Az ünnepség díszvendégei voltak:
Dr. Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Dr. Palkovics László, az Emberi Erőforrás Minisztérium államtitkára, V. Németh Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára, Dr. Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Dr. Bendzsel Miklós, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke, Dr. Péceli Gábor, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora, akik a díjátadásban részt vettek.

Az elnökségben Dr. Havas Miklós, Dr. Pap László, Dr. Ginsztler János, Dr. Karsai Béla, és Dr. Drozdy Győző voltak.

Az ünnepség a díszvendégek köszöntőivel kezdődött. Elsőként Dr. Kövér László, a Parlament elnöke szólt. Beszédében kifejtette, hogy a társadalmi fejlődés csak magas szinten képzett alkotó emberek közreműködésével biztosítható, ezért társadalmi érdek a kutató, fejlesztő, feltaláló, oktató szakemberek kiemelkedő teljesítményének elismerése és sikereik példaként állítása. Ezt célozzák a különböző szakmai elismerések, amelyek sorában fontosak a civil kezdeményezéssel létrejött díjak. Ilyen a Gábor Dénes-díj is, amelyet 1989-ben alapított az immár 25 esztendős NOVOFER Alapítvány, és napjainkig 193-an részesültek ezen elismerésben.

Ezt követően Prof. Gyulai József akadémikus, a kuratórium elnöke beszélt. A Gábor Dénestől származó „Találjuk fel a jövőt" jelmondat üzenete napjainkban különösen aktuálissá vált az élet minden területén (fenntartható fejlődés, nyersanyag-, energia- és hulladékgazdálkodás, foglalkoztatottság, gazdaság, stb.), azaz csak a tudatosan alakított jövő hozhat megoldást gondjainkra.

Harmadikként Jamrik Péter vezérigazgató, a NOVOFER alapító képviselője beszélt. A NOVOFER Alapítvány célja a műszaki-szellemi alkotások, a mérnöki munka, a technológiai fejlesztés terén nyújtott kiemelkedő teljesítmények elismerése. A Gábor Dénes-díj megalapítóinak szándéka egyben a technológiai innováció, a műszaki/mérnöki kutatómunka, az ember által teremtett gépek és létrehozott anyagi konstrukciók iránti társadalmi figyelem és elismerés felkeltése és megerősítése volt. A tudományos és szellemi teljesítményekre épülő világunkban vissza kell állítani, meg kell erősíteni az anyaggal történő bánás, a technológiai képességek, a műszaki alkotások és alkotók iránti méltó társadalmi elismerést is. A Gábor Dénes-díj és annak 25 éves története alapvetően erről szól.

Az évente kiosztott díjak jól lefedik az egyes ipari ágazatokat: IT-távközlés; gépipar; energetika; vegyészet-gyógyszeripar; mezőgazdaság-biotechnológia; „egyéb" (üzleti menedzsment, kiemelkedő oktatási teljesítmény).

Ezek után került sor a díjak áradására. Idén a Kuratórium döntése alapján két In Memoriam Gábor Dénes elismerést, és 8 Gábor Dénes díjat osztottak ki.

