2014. május 8-án hagyta jóvá az Európai Bizottság a Szegeden építendő „szuperlézer", az Extreme Light Infrastructure (ELI) európai lézerkutató projekt attoszekundumos fényimpulzus forrás berendezésének megépítéséhez nyújtandó uniós támogatást. A szegedi az ELI harmadik pillére az Európai Unióban. Az első Csehországban épült meg 236 millió euró uniós támogatással, a második pedig Romániában, és 180 milliót kapott az uniós büdzséből. Lesz negyedik létesítmény is, ám annak helyszínét még nem választották ki.
A sajtóban csak szuperlézerként emlegetett attoszekundumos fényimpulzus forrás arra lesz képes, hogy rendkívül gyorsan ismétlődő nagyon rövid lézerfény-impulzusukat hozzon létre. A valaha sikeresen mért időtartam 12 attoszekundum, az eddig valaha előállított legrövidebb ideig tartó lézerimpulzus pedig 67 attoszekundum hosszúságú volt. A brüsszeli testület közleményéből az is kiderül, hogy az ELI hatalmas hatással lehet a biológiai, vegyipari, energiaipari és orvosi kutatásokra is. A támogatási döntést jóváhagyó, regionális politikáért felelős uniós biztos, Johannes Hahn szerint a szegedi szuperlézer megépülése tökéletesen összhangban van a regionális fejlesztési politikának azzal a céljával, hogy a nagy növekedési potenciállal rendelkező szektorokat kell támogatni. Szerinte „Ezzel Magyarország Romániához és Csehországhoz hasonlóan lehetőséget kap, hogy határozottan felkerülhessen Európa kutatási térképére, megtartsa magasan képzett munkavállalóit, megfordítva ezzel az agyelszívást, új vállalatokat csábíthat a térségbe, új és izgalmas lehetőségeket teremthet az ifjú és a kiforrott magyar tudósoknak egyaránt".
A brüsszeli testület is úgy véli, a projekt megvalósulása nagyban növeli majd Európa tudományos kutatási képességét, és több száz kutatót csábíthat Magyarországra. A bizottság úgy véli, hogy az ELI megépülése Magyarország versenyképességét is javítja és ahhoz is hozzájárul, hogy teljesíteni tudja az Európa 2020 stratégia keretében vállalt kutatási és tudományos célkitűzést. 2010-ben a tagállamok arra vállaltak kötelezettséget, hogy az évtized végére teljes gazdasági teljesítményük 3 százalékát fordítják majd kutatás-fejlesztésre, Magyarország 1,8 százalékot vállalt, jelenleg pedig a GDP 1,3 százalékát fordítja erre a célra.
