A globális ellátási láncnak a Covid19-világjárvány által kiváltott zavaraira reagálva, az uniós iparpolitika részeként 2022 februárjában bevezették a chipekről szóló uniós jogszabályt. A jogszabály célja a mikrochiphiány kezelése és az Unió technológiai vezető szerepének megerősítése volt. A digitális évtizedre vonatkozó uniós stratégia azt a célt tűzte ki, hogy 2030-ra az Unió 20%-os részesedést szerezzen az élvonalbeli és fenntartható mikrocsipek globális termelési értékében. A chiprendelet 2023 szeptemberében lépett hatályba. Ennek a megvalósulását vizsgálta az Európai Számvevőszék (European Court of Auditors – ECA).
Az ECA jelentése szerint valószínűtlen, hogy az Unió teljesíteni fogja azt a célját, hogy a jelenlegi 10 %-kal szemben 2030-ra 20%-os részesedést szerezzen a mikrochipek piacán. „Az Uniónak minél előbb a valós helyzethez kell igazítania a mikrocsip-stratégiáját – jelentette ki Annemie Turtelboom, az ellenőrzésért felelős számvevőszéki tag. – Ez a terület rendkívül gyorsan változik, óriási a geopolitikai verseny, és a jelenlegi tempónk mellett még igencsak távol vagyunk törekvéseink megvalósításától. A 20% mint cél inkább csak egy törekvést fejezett ki: annak eléréséhez 2030-ig körülbelül meg kellene négyszereznünk a termelési kapacitásunkat. A jelenlegi haladás üteme azonban ehhez még csak nem is közelít. Európának versenyben kell maradnia – az Európai Bizottságnak pedig újra kell értékelnie hosszú távú stratégiáját, hogy az tükrözze a valós helyzetet.” A chipekről szóló jogszabály 2030-ig történő végrehajtásához szükséges becsült összegnek (86 milliárd euró) a Bizottság mindössze 5%-át (4,5 milliárd euró) kezeli. A fennmaradó összeget várhatóan a tagállamok és az ágazati szereplők fogják biztosítani. Összehasonlításképpen: a legnagyobb globális gyártók a 2020-tól 2023-ig tartó hároméves időszakban 405 milliárd euró összegű beruházást irányoztak elő, ami mellett eltörpül a chipekről szóló uniós jogszabály pénzügyi ereje.
A számvevők ugyanakkor rámutatnak: a Bizottságnak nincs felhatalmazása arra, hogy a tagállami beruházásokat uniós szinten koordinálva biztosítsa azok összhangját a jogszabály célkitűzéseivel. Emellett a chipekről szóló jogszabály a célértékeit és a nyomon követést tekintve nem fogalmaz egyértelműen, és az sem világos, hogy megfelelően figyelembe veszi-e az ágazat hagyományos mikrocsipek iránti keresletének jelenlegi szintjét.
De ezen kívül számos más alapvető tényező is befolyásolja mind az Unió versenyképességét ezen a területen, mind a chipekről szóló jogszabály sikeres végrehajtásának esélyeit. Ilyen tényező például a nyersanyagimporttól való függőség, a magas energiaköltségek, a környezetvédelmi kérdések, a geopolitikai feszültségek és az exportellenőrzések, valamint a szakképzett munkaerő hiánya. Az uniós mikrochipágazatot néhány, nagy értékű projektekre összpontosító nagyvállalat alkotja, így a finanszírozás kis számú szereplőre koncentrálódik. Emiatt egyetlen projekt törlése, késedelme vagy kudarca akár az egész ágazatra is jelentős hatással lehet.
A számvevők átfogó megállapítása szerint valószínűtlen, hogy a chipekről szóló jogszabály nyomán jelentősen növekedne az Unió részesedése a mikrochipek piacán, vagy hogy teljesülne a globális termelés 20%-ára vonatkozó célkitűzés. Az Európai Bizottság 2024 júliusában közzétett saját előrejelzése szerint a gyártási kapacitás jelentős várható növekedése ellenére a gyorsan növekvő piacon az Unió teljes részesedése a globális értékláncban csak kismértékben, a 2022. évi 9,8%-ról 2030-ra mindössze 11,7%-ra fog nőni.
Forrás: www.eca.europa.eu
Kép: The European Court of Auditors' building. Photo credits: European Union