A Kuratórium döntése alapján Gábor Dénes-díjban részesült Solymosi János

villamosmérnök, a BHE Bonn Hungary Kft. űrtechnológiai igazgatója, a hazai űripari cég alapításában, az üzletépítésben, az űrtechnológia, a hazai műholdas űrtávközlés és a korszerű repülőgép fedélzeti berendezések fejlesztésében, az intelligens robotrepülő technológia meghonosításában és nemzetközi piacra vitelében, az űrtechnológiai minőségellenőrzésben vállalt meghatározó alkotó tevékenységéért, a magyar szaktudás nemzetközi hírnevének öregbítéséért.
Solymosi János 1955-ben született Gyomán. A KKVMF Híradásipari Szakán végzett 1977-ben. Első munkahelyén a KFKI-ban plazmafizikai és lézertechnikai kutatásban használt célműszereket fejlesztett. 1983-tól a BME Mikrohullámú Híradástechnika Tanszék Űrkutató Csoportjában fejlesztőmérnök. Feladatai közé tartozott a műholdfedélzeti áramkörök fejlesztése, mérése, speciális tesztelő berendezések készítése. Részt vett számos műhold fedélzeti berendezésének fejlesztésében, köztük az űrtörténeti jelentőségű Vega-Halley programban.
1991-ben a müncheni Bonn Elektronik GmbH tulajdonosával megalapította a ma már 100%- ban magyar tulajdonú BHE Bonn Hungary Kft-t. A BHE Magyarország legnagyobb űripari cége, 18 országban van képviseletük. Űrtechnológiai igazgatóként személyesen irányítja a cég űrprojektjeit. Berendezéseik ott vannak a Nemzetközi Űrállomáson, több külföldi műhold fedélzetén és az indiai Mars programban is. Rendszeresen tart előadásokat konferenciákon.
Tagja a Magyar Űrkutatási Tanácsnak (MÜT), az Űrkutatási Tudományos Tanácsnak (ÜTT), elnöke a Magyar Asztronautikai Társaságnak (MANT), társelnöke a Magyar Repülő és Űrtechnológiai Platformnak (HATP). Szakértőként közreműködött az ország ESA csatlakozásának előkészítésében.

A Kuratórium döntése alapján Gábor Dénes-díjban részesült Dr. Haidegger Tamás

villamosmérnök, orvosbiológiai mérnök, az Óbudai Egyetem adjunktusa, a Hand-in-Scan Kft. ügyvezetője, a digitális képfeldolgozáson alapuló, az orvosi kézhigiénia objektív ellenőrzésére alkalmas berendezés prototípusának megalkotása, a termék kifejlesztése és a Hand-in-Scan szabadalomra alapozott start-up vállalkozás létrehozása terén kifejtett alkotó közreműködéséért, valamint az eszköz nemzetközi szintű elterjesztéséért, sebészrobotikai eredményeiért.
Dr. Haidegger Tamás 1982-ben született Budapesten. 2006-ban villamosmérnöki, majd 2008-ban egészségügyi mérnöki diplomát szerzett a Műegyetemen. Ösztöndíjasként kutatott az Egyesült Államokban és Ausztriában, téziseit sebészrobotikából és távsebészetből írta. Jelenleg adjunktusként dolgozik az Óbudai Egyetemen; a nemrég alapított Bejczy Antal iRobottechnikai Központ igazgatóhelyettese. Kutatási projektjei a robotsebészet, űrtávsebészet irányítási problémáin túlmenően az orvosbiológia több területét érintik. Több mint 140 tudományos publikáció szerzője, számos nemzetközi konferencia és egyetem meghívott előadója. Vezető tisztséget tölt be az IEEE RAS robotikai társaságban, az ISO/IEC közös munkacsoportjában új robotikai szabványok kialakításán dolgozik.
Legtöbb idejét, energiáját az orvosi kézhigiénia ellenőrzésére alapított innovációval tölti. A Műegyetemen fejlesztett Hand-in-Scan már 18 hazai és nemzetközi innovációs és üzletfejlesztési versenyen részesült elismerésben. Tamás csapatával jelenleg együtt dolgozik a WHO-val és több nemzetközi központtal, hogy hatékonyan megakadályozzák a kórházi fertőzések terjedését, amelyek évente több százezer ember halálát okozzák a fejlett országokban.

A Kuratórium döntése alapján Gábor Dénes-díjban részesült Dr. Augusztinovicz Gusztáv Fülöp

