A HP nem kisebb célt tűzött ki maga elé, mint újra feltalálni a számítógépet. A gyártó szerint a jelenleg használt architektúrák nem tudnak lépést tartani az egyre növekvő igénnyel a nagyobb számítási és tárolókapacitásra. A koncepció a memrisztorokra, illetve a szilícium-alapú fotonikára épít, amely elektronok helyett fényt használ az adattovábbításra. A memrisztorok nem csak adatok tárolására, de azok feldolgozására is használhatók.
Az első működő memrisztor példányt a HP alkotta meg 2008-ban. A vállalat 2010-ben ért el újabb áttörést a területen, ekkor jöttek rá, hogy lehet az újonnan felfedezett komponenseket logikai áramkörök építésére használni. A The Machine projekt célja, hogy a jelenleg használt tárolótechnológiákat a memrisztorok segítségével egyetlen egységes memóriára cserélje. A megoldás elektronok helyett ionokat használna az adatok továbbításához. A számítógépekben jelenleg háromféle félvezetős memória dolgozik: az azonnal hozzáférhető SRAM (cache), a gyorsan elérhető DRAM és az információkat kikapcsolt állapotban is megőrző, cserébe viszont lassabb háttértár, mint a flashmemória. A HP memrisztoros tárolója utóbbi kettőt egyesítené, így kiiktatva a kétféle memória közötti adattovábbításhoz szükséges időt. A koncepció ráadásul rendkívüli adatsűrűséget tesz lehetővé, amire azért is szükség lehet, mert a vállalat technológiai igazgatója, Martin Fink szerint az okostelefonok belső tárhelye a jövőben akár 100 terabájtra is hízhat.
A gyártó szerint még nagyjából 3-6 év kell hozzá, hogy a koncepció kereskedelmi forgalomban lévő eszközökben is feltűnjön. Elsőként valószínűleg szerverekben találkozhatunk vele, majd idővel PC-kben és okostelefonokban is feltűnhet. Noha a technológia még elég távolinak tűnik, a vállalat gőzerővel dolgozik a megvalósításán: R&D központjának kutatóinak csaknem háromnegyedét állította rá a feladatra. A HP szerint ugyanis csak egy alapoktól újragondolt számítógépes architektúra képes kezelni a közeljövőben jelentkező feldolgozási feladatok igényeit, a hagyományos felépítésű gépek nem, mivel az egyes elemek közötti kommunikáció túl lassú, illetve a RAM és a tárolók sebessége sem fejlődik elég gyorsan.
Az új architektúrához a gyártó alkalmazásspecifikus processzorokat is tervez, amelyeket a tervek szerint optikai kábelek kötik majd össze a memóriachipekkel, másodpercenként akár 6 terabites adatátviteli sebességet is lehetővé téve. Ehhez persze új operációs rendszerekre lesz szükség: a HP jelenleg is dolgozik Machine OS nevű rendszerén, illetve azzal párhuzamosan egy, az új architektúrához igazított Linux- és Android-verziót is fejleszt.
