Rendkívül egyszerűen működő, ám mégis hatékony építőrendszert fejlesztett ki a Massachusetts Institute of Technology, melyet kifejezetten a saját fejlesztésű, voxel nevű elemek kezelésére optimalizáltak.
A Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) Center for Bits and Atoms nevű intézete egy meglehetősen formabontó robotot hozott létre. A csapat a találmány nevét addig alakítgatta, mire a megoldás (Bipedal Isotropic Lattice Locomoting Explorer) rövidítése BILL-E lett. A szakemberek e névhasonlósággal akartak tisztelegni WALL-E, a világ valószínűleg legismertebb animált robotjának emléke előtt. BILL-E egy könyökkel rendelkező mesterséges kicsi karra emlékeztet, amelynek a mozgása egy kukacét juttathatja az eszünkbe. A kar mindkét végén olyan eszközökkel rendelkezik, amelyeket a csapat kifejezetten a saját fejlesztésű, „voxel” nevű elemek kezelésére optimalizált.
Az igazi innovációt nem maga BILL-E jelenti, hanem a voxelekhez kapcsolódó viszonya. A rendszer erőssége, hogy BILL-E bonyolult kamerarendszerek, szenzorok és algoritmusok nélkül tud térben eligazodni a voxeleken. A robot ugyanis semmi mást nem csinál, csak számol. Bármilyen struktúrán dolgozik, a saját pozícióját már annak alapján is meg tudja határozni, hogy hányat lépett. A robot és a struktúrák elidegeníthetetlenek egymástól. Minthogy BILL-E létezésének értelmét kizárólag a voxelek adják, ezért az alkotói „relatív robotként” határozták meg az eszközt.
A szoftver lehetővé teszi, hogy az egyedek egymás munkájának akadályozása nélkül tudják közösen megteremteni az egyes struktúrákat. Az MIT navigációs rendszerének irányítása alatt BILL-E akár sokadmagával egyszerre, egy helyen is könnyen együtt tud dolgozni. A rendszer nagy előnye, hogy a javítási munkálatokat könnyűszerrel elvégzi. Amennyiben az általa létrehozott építményben az egyik voxel megrongálódik, a lépkedő karok gond nélkül tudják ép példányokra kicserélni őket.
Az új robotikai áttörés forradalmat hozhat a repülőgépek, a hidak, vagy akár más hatalmas felépítmények megalkotásában is. Nem véletlen, hogy a NASA is ott bábáskodott a robotok megszületésénél: ezen képességeiknek például az űrállomásokon vagy az űrhajókon lehetne hasznát venni. Amikor ezek az óriási objektumok károsodást szenvednek, akár a külső oldalukra telepített BILL-E-k is kijavíthatnák a sérülést, és így senkinek sem kell majd kimerészkedni a rideg kozmoszba.
