyományos kommunikációs hálózatokkal (PSTN, GSM), az úgynevezett „Click to Dial”. A Skype biztosítja a felhasználók elérhetőségét a „hagyományos” telefonhálózatból is, azonban a számítógéphez kötött Skype-kliens korlátozza a megoldás használhatóságát. Ezen kívánnak segíteni a mobilkészülékeken futó Skype-kliensek (S60, UIQ), illetve a Skype-célhardverek, WiFi-s Skype-telefonok (Belkin, Netgear). A Skype hívási funkciói kényelmesen elérhetőek a „Click to Call” funkcióval. Az interneten fellelhető telefonszámok egy kattintással felhívhatók a Skype-kliens segítségével, oda sem kell mennünk a telefonkészülékhez.
További „ipari” alkalmazás a Skype integrációja ügyfélszolgálati rendszerbe. A Skype az otthoni/lakossági végfelhasználók mellett az üzleti felhasználók számára is hatékony eszköz. A Skype-hoz elérhető számos kiegészítő, amelyekkel több üzleti alkalmazást – pl. Skype alapú telefonközpontot – lehet megvalósítani. Az igazi megoldás szerintem a Skype előnyeinek (egyszerűség, széles körű elérhetőség és kedvező árazás) ötvözése a hagyományos távközlési infrastruktúrával. Jó példa erre a – legtöbb cégnél már adott – hagyományos call/contact center kiegészítése Skype-behívási lehetőséggel. Ez a megoldás csökkentheti a kék és zöld számok fenntartásának költségét, még kényelmesebbé téve az ügyfélszolgálat elérését a cég weblapján keresztül. A MIK-ben kidolgoztunk egy megoldást, amelynek segítségével az ügyfélszolgálatok kék és zöld számai kiegészíthetőek az interneten keresztüli ingyenes, kényelmes hívások lehetőségével. A termék egy Skype-SIP (Session Initiation Protocol) együttműködést biztosító alkalmazás, amely egyidejűleg több párhuzamos, ugyanarra a „címre” bejövő Skype-hívás kezelésére, szétosztására képes az ügyfélszolgálat munkatársai között. Megvalósítja a Skype- és a SIP-protokollok közötti átjárhatóságot, beemelve az otthoni felhasználók által használt, ingyenes Skype-hívásokat egy komoly, céges távközlési szolgáltatói környezetbe, összekapcsolva a meglévő, sokcélú SIP-rendszerekkel.
A Skype üzleti alkalmazásai közül a jelenleg is elérhető szolgáltatások felsorolásszerűen a következők.
Az alapvető hang-, video- és IM mellett konferenciahívásokon kívül Skype-alapú telefonközpont, Skype-alapú, két fiókot összekötő, ingyenes „bérelt vonal” mellett mobilkliens és „Business Control Panel” is létezik. Ennek segítségével lehet központilag kontrollálni a munkatársak egyenlegét, Skype-in számaikat stb. Létezik a Skype-kliensnek olyan verziója is – kifejezetten rendszeradminisztrátorok számára –, amely lehetővé teszi a beállítások hálózaton keresztüli módosítását.

– A MIK-ben az Ön vezetésével folyó projektmunkának része az azonnali üzenetküldési (IM) szolgáltatásokkal való foglalkozás. Tájékoztatna, mit és milyen célból fejlesztettek ki?