villamosmérnök, a BME Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék egyetemi tanára, a környezeti zajcsökkentési és rezgéscsillapítási eljárásokhoz kapcsolódó, a modern számítástechnika által támogatott numerikus számítási és tervezési eljárások fejlesztése és alkalmazásba vétele terén elért eredményeiért, melyeket a kiemelt beruházások körébe tartozó (Művészetek Palotája, 4-es metró, Rákóczi híd, Déli összekötő vasúti híd, Nemzeti Színház, Zeneakadémia) akusztikai és rezgésszigetelési mérések és elemzések fémjeleznek.
Dr. Augusztinovicz Gusztáv Fülöp 1949-ben született Budapesten. A Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett villamosmérnöki diplomát. Négy évig a Ganz- MÁVAG kutatómérnökeként, 15 évig a Közlekedéstudományi Intézetben dolgozott, 1990 és 1996 között a Leuveni Katolikus Egyetemen kutatott. 1996 óta a BME Híradástechnikai Tanszékén tanít, ahol 1999-ben létrehozta a Rezgésakusztikai Laboratóriumot. Jelenleg az Akusztikai és Stúdiótechnikai Laboratóriumot vezeti, egyetemi tanár, az MTA doktora. Szűkebb szakterülete a zaj- és rezgéscsökkentés, az akusztikai problémák megoldása numerikus módszerek segítségével. Bevezette és elterjesztette a számítógépes elemzéseken alapuló akusztikai tervezést. Tanítványaival szakértőként részt vett az utóbbi évek nagy infrastrukturális beruházásaiban. Elemzései alapján építették át a budapesti Déli vasúti összekötő hidat, és jelenleg építik a Rákóczi hídi villamospályát, részt vett továbbá a Művészetek Palotája és a 4-es metró rezgésszigetelő szerkezeteinek tervezésében, a Zeneakadémia átépítésében és számos ipari zajcsökkentési feladat megoldásában. Elismerései: Békésy-díj, Pro Silentio díj, Kempelen Farkas díj, a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje.

A Kuratórium döntése alapján Gábor Dénes-díjban részesült Dr. Dusza János

fizikus és anyagkutató, a Szlovák Tudományos Akadémia elnökségének tagja, az MTA külső tagja, a korszerű anyagtudomány, kutatás és fejlesztés, valamint a technológiai transzfer rendszerekhez kapcsolódó infrastruktúra kiépítése és az európai kutatási térségbe történő integrációja során, a „Visegrádi országokkal" együttműködve végzett sikeres tevékenységéért, publikációs munkájáért, és azért a tudás átadási aktivitásáért, amivel hozzájárult az anyagkutatók új generációjának kineveléséhez.
Dr. Dusza János Sajógömörön született 1952-ben. 1976-ban végez fizikusként az Eötvös Lóránd Tudomány Egyetemen, Budapesten. 1982-ben PhD, 1995-ben DrSc. fokozatot szerez a Kassa-i Műszaki Egyetemen. Ugyanitt professzor (2004), 2013-ban egyetemi tanár az Óbudai Egyetemen, Budapesten. Kutatási területe a kerámiák, kerámia kompozitok/nanokompozitok anyagszerkezeti és mechanikai tulajdonságainak vizsgálata.
1977–től a Szlovák Tudományos Akadémia (SZTA) Anyagkutató Intézetében dolgozik, Kassán. Vendégkutató: MPI, Stuttgart - 12 hónap, Universität Wien - 12 hónap, JRC Petten – 18 hónap, ARC, Seibersdorf - 18 hónap.
Számos ösztöndíjat nyert el mint a DAAD, Alexander von Humboldt, BMFT, Lisa Meitner, British Council, JSPS, Hertha Filnberg. Két EC keretprogram kordinátora és 6 EC keretprogram társkutatója.
Publikációinak száma 250, meghívott előadásainak száma 45, hivatkozásainak száma 800. Számos szlovák és nemzetközi tudományos szervezet, szakmai folyóirat szerkesztő bizottságának és nemzetközi konferencia szervezőbizottságának tagja.
2013 tól tagja a Szlovák Tudományos Akadémia elnökségének, a Szlovákiai Magyar Akadémiai Tanács elnöke. Több szlovákiai és külföldi elismerésben részesült, Tornalja város 2007-ben díszpolgárává avatta.

