FőoldalÜzletA mesterséges intelligencia és a szingularitás
2017. április 12., szerda ::

A mesterséges intelligencia és a szingularitás

Az Ipar 4.0 teljes kiépülése komoly lépés a szélesebb értelemben vett mesterséges intelligencia létrehozása felé vezető úton. Vajon félnünk kell-e egy ilyen végkifejlettől? Neil Jacobstein megmondja

Neil Jacobstein
A T-Sytems tavaly decemberi konferenciáján az egyik díszvendég és főelőadó, Neil Jacobstein kijelentette: „Az emberihez mérhető mesterséges intelligencia (AI) közelebb járhat a megvalósuláshoz, mint sokan gondolnánk. Félni nem kell tőle, de csakis rajtunk múlik, hogy jóra használjuk-e fel.” A konferenciát követő, Jacobstein tiszteletére adott szűk körű vacsorán (ahol e cikk szerzőjének is módjában állt részt venni) a professzor ismét összefoglalta gondolatait, majd fehérasztal melletti beszélgetés keretében válaszolt a kérdésekre. Az itt és a konferencián elhangzottak alapján a következők szerint foglalhatók össze az ő idevágó kutatási eredményei.

Mindenekelőtt: ki is Neil Jacobstein?

sipos cikk 17 3 2Jacobstein a kaliforniai Singularity University Mesterséges Intelligencia és Robotika Tanszékét vezeti. Korábban egy ideig az egyetem elnöke is volt. Vendégprofesszorként a Stanford Egyetemen is tanít. Dolgozott a Xerox Palo Altó-i kutatóközpontjában (PARC), majd vezérigazgatója volt az ipari és kormányzati célokra alkalmazott, mesterséges intelligenciákat fejlesztő Teknowledge-nek. Az AI-ban jártas tanácsadóként segítette egyebek mellett a DARPA, a NASA, az amerikai hadsereg, a Ford, a GM vagy éppen a Boeing munkáját.

Mikortól beszélhetünk mesterséges intelligenciáról?

Több aspektusból tekintve a mesterséges intelligencia már ma is mindennapi életünk szerves része: az orvostudományban olyan diagnosztizálórendszerek léteznek, amelyek a panaszok és leletek alapján megmondják, mi bajunk van, az autókban és a repülőgépekben is van robotpilóta. A műholdak fotóit mesterséges intelligencia segítségével elemezzük. Vannak gépi intelligens algoritmusok, amelyek az emberek szintjén, vagy éppen már afölött képesek gyorsan és gazdaságosan megoldani gyakorlati üzleti és műszaki problémákat, vagy éppen sakkozni, gót játszani. Tehát részképességekről már ma is beszélhetünk. Ugyanakkor még nem létezik olyan, általános jellegű mesterséges intelligencia, amely például magas szinten tudna természetes nyelven kommunikálni, vagy rendelkezne azokkal a széles körű, mély és kifinomult képességekkel, amelyeket a humán intelligenciához szokás társítani.

Tény, hogy mindennapi életünket interakciók keretében már most is segítik olyan mesterséges intelligens rendszerek, mint a telefonunkon futó Google vagy Siri. A jövőben az AI és az emberek közötti interakció egyre közvetlenebb lesz, így mind több hibrid intelligens rendszer jön létre. A legfontosabb, amit meg kell értenünk a mesterséges intelligenciával kapcsolatban, az, hogy exponenciálisan növekszik. Ma, ha az AI-re gondolunk, valahol egy rovar és egy egér agykapacitását kell megbecsülnünk, ha szeretnénk tudni, mennyire okos egy ilyen gép. A 2020-as évek közepére azonban már eljutunk odáig, hogy egy emberi agy feldolgozóképességére fog hasonlítani egy mesterséges intelligenciát használó eszköz memóriája – persze nem egy kifejezetten okos ember agyáéra, de már emberire.

A fejlődés tendenciájának kulcsszava: szingularitás

A Singularity University honlapjára kattintva az első, amit meglátunk: Be Exponential. Ez nem véletlen, hiszen a kutatók álláspontja szerint a technológiai fejlődés mintegy exponenciális görbe mentén, egyre gyorsulva megy végbe. Technológiai szingularitásnak (röviden szingularitás, magyarul: páratlanság, példátlanság, különösség) nevezzük azt a lehetséges jövőbeli eseményt, amikor az emberfeletti intelligencia megjelenése miatt a technológiai fejlődés és a társadalmi változások felgyorsulnak, olyan módon és sebességgel változtatva meg a környezetet, amit a szingularitás előtt élők képtelenek felfogni vagy megbízhatóan megjósolni. Egy önmaga módosítására és javítására képes mesterséges intelligencia – más néven „core AI” – megvalósítása valószínűleg a technológiai szingularitás bekövetkezéséhez vezetne. A Singularity University munkája ezen az elképzelésen alapszik.

Mérföldkövek az egyetemes történelemben

A mesterséges intelligencia társadalmi következményei

Jacobstein kifejtette: abban teljesen biztos, hogy bizonyos keretek között az AI kiegészíteni és leváltani is képes az emberi intelligenciát. Az emberi gondolkodás nagyon sok hibával és előítélettel működik, míg egy gép mentes ezektől. A mesterséges intelligencia segíthet megtalálni a problémák megoldásához szükséges releváns adatokat, majd a létező leginkább objektív módon értelmezni azokat, hogy döntéseink minél inkább tényeken alapuljanak. Vannak olyan területek is, ahol a gép kiveheti az ember kezéből a döntést. Ilyen lehet az autóvezetés, az orvosi képalkotó berendezésekből (MRI, röntgen) származó gyenge jelek értelmezése, hangminták biztonsági célú felismerése vagy éppen a kémiai adatok tömeges értelmezése.

A professzor szerint a mesterséges intelligencia kétségtelenül megszüntet bizonyos munkaköröket, munkahelyeket, ám közben újakat is teremt. Ebben a kérdésben tehát az számít inkább, hogy a megszűnő munkahelyek helyén mennyi új keletkezik. Az ígéretesebb jövő felé vezető úton mindenképpen lesznek átmeneti vesztesek is. Az ő helyzetükön javíthatunk ingyenes oktatással és továbbképzésekkel, hogy magasabb tudást igénylő munkaköröket is betölthessenek. De összességében a mesterséges intelligencia és az exponenciális technológiák óriási gazdasági értéket fognak teremteni. Ha szükséges, Jacobstein még a garantált alapjövedelmet is el tudná képzelni valamilyen formában. Szerinte, ha a mostani szinten tartjuk az adókat, és pusztán az adóbeszedés hatékonyságát javítjuk, a gazdaság erősödésével és az államok bevételeinek növekedésével mindenki számára könnyedén biztosítható lenne az alapjövedelem. Úgy gondolja ugyanis, hogy a mesterséges intelligencia használata olyan jólétet teremt majd, hogy biztosíthatunk egyfajta szociális hálót azoknak, akik a robotok miatt kiesnek a munkájukból. „A gazdagabbak nem fogják bánni, mert sokkal több pénzük lesz, jobb lesz az életminőség, lesz miből adni" – jegyezte meg Jacobstein. Bár kicsit utópisztikusnak tűnik a megoldás, akár még működhet is – valószínűleg úgyis csak a távoli jövőben látjuk majd meg, mennyi a realitás mögötte.

Kérdésemre: „Mindez nagyon szép, de egy fejletlen társadalom, egy alacsony értékteremtő képességű gazdaság képviselője, például egy busman Afrika déli vidékeiről, hogyan fog az előnyökből részesedni?" Jacobstein az energiaellátás kérdéseinek megoldásában látta a kulcsot. Szerinte éppen az AI megalkotásával jönnek létre azok a szellemi, majd gazdasági peremfeltételek, amelyek lehetővé teszik a valóban olcsó és a környezetet semmilyen formában sem szennyező (villamos) energia előállítását. Ilyen helyi minierőművek révén a világ boldogtalanabbik, szegényebb vidékein is megvalósulhat az AI eredményeihez való hozzáférés.

Ismeretterjesztéssel a tévhiedelmek ellen

Valószínűleg több ember hisz és bízik most a tudományban és a technológiában, mint az emberiség történetében bármikor. Ennek ellenére az emberek többsége ma is szinte semmit sem tud a tudományokról, a matematikáról, a mérnöki munkáról és a technológiákról, a mindenféle tudományos alapot nélkülöző gondolkodás pedig mindenütt jelen van és igen hangos is. Ugyanakkor a tudományról alkotott álláspontjuktól függetlenül nagyon sokan tartanak a technológia árnyoldalaitól. Látják, hogy a technológia kompromisszumokkal jár, és néznek egy csomó sci-fi filmet, amelyekben felnagyítják és eltorzítják annak veszélyét, hogy a fejlett technológiák, mint az AI is, kikerülnek az ellenőrzésünk alól. A jövő szempontjából az lenne a legjobb, ha széles körben elérhetővé tennénk a tudományos és műszaki oktatást, bátorítanánk a tényeken alapuló döntéshozatalt, proaktívan kezelnénk a technológia jelentette kihívásokat, és mindenkinek felhívnánk a figyelmét arra, hogy a tudomány és a technológia miként képes válaszokat adni a jelenkor súlyos globális problémáira.

A professzor jó részben a média és a hollywoodi filmipar számlájára írja a félelmek okát. „Nem gondolom, hogy mindenki rettegne a mesterséges intelligenciától: általában attól félünk, mi történik majd a jövőben, ha továbbfejlődik a technológia. Ebben nagy szerepe van a kasszasiker filmeknek, amik úgy festik le a robotokat, hogy azok gonoszak lesznek, és ránk támadnak, átveszik a világ felett az uralmat – mondta. – Hollywoodnak nem kifizetődő, ha azt mutatja, hogy egy engedelmes AI-asszisztens végzi a dolgát egy irodában, az emberek halálra unnák magukat a filmen. Kell a konfliktus, amitől izgalmas lesz.” Ugyanakkor tény, hogy a mesterséges intelligencia kutatási eredményeinek nyilvánossá tételével megnőtt annak a veszélye, hogy a bárki által elérhető információkat rossz célra fogják felhasználni. Jacobstein azonban bizakodó. „Én úgy gondolom, hogy a világ nagy része még mindig építeni szeretné a társadalmat, nem lerombolni. Lesznek, akik szeretnék majd rossz célokra fordítani az AI-t, de a zseniális kutatók java nem ezen fog dolgozni – és én rájuk számítok.”

A dolog másik árnyoldala, hogy direkt rosszul idéznek közismert, nagy gondolkodókat. Például „lemaradt” Stephen Hawkingnak a mesterséges intelligenciáról adott nyilatkozatában egy mondat második része. A tudós szerint a mesterséges intelligencia az emberiség legnagyobb hibája vagy a legjobb döntése lehet – de a média csak az első felét kapta fel. Mások Elon Muskot idézik, aki időnként vészmadárkodik. Ám ő tesz is azért, hogy a mesterséges intelligenciát minél biztonságosabban használhassuk. Beszállt az OpenAI nevű kutatócsapat létrehozásába, amelynek célja, hogy nyílttá tegye a mesterséges intelligencia fejlesztését, ezzel kiküszöbölve, hogy a fejlődő technológiát rossz célra használják. Persze, érdekes is lenne, ha Musk foggal-körömmel ellenezné az MI-t, hiszen autómárkája, a Tesla is használja.

Már ma is dolgoznak a kockázatminimalizáláson

Éppen ezért mutatott rá Jacobstein arra, hogy számos konstruktív lépést tehetünk annak érdekében, hogy garantáljuk a mindenki számára előnyös, jótevő AI-t. Már jelenleg is folynak kutatások a mesterséges intelligencia specifikációja, validálása, biztonsága és ellenőrzése terén. Az biztos, hogy különféle biztonsági mechanizmusokat kell majd építeni a fejlett mesterséges intelligenciákba. Nem leszünk képesek minden esetben megakadályozni, hogy egyes emberek rosszindulatú tevékenységre használják fel az AI-t. Annyit viszont megtehetünk, hogy figyeljük a viselkedési anomáliákat, és időben közbelépünk, lekapcsoljuk, ha problémát okozna, mint ahogy az internetes kártevőkkel is tesszük. A szuperintelligencia a jövőben még komolyabb problémákat fog jelenteni, de a világon számtalan fejlesztő dolgozik azon, hogy az AI továbbra is hasznos legyen és kezelhetők maradjanak a vele kapcsolatos kockázatok.

Tudomány / Alapkutatás

tudomany

CAD/CAM

cad

Járműelektronika

jarmuelektronika

Led technológia

Led technológia

Rendezvények / Kiállítások