A digitális átállást eredetileg és az uniós kötelezettségeknek is eleget téve 2011 végén kellett volna befejezni, de a 2010-ben hivatalba lépő Orbán-kormány egyik első intézkedésként ezt a dátumot kitolta 2014 végére, mondván, az ország nincs felkészítve a váltásra. (A felkészítés a mindenkori hírközlésért felelős hatóság feladata volt.) Ezzel valóban adtak időt a lakosságnak, egyszersmind elodázták a digitális maradéknak nevezett 800-as frekvenciasávok értékesítését, amit már akkor a negyedik generációs mobilnetnek dedikált az uniós közös stratégia.
Ugyanakkor 2011 során szinte semmi, 2012-ben pedig csak jelképes lépéseket tettek a szakmai felkészülés jegyében. Ezek közé tartozott, hogy két kísérleti területen, Barcs és Sopron vételkörzetében befejezték a lekapcsolást. E folyamat során arról gyűjtöttek adatokat, hogy a leghátrányosabb helyzetű nézőket hogyan tudják segíteni. A legfrissebb adatok szerint több mint 530 ezer olyan háztartás lehet az országban, ahol csak földi sugárzású tévét néznek, azaz nem fizetnek előre sem kábel-, sem műholdas szolgáltatásért.
A digitális átállással felszabadulnak a negyedik generációs mobilszolgáltatásra alkalmas sávok, s azokat a hatóság információnk szerint már idén pályáztatni kívánja. Egy friss rendelettervezetből arra lehet következtetni, hogy három vagy négy frekvencia blokkot írnak ki. A nemzetközi példák ígéretesek: a brit szabályozó, az Ofcom a 800-as és 2,6 GHz-es frekvenciákért 2,3 milliárd fontot kasszírozott.