A Kuratórium döntése alapján Gábor Dénes-díjban részesült Dr. Szikla Zoltán

papírgyártó mérnök, a Hamburger Hungária Erőmű Kft. ügyvezető igazgatója, a magyar papíripar felvirágoztatásában vállalt meghatározó tudományos, szakmai, szervező és irányító tevékenységéért, mely példája is lehet a XXI. század hatékony ipartelepítési módszereinek. Szikla Zoltán irányításával - a papírgyártás kedvezőtlen hazai adottságai ellenére – a hulladékokból környezetkímélő technológiával csomagolóanyagot gyártó és exportáló cég a határainkon messze túlnyúló módon vált a régió vezető vállalatává, tovább öregbítve ezzel a magyar szaktudás hírnevét.
Dr. Szikla Zoltán 1945-ben született Kál községben. 1970-ben a Helsinki Műszaki Egyetemen papírtechnológiai mérnök diplomát, majd ugyancsak Finnországban 1987-ben műszaki tudományok kandidátusa, 1992-ben pedig műszaki tudományok doktora címet szerzett.
Felváltva dolgozott Magyarországon és Finnországban: 1971-82 között a Csepeli Papírgyárban, 1975-től annak főmérnökeként, majd 1983-91 között Finnországban, öt évig a Finn Papíripari Kutatóintézet kutatójaként, majd 3 évig a Jaakko Pöyry cégnél a know-how fejlesztésért és technológia-intenzív projektekért felelős egyik vezetőként. 1992-2010 között az osztrák Prinzhorn Csoport magyarországi papírgyártásért felelős vezetője volt.
Irányításával ezalatt építették fel Európa egyik leghatékonyabb papírgyárát Dunaújvárosban. Közben 1-1 évet Finnországban a Lappeenrantai Egyetemen professzorként, a Helsinki Műszaki Egyetemen pedig docensként tevékenykedett. 2006 óta a Nyugat-Magyarországi Egyetem címzetes egyetemi tanára. 2010 óta a dunaújvárosi papírgyár energiaellátásának a megújításán dolgozik. 2014-ben megkezdték az ország legkorszerűbb szilárd tüzelőanyagokon alapuló, kapcsoltan hőt és villamos energiát előállító erőművének az építését.

A Kuratórium döntése alapján Gábor Dénes-díjban részesült Dr. Guttman András

okleveles vegyészmérnök, az MTA külső tagja, a Pannon Egyetem Műszaki Kémiai Kutatóintézet professzora, a Lendület 3 kutatócsoport vezetője, az ezredforduló kémiáját, biológiáját és orvostudományát új alapokra helyező genomika, proteomika és glikomika fejlődését megalapozó korszerű bioanalitikai kutatások (kapilláris elektroforézis, mikrochipek fejlesztése és gyakorlati alkalmazása, biomarkerek, keringő ráksejtek vizsgálata), továbbá a bioszeparációs tudományok terén elért eredményeiért, melyeket több száz tudományos publikáció és 23 megvalósult szabadalom is fémjelez.
Dr. Guttman András Pécsett született 1954-ben. A Veszprémi Vegyipari Egyetemen okleveles vegyészmérnökként végzett (1978), majd ugyanitt szerezte egyetemi doktori címét (1981). Az MTA kandidátusa (1993), majd doktora (1996). 2004-ben az MTA külső tagjává választják. Az ezredforduló kémiáját, biológiáját és orvostudományát új alapokra helyező genomika, proteomika és glikomika fejlődését megalapozó korszerű bioanalitika (kapilláris elektroforézis, mikrofluidika) nemzetközileg magas szinten elismert kiemelkedő személyisége, amit 5 könyve, 33 könyvfejezete, 266 tudományos publikációja (kumulatív hatástényező >700; független hivatkozások száma >6000), a szakterület 10 vezető folyóiratában betöltött szerkesztőbizottsági tagsága valamint 23 megvalósult szabadalma is fémjelez. Számos neves külföldi egyetemre történt vendégprofesszori meghívása (Boston: Northeastern Egyetem; San Diego: UCSD; La Jolla: Scripps Research Institute) mellett kiemelendő a hazai Horváth Laboratory of Bioseparation Sciences valamint a Biosystems International KFT megalapítása a Debreceni Egyetemen belül. A szintén vezetése alatt álló, 2012-ben a Pannon Egyetemen alapított, MTA Lendület 3 Transzlácios Glikomika munkacsoport kiemelkedő szerepet tölt be a korszerű bioanalitikai módszerek hazai és globális terjesztésében.
Kitüntetések: Pro Scientia Díj (2014); Arany János Érem (2014); Fulbright Fellow (2012); Marie Curie Chair (2003); Heuréka Díj (2001).