– Jelenleg igen népszerűek a virtuális közösségek, és a felhasználók kommunikációjában egyre nagyobb szerep jut az online-ismerősöknek, -kapcsolatoknak. Az ilyen rendszerekben azonban csak akkor érhető el a felhasználó, ha éppen a számítógépe előtt ül. További probléma, hogy jelenleg több, egymással versengő rendszer is létezik, és az ezek közötti átjárás sem megoldott, vagyis több kliensprogramot kell futtatni. Mindkét esetben megoldást jelentene egy integrált, azonnali üzenetküldő mobil rendszer, amely egyszerre több online hálózatban is megszemélyesíti a felhasználót, és a mobiltelefon segítségével folyamatos elérhetőséget és könnyű kezelhetőséget biztosít. Az azonnali üzenetküldő alkalmazásokat otthoni vagy munkahelyi számítógépeken használják. Amikor a felhasználó útközben van, akkor ezekben a hálózatokban már nem elérhető, csak tárolt üzenetet (pl. e-mail) lehet neki küldeni. A MIK-ben kifejlesztettünk egy tesztrendszert, amely ötvözi az „Instant Messaging” és a „Store And Forward” elv előnyeit, és mobilelérést biztosít a felhasználóknak az IM fiókjaihoz. Így például lekérdezheti partnereinek az állapotát, állíthatja a jelenlét információit, üzeneteket fogadhat, adott esetben üzeneteket küldhet. Az illető számítógépéről való kijelentkezésekor egy alkalmazáskiszolgáló átveszi az IM-kapcsolatait, vagyis a felhasználót egy szerverprogram személyesíti meg, amikor az csak a mobilhálózaton keresztül érhető el. A rendszer a beérkező IM-üzeneteket SMS formában továbbíthatja az illető mobiltelefonjára, amelyekre szintén SMS-ben válaszolhat. A beérkező válasz-MS-t a szerver átalakítja a megfelelő IM protokoll üzenetté, és továbbítja a feladónak. A bejövő internetes hívásokat (pl. Skype, Gtalk stb.) a rendszer szintén GSM-hívásokká alakítja át, a felhasználó telefonjára továbbítja, illetve – amennyiben nem elérhető – hangüzenetet lehet hagyni a számára a mobiltelefonján.

– A felhasználók százmilliói mit várhatnak, miben reménykedhetnek a Skype jövőjét illetően?

– A Skype jelenlegi három fő bevételt generáló szolgáltatása a Skype IN, Skype OUT és a mobilalkalmazás. Az olcsó Skype- (és VoIP-) hívások kétségtelenül jelentős szerepet játszottak a vezetékes hívások percdíjaink csökkentésében. Kérdés, ez a folyamat hol áll meg, és mekkora mozgástere marad a Skype-nak. Ahogy azonban terjed a mobil-internetelérés, és nő a WiFi-lefedettség, a Skype egyre életképesebb konkurenciát jelenthet a mobilszolgáltatók számára is.

Image

Azonnali üzenetküldő szolgáltatás integrálása a mobil hálózatban

A Skype bevételi forrásai abból a szempontból is egyedülállóak (igazi versenytársnélküliek), hogy a konkurens IM-programok (MSN, Yahoo, AIM stb.) csak kiegészítő szolgáltatásként kínálják a hang- és videohívások lehetőségét, valamint egyikük sem csatlakozik a PSTN-hálózatokhoz. Az új, 3.X Skype-sorozat olyan új közösségi szolgáltatásokat kínál, amelyek megkönnyítik a hasonló érdeklődésű felhasználói közösségek kialakítását.

Image

Skype-SIP gateway (egyszerűsített) működése

Ilyen szolgáltatás pl. a közösségi csevegés (Public Chats), a Skypecasts nevű élő, moderált chat és a Skype Extras között megtalálható számos érdekes ötlet (pl. Skype remote desktop, uSeeToo közös rajzolás és fotómegosztás stb.). A jövő kérdése még, hogy az alapvetően zárt Skype protokoll (a Skype API-n keresztül férhetünk hozzá a program funkcióihoz) mennyire állja meg a helyét a nyílt szoftverfejlesztési elveket képviselő, nyílt, szabványos protokollokon alapuló kihívókkal szemben. Nem lehet biztosan tudni egyelőre azt sem, hogy mi az E-Bay célja a Skype-programmal az elkövetkező években.

Kategória: Cikk archívum

Címkék: