Már léteznek az iparági digitalizáció első elemei
Első pillanatban nem is olyan könnyű megválaszolni a kérdést: az építőipar keretei között vajon hol játszhatnak szerepet a negyedik ipari forradalom eszközei, módszerei? Ezzel a világ legfejlettebb országában is így vannak az ágazati szereplők. A Roland Berger német stratégiai elemző- és tanácsadó cég szakértői Németországból, Ausztriából és Svájcból 40 építőipari vállalat és építőanyag-beszállító cég véleményét kérdezték a digitalizációban rejlő potenciálról és arról, hogyan haladnak az alkalmazásával. Az ennek alapján készített tanulmányban [1] arra a megállapításra jutottak, hogy bár az építőipar szereplőinek 93 százaléka felismerte a digitalizáció fontosságát, ugyanakkor szinte senki sem tesz megfelelő lépéseket ennek érdekében. Ez az ő szemszögükből kínos, azonban egyben azt is jelenti, hogy nem vagyunk lemaradva, sőt a magyar cégek élére is állhatnak a folyamatnak.
A Roland Berger tanulmánya végső soron négy kulcselemet határozott meg: a digitális adathasználat, a digitális hozzáférés a fogyasztókhoz és a beszállítókhoz, az automatizáció növelése és az összekapcsoltság kiterjesztése. Ezeket az értéklánc teljes folyamatában, kivétel nélkül alkalmazniuk kell a vállalatoknak a termelékenység maximalizálásához. Az elemzés rámutatott, hogy az általuk „Építkezés 4.0”-nak nevezett iparági átalakulást már ma is több szoftver és applikáció támogatja. Ezek a szoftverek akár 10 százalékot is lefaraghatnak a költségekből a beszerzés területén. A just-in-time szállítási módszerekkel csökkenthető a raktározáshoz szükséges hely és költség éppúgy, mint az építőmunkások munkájának azon része, amelyet az alapanyagok mozgatásával, a terep rendezésével vagy az építőanyagok keresésével töltenek. Ez most a munkaidejük akár 70 százalékát is kitöltheti! Hasonlóképpen az okos, összekapcsolt építőgépek is segítenek a kapacitáskihasználás optimalizálásában.
Mi a helyzet Magyarországon?
2017 novemberének legvégén a digitális építőipar témájában rendeztek konferenciát Kecskeméten [2]. Itt hazánkat illetően a németországihoz hasonló alapvetések hangzottak el, mint például az, hogy a többi iparággal összehasonlítva az ágazat termelékenysége az elmúlt évtizedekben jelentősen lemaradt. Bár az elemzések szerint az építőipar világszerte digitalizációs lépéshátrányban van, nem kérdéses, hogy a magyarországi hátrány ennél jóval nagyobb lehet. Erre utalnak azok a statisztikai adatok is, melyek szerint a hazai építőipar csak jóval nagyobb emberállománnyal képes ugyanazt az egységnyi kibocsátást produkálni, mint a fejlettebb országoké. Pedig az iparág az utóbbi időkben nagyon szépen teljesít: míg 2018 I. negyedévében az előző év azonos időszakához képest a teljes magyar gazdaság 4,7%-kal növekedett, addig az építőipar 23%-os bővülésre volt képes [3]. A KSH álláspontja szerint az építőipar növekedése a magas szerződésállomány és az EU-források beáramlásának köszönhetően állandósulhat. Ismerve a hazai munkaerő-ellátottság szűkösségét, az egyetlen megoldás a hatékonyság növelése lehet. Ebben pedig az egyik legfőbb eszköz a digitalizáció felé történő nyitás, amely lehetővé teszi az utólag javítandó hibák elkerülését, a fejlettebb munkaszervezést, logisztikát, nagyobb gépesítettséget.
Erre már pozitív példát is találunk: egy magyar startup, a BauApp Kft. által fejlesztett mobilapplikációk ellenőrizhetővé teszik a raktározás, a minőség-ellenőrzés és az anyagszállítás folyamatát is [4]. A termék kifejlesztése során figyelembe vették a magyar piac sajátosságait, így például a széttagolt, szerteágazó alvállalkozói rendszereket is. Az egyes felhasználók előfizetői rendszerben szerezhetik be a mobilapplikációkat, a szerződések egy-egy évre szólnak.
A Minőség app az építésvezetők munkáját könnyíti meg, akik a mobilalkalmazással bejárásonként 4 órát takaríthatnak meg, ami heti átlagos 7,5 órát jelent, azaz a teljes munkaidejük mintegy 20 százalékát. Az építkezésen felfedezett hibák lefotózhatók és a tervrajzra azonnal beszúrhatók hibapontként, annak pontos leírásával. A rendszer a hibákról e-mailt küld az illetéseknek, így az alvállalkozó azonnal értesül arról, hogy milyen hibát kell kijavítania. A beruházó a BauApp segítségével információval rendelkezik arról is, hogy melyik alvállalkozó mennyi idő alatt javított ki egy hibát. A Raktár-alkalmazás segítségével az építkezéseken használt értékes eszközök helyét tudják nyomon követni. Az Anyagszállítás app arra szolgál, hogy csökkenthető legyen az építkezésen az anyaghiány miatti leállások száma, valamint lehetővé teszi a szállítólevelek digitalizálását. Valós idejű anyagfelhasználás-riport készül, a rendszer jelzi a korai túlfogyást, és csökkenthető a pazarlás is.
Elfelejteni a papírt…
A BauApp példája is azt mutatja, hogy az egyik ígéretes terület a papíralapú kommunikáció elhagyása. Az említett konferencia egyik előadója szerint egy-egy projektben akár 90 százalékos időmegtakarítást is ki tudtak mutatni a digitális kommunikációval, amikor is a javítási, jóváhagyási, műszaki ellenőrzési folyamatokat mobileszközökkel végezték. Az építők ugyanis nagyon sokszor nem a legfrissebb adatokat használják, és nem mindenki tudja, melyik tervlapból kellene dolgoznia. Túl sokáig tart, amíg az építési helyszínen valaki felismer valamit, papíron dokumentálja, és ez megérkezik a címzetthez. Sőt, előfordul az is, hogy a beruházó, a kivitelező, a tervező a jelenlegi szerződéses formában nem is nagyon érdekelt az együttműködésben, ami miatt a kommunikáció még lassabban halad.
Ezen az együttműködési hiátuson tud javítani például az épületinformációs modellezés (BIM, Building Information Modelling). A BIM legnagyobb jelentősége ugyanis az, hogy a projektet előre modellezve képes összehangolni a benne érintett összes szakterület folyamatait, ezáltal óvatos becslések szerint is 10-15 százalékos költségcsökkenést hoz a kivitelezési időszakban. A BIM5D segítségével például már eleve optimálisabb szintről indul egy építési projekt. ebben a 3D modell elemeihez kapcsolható egy idő (4D) és egy költség (5D)-keret, mellyel ezek a tényezők is optimalizálhatók. Egy tablet segítségével ellenőrizni lehet, hogy a tervben hogyan is szerepel a projekt vitatott része. Így elmaradnak az olyan menetközbeni improvizációk, melyekben például át kell fúrni egy vasbeton födémet, vagy vissza kell bontani valamit.
A BIM-et egyébként kezdik átértelmezni. Többen ma már inkább „Building Information Management”-et, azaz épületinformációs menedzsmentet értenek alatta, amelybe beletartozik a 3D modell és a csatolt, nem grafikus információk teljes életcikluson keresztül történő kezelése, többcélú felhasználása is. Lehetségessé válik valamennyi, az építmények tervezésében, létrehozásában részt vevő szereplő számára az összehangolt térbeli tervezés. Az adatokat a felhőbe feltöltve mindenkor a legfrissebb információk állnak rendelkezésre a kivitelezés, felújítás vagy az üzemeltetés valamennyi résztvevője számára. Így eleve megelőzhetők az építési hibák, olyanok, mint a hírhedt svájci eset, melynek során egy szálloda építésénél 120 zuhany vezetéke került rossz helyre, óriási többletköltséget okozva. A svájci Roche gyógyszerkonszern ezzel a módszerrel építteti immár második nagy épületét, amely a legmagasabb lesz az országban [5].
Bár jelenleg a digitalizációt és a központi elemként szolgáló BIM-et mindenki elsősorban a magasépítéshez köti, a mélyépítésben ugyanakkora jelentősége van. Épp ezért ma már a BIM B-betűje sem elég korrekt, mert nem épületet, hanem inkább építményt kellene érteni a rövidítésben, hiszen például az utak üzemeltetéséhez, minél gyorsabb kijavításához szükség van minden korábbi, a projekthez kötődő információra.
Hardvereszközök
A digitalizáció előtt már napjainkban is egyre szélesebbre tárul az ajtó, miután az építőipart kulcsfontosságú adatokkal ellátó lézerszkennerek, drónok, talajradarok ára rohamosan csökken. (A legtöbb csúszást egy építési beruházásnál a nem felmérhető talajviszonyok okozhatják, ám a talajradarok ma már egészen pontos, háromdimenziós adatokat szolgáltatnak a föld alatti viszonyokról.) Ugyanez igaz a számolókapacitások árának drasztikus csökkenésére is. Ma egy felhőszolgáltatás a töredékéért elvégzi azt a munkát, amit öt évvel ezelőtt csak drága munkaállomásokkal tudtunk elvégezni, legyen szó áramlástani, hőtechnikai, forgalmi vagy bármilyen egyéb szimulációkról.
A digitalizált környezet legfontosabb kihívása a komplex adatok folyamatos, gyors és hatékony elemzése, feldolgozása, kiegészítve az állandó és rendkívül aktív kommunikációval. Manapság már az építőipar is szinte mérhetetlen mennyiségű digitális tartalmat állít elő. A legnagyobb potenciál éppen ezért ezen komplex adathalmazok feldolgozásában rejlik. A fejlődő hatékonyság nemcsak a termelésben mérhető, hanem például a munkaerőhiány is jól ellensúlyozható: ha jól optimalizált az építkezési helyszínekre történő anyagmozgatás, akkor kevesebb teherautóra van szükség, így sofőrt sem kell annyit alkalmazni [6].
További nagyon fontos hozama a digitalizációnak a gépek és folyamatok beépített, olcsó szenzorokkal történő vezérlése és ellenőrzése. Ezek előjelzik a meghibásodást, rögzítik a teljesítményt, az anyag mozgását és állapotát, a gépek kihasználtságát, vagy épp jelzik, ha egy dolgozó veszélyes területre lép.
A digitalizáció az építőipari szereplők kommunikációját is forradalmasíthatja. Az ingatlanfejlesztők az ügyfeleket már ma is körbe tudják vezetni úgy az építkezés területén, hogy azok egy VR-szemüveg segítségével a jelen állapot mellett a célállapotot is látják. Be tudják járni a számukra ajánlott, leendő épületet, ki tudják választani a beépülő anyagokat, és ennek rögtön látják a költségvonzatát is.
A félelmek eloszlatása konkrét haszonnal kecsegtet
A változás elkerülhetetlen, jobb szembe nézni vele. Amikor a szövőszékek ellen fellázadtak a munkások, csak átmenetileg tudták megakadályozni annak elterjedését. A bankjegykiadó automata megjelenésekor a banki alkalmazottak meg voltak győződve, hogy megszűnik az állásuk. De valójában csak az történt, hogy az alkalmazottaknak több ideje jutott más munkákra, így a bankok is képessé váltak újfajta szolgáltatások kifejlesztésére. Hasonló a helyzet most is. Mondhatja azt valaki, hogy mi értelme digitalizálni az építőipart, azonban, ha az iparág nemhogy fejlődni, de egyáltalán életben akar maradni, nem lehet elkerülni ezt a lépést.
Sokan nem is hinnék, de például falazórobot már létezik, óránként mintegy 1000 tégla lerakására képes. Sőt, a falazást kiváltandó, már lehet épületeket nyomtatni [7]. Ám még jó időbe telik ezeknek a technológiáknak az elterjedése. Előbb kell félni a digitálisan érett konkurensektől, mint a robotoktól. Jó eséllyel a digitálisan érett építőipari vállalkozások fogják elhalászni a legjobb megrendeléseket, és valószínűleg ők fogják megvenni később a robotokat, hogy hatékonyabbá tegyék a munkát. A KSH már említett adatai szerint most bővül az építőipar, ezért most van ideje a digitális képességek fejlesztésének. Ez ugyanis a továbbiakban versenyelőnyt jelenthet, hiszen akkor, amikor lassul az ágazat, már késő fejlesztésekbe kezdeni.
[1] https://www.rolandberger.com/en/Publications/pub_digitization_of_the_construction_industry.html
[2] https://magyarepitok.hu/iparagi-hirek/2018/01/digitalis-epitoipar-ha-eletben-akarunk-maradni-nem-lehet-elkerulni-
[3] http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/gdp/gdp1803.html
[4] http://gyartastrend.hu/cikk/digitalizaljunk_az_epitoipari_munkak_kivitelezesekor_is
[5] https://www.nzz.ch/wirtschaft/die-baubranche-will-bei-der-digitalisierung-durchstarten-ld.1383369
[6] https://magyarepitok.hu/aktualis/2018/01/az-epitoipari-digitalizacio-kulcsa-a-szemleletvaltas
[7] https://infostart.hu/gazdasag/2018/06/03/jonnek-a-hazepito-robotok-felnek-az-epitoiparban