A Kuratórium döntése alapján Gábor Dénes-díjban részesült Dr. Karger-Kocsis József

okleveles vegyészmérnök, a BME egyetemi tanára, az MTA-BME Kompozit-technológiai Kutatócsoport tudományos tanácsadója, a természetes és mesterséges polimerek és kompozitjaik tulajdonságainak javítása, vizsgálata és alkalmazása; az anyagvizsgálati módszerek, technikák kidolgozása és továbbfejlesztése; a mátrix/erősítőanyag határfelületi kölcsönhatások tanulmányozása, műanyag és gumi hulladékok újrahasznosítása terén elért eredményeiért, a környezetvédelmi jelentőségű szabadalmak kidolgozásában vállalt alkotó közreműködéséért.
Dr. Karger-Kocsis József 1950-ben Budapesten született. Vegyészmérnök (BME 1974), Dr. techn. (BME 1977), a kémiai tudomány kandidátusa (1983) és doktora (1991). A Műanyagipari Kutató Intézet munkatársa (1974-1983), a Taurus GV Műszaki Gumigyárának főmérnöke (1983-1988), TU Hamburg-Harburg vendégprofesszora (1988-1990), majd az Institut für Verbundwerkstoffe GmbH (TU Kaiserslautern) csoportvezetője (1990-2009). 2009-től a BME Polimertechnika Tanszékén dolgozik. 2009-2012-ig a Tshwane University of Technology (TUT) Polimertechnológia Tanszékének kutatóprofesszora fél állásban. 2012-től az MTA-BME Kompozittechnológiai Kutatócsoport tagja.
Fő kutatási területei: szerkezet és tulajdonságok közötti összefüggések feltárása polimerek és erősített rendszereik esetében, anyagvizsgálati módszerek, nanokompozitok, polimerek megújuló nyersanyagforrásokból, intelligens polimerek és kompozitjaik.
Kutatási eredményei alapján több mint 400 cikk (összesített IF > 470), 38 könyvfejezet, 33 szabadalom készült. 3 könyv (társ)szerkesztője. Munkáira több mint 8700 független hivatkozás található, Hirsch-indexe: 54. Számos szakfolyóirat szerkesztőbizottságának tagja, társzerkesztője. A nyílt hozzáférésű Express Polymer Letters egyik alapítója és főszerkesztője. Számos kutatási alap szakbírálója, zsűritagja. Nemzetközi konferenciák bizottsági tagja, meghívott előadója. Magyar mellett hat további nyelven előadóképes és rendelkezik nyelvvizsgával. Eddig 20 PhD hallgatója végzett sikeresen.
Elismerések: Buzágh Aladár Díj (1983), Alexander von Humboldt ösztöndíj (1985-1986), Japan Society for Promotion of Science ösztöndíj (1994), BME díszdoktor (2004), az év kutatója a TUT Gépész- és Építőmérnöki Karán (2010), rektori dicséret a leghivatkozottabb kutató elismeréseként (BME 2014)

A Kuratórium döntése alapján Gábor Dénes-díjban részesült Katona Gergely

fizikus, a Femtonics Kutató és Fejlesztő Kft. egyik ügyvezetője, az agykutatásban új lehetőségeket teremtő, a világon először bevezetett, valós idejű három dimenzióban szkennelő akuszto-optikán alapuló mikroszkóp létrehozása és a gyors háromdimenziós két-foton mikroszkópok teljes moduláris szoftverének megírása terén nyújtott alkotó közreműködéséért. A Femto3D-AO mikroszkóp sejt szintű felbontással alkalmas a kiterjedt idegsejt hálózatok aktivitásának optikai mérésére, a jelenleg elérhető lézerpásztázó mikroszkópok mérési sebességéhez képest egymilliószoros sebességgel.
Katona Gergely 1980-ban született Budapesten. Fizikusként végzett az ELTE Természettudományi Karán. Szakmai munkásságát Prof. Vízi E. Szilveszter irányítása alatt kezdte meg az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet Farmakológiai Osztályán. Multidiszciplináris szaktudása és képessége az agykutatás, lézerfizika, optika, elektronika területén jelentősen meghaladja kortársaiét. Jelenleg a Femtonics Kft. ügyvezető igazgatója, amely 9 éve, kifejezetten mikroszkópfejlesztésekre alakult spin-off vállalkozás. A cég fő profilja a Femto2D és Femto3D két-foton lézerpásztázó mikroszkópok gyártása, forgalmazása, valamint fotokémiai vegyületek fejlesztése. A Femto3D-AO berendezés nagy sebességgel, 3D-ben méri az idegsejtekben terjedő folyamatokat, és betekintést enged az idegrendszer hálózatainak működésébe. Több tudományos publikációja jelent meg neves lapokban. Megvalósítás alatt levő tervei között szerepel egy új Bionikai Innovációs Park létrehozása, a hasonlóan export-képes magyar csúcstechnológiai cégek létrejöttének és működtetésének támogatására. Eddigi pályafutása során 15 szabadalmazott találmány kidolgozásában vett részt.
A Junior Prima Díj (2013) tulajdonosa.

A Kuratórium döntése alapján In Memoriam Gábor Dénes elismerésben részesült Dr. Bitay Enikő

mérnök-informatikus, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem docense, az Erdélyi Múzeum Egyesület főtitkára, a határainkon túli magyar tudományos műhelyek vizsgálata, a technikatörténeti örökség feltárása, kutatása és védelme, a fiatal műszakiak tudományos találkozóinak létrehozása és az eredmények közreadása területén elért eredményei elismeréseként.
Dr. Bitay Enikő 1960-ban született Kolozsváron. A Kolozsvári Műszaki Egyetemen szerezte mérnöki oklevelét metallurgia-öntészet szakirányon. Informatikai ismereteit több egyetemen (Miskolci Egyetem, Zaragoza Egyetem, Kolozsvári Műszaki Egyetem) is bővítette.
1996–2008 között minősített távoktató, a Gábor Dénes Főiskola Kolozsvári Konzultációs Központjában (oktatott tantárgyak: Java, Számítógéppel segített tervezés és gyártás CAD/CAM, Számítógépes Grafika, Internet Alkalmazások, Multimédia).
2000–2007 között tudományos főkutató az Erdélyi Múzeum-Egyesület Kutatóintézetében, Kolozsváron; 2007–től a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem docense Marosvásárhelyen 2006–tól az Erdélyi Múzeum-Egyesület főtitkára, Kolozsváron.
Kutatási területe az anyagtudomány és technológia, az alkalmazott informatika.
Kutatási témái: különleges bioanyagok lézersugaras megmunkálása; mikroszerkezetek modellezése; műszaki anyagtudomány oktatásfejlesztése; technikatörténeti örökségek felmérése, archeometallurgia. 2003-tól tagja az MTA köztestületének, 2008-tól a Közép-európai Ipari Örökség Útja Egyesület Tudományos Tanácsának, 2009-től az MTA MTO Anyagtudományi és Technológiai Bizottságának.
A Magyar Mérnökakadémia tiszteletbeli tagja (2010)
Szerkesztője az évente megjelenő Műszaki Tudományos Füzetek Konferenciakötetnek, a Műszaki Tudományos Füzetek sorozatkötetnek és a Tudomány- és Technikatörténeti Füzetek sorozatkötetnek.
Elismerései: Tiszteletbeli Polgár, Óbudai Egyetem, (2013); Anyagtudós főgépész – díj, Erdélyi Műszaki Tudományos Társaság, OGÉT (2013); Arany János-díj, Magyar Tudományos Akadémia (2012); Gépészmérnöki Kar Emlékérem, Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar, (2010); Gr. Mikó Imre Emlékérem, Erdélyi Múzeum- Egyesület (2009); Arany János érem, Magyar Tudományos Akadémia (2004); Gábor Dénes érem, Gábor Dénes Főiskola (2003).

