Az Olasz Műszaki Intézet molekuláris elektronikai kutatói vitaminokból, hínárból, növényi flavonolból, méhviaszból és aktív szénből fejlesztették ki az ehető áramforrást. Kifejezett előnye, hogy a gyomorban is tud áramot adni.
A testen belül használt miniatűr orvosi eszközök töltésének, áramellátásának kérdése hatalmas probléma a tudósok számára. Az olasz IIT (Instituto Italiano de Tecnologia) szakemberei olyan, a teljesen ehető anyagokból készült elemet állítottak elő, amely küldetése végén biztonságosan feloldódhat a gyomorban. Az áprilisban közreadott tanulmányban felvázolt prototípus 0,65 volton működik, és 48 mikroamperes áramot ad 12 percig. Mario Caironi, az Olasz Műszaki Intézet molekuláris elektronikai kutatója azt mondja, az ehető áramkörökkel működtetett érzékelők monitorozhatják az egészségügyi állapotokat. Sőt, az elemek olyan biztonságosak, hogy gyerekjátékokban is használhatók, ahol nagy a lenyelés veszélye.
Az „ehető tápegység” fő összetevői:
- Riboflavin, vagyis B2-vitamin alkotja az akkumulátor anódját;
- kvercetin nevű antioxidáns növényi flavonol alkotja a katódot;
- az elektrolit vízbázisú oldatból áll, a rövidzárlatot pedig a nori, a szusiéttermek ehető tengeri füve akadályozza meg;
- az érintkező kivezetések méhviaszból készülnek.
Az akkumulátor több cikluson keresztül megőrzi töltöttségét, de az újratöltéshez a testen kívül kell lennie. A prototípus körülbelül egy négyzetcentiméter, de a kutatócsapat dolgozik a lekicsinyítésén, és abban reménykednek, hogy munkájuk további fejlesztésekhez vezet ezen a területen.
Forrás: opentalk.iit.it
