A keret a Sumitomo csoport két bankjának összesen 350 milliárd jenes, illetve a Bank of Tokyo-Mitsubishi UFJ 200 milliárdos és a Resona 50 milliárdos kötelezettségvállalása mellett állt össze.
A Panasonic azért döntött a bankkölcsönök mellett, mert az eurózónában uralkodó bizonytalanság és a világgazdasági kereslet gyengülése miatt kötvények és értékpapírok kibocsátása nehezebb és költségesebb lenne.
Az előző üzleti évet, amely Japánban március 31-ig tartott, 772 milliárd jenes rekordveszteséggel zárta. Költségcsökkentő programjának köszönhetően az idei első negyedévben nyereséget jelentett a Panasonic, de a világgazdasági környezet, valamint a japán termékek iránti kínai keresletnek a két ország közti politikai feszültségek miatti csökkenése miatt továbbra sem jók kilátásai.
Nemrég a Panasonic egyik riválisa, a Sharp jutott 360 milliárdos hitelkerethez. A közelmúltban egyre több romló hitelbesorolású japán cég folyamodott hasonló módszerhez finanszírozása biztosítása végett, mivel így jobb feltételek mellett jutnak pénzhez, mint kötvényvagy értékpapír-kibocsátással.