A Kuratórium döntése alapján In Memoriam Gábor Dénes elismerésben részesült Dr. Szelezsán János

matematikus, kandidátus, professor emeritus, a Gábor Dénes Főiskola egyik alapítója, oktatója és egykori rektora, a Főiskolát fenntartó Alapítvány kuratóriumi elnöke, a magyar programozás elmélet első úttörője, a Gábor Dénes-i krédónak megfelelő tevékenységéért, melynek szellemében összeköti a tudományt, az alkotást a jövő generációjának nevelésével, a nagy rendszerek menedzselésével.
Dr. Szelezsán János 1934. 11. 28-án Battonyán született, ugyanitt a Mikes Kelemen Gimnáziumban érettségizett 1953-ban. Az ELTE TTK alkalmazott matematika szakán szerzett diplomát 1958-ban, a matematikai tudományok kandidátusa lett 1969-ben. Első munkahelye az akkor alakult, a számítástechnika bölcsőjének tekinthető MTA Kibernetikai Kutató Csoport, ahol 1957-től 1970-ig dolgozott tudományos titkárként, osztályvezetőként, igazgatóhelyettesként. Egyike volt azoknak az úttörőknek, akik az ott épült első hazai számítógépre, az M-3-ra, az első alkalmazások programjait készítették, a hazai számítástechnikai kultúra magvait elhintették.
Nevéhez fűződik az első program, az első programozási szakdolgozat, az első programozási szakkönyv megírása.
1970-75 között alapító tagként, igazgatóhelyettesként az Országos Tervhivatal Számítástechnikai Központjában, 1975-85 között szintén alapítóként, igazgatóként a KSH Államigazgatási Számítógépes Szolgálatnál dolgozott. Mindkét intézmény az akkori legnagyobb hazai számítógépeken nagy jelentőségű alkalmazások rendszereit hozta létre. 1985-92 között a SZÁMALK-ban tudományos igazgatóként és az Oktató és Konzultációs Központban igazgatóhelyettesként dolgozott. 1992-ben egyik alapítója volt a Gábor Dénes főiskolának. Több mint másfél évtizeden keresztül tanszékvezető főiskolai tanárként, főigazgató-helyettesként, majd főigazgatóként, rektorként jelentős szerepet töltött be az első, távoktatási módszerrel oktató magán (alapítványi) főiskola működtetésében.

Gábor Dénes Tudományos Diákköri ösztöndíjban részesült Borbás Enikő,

a BME vegyészmérnök hallgatója. Borbás Enikő két éve kapcsolódott be a Szerves Kémia és Technológia tanszék kutatómunkájába. „Antipszichotikumok formulálása és in vitro analitikai vizsgálati módszerei" című TDK dolgozatában skizofréniával és mániás depresszióval küzdő betegek fájdalommentes kezelési formájának fejlesztésével és ezen gyógyszerformák analitikai tesztelésével foglalkozott. A mentális kórképekben szenvedő betegek számára fontos szájból felszívódó gyógyszerformula kifejlesztése mellett meghatározta a gyógyszeripar számára hasznos „in vitro" kioldódásifelszívódási modell előnyeit és hátrányait. Ezt a napjainkban fontos témát, innovatív megoldásokkal sikerült feltárni, amihez szükség volt az egyetemi kutatócsoport támogató légkörére és a gyógyszeripari partnerek együttműködésére egyaránt. Dr. Marosi György egyetemi tanár és Dr. Nagy Zsombor Kristóf tanársegéd témavezetésével, valamint Dr. Balogh György Tibor konzulensi tevékenységével a Richter Gedeon NyRt. Vegyészeti Gyár részéről, kiemelkedő munka és dolgozat született. Borbás Enikő mérnöki szemléletmódjának megtartása mellett e fejlesztő és kutató munkának köszönhetően felvértezte magát gyógyszerészi ismeretekkel, készségekkel is, valamint ipari gyakorlatot szerzett. Egyetemi kutatócsoportjában kiemelkedő önállóságról, kreativitásról és terhelhetőségről tett tanúságot, melyet kiválóan kamatoztathat a jövőben. TDK dolgozatával szakszerű, tudományos és igényes munkát alkotott.