Várható, hogy 2020 elejére a mobilszolgáltatók 3 százaléka már 5G-s hálózatokat használ.
A Gartner legfrissebb elemzése azt mutatja, hogy 2017-ben 31 százalékkal 8,4 milliárdra bővül az internetre csatlakozó tárgyak száma. Az IoT-val kapcsolatos végpontokra és a kapcsolódó szolgáltatásokra a megdöbbentő 2 billió dollárt fogunk idén költeni.
Az IoT-ben szektorba a legtöbb pénzt a gyártók, közműszolgáltatók és szállító cégek fognak fektetni, és ők látják a legnagyobb hasznát is. Széles körű értelmezés szerint az IoT-t a meglévő vagyontárgyak hatékonyságának menedzselésére, a működtetési költségek csökkentésére használják, a különböző ipari gépeknél, járműveknél (és jármű flottáknál), orvosi eszközöknél, kereskedelmi ingatlanok működtetésénél, a logisztikában. Az elemző cég szerint az IoT technológiák elterjedése lassú azoknál az iparágaknál, ahol szigorúak a szabályozások. Az IoT eszközöket körülvevő, nem tisztázott biztonsági kérdések sem tesznek jót a technológia terjedésének, ahogy az egyes megoldások éretlensége, a kulturális és üzleti különbségek az IT és a mérnöki, működtető részlegek között. A szakértők azt is a terjedést gátló tényezőnek említették, hogy egyes projektek esetében nem tisztázottak az elvárt üzleti eredmények, így több esetben kudarccal végződik egy-egy bevezetés.
A Gartner három lehetséges forgatókönyvben foglalta össze az 5G-re való átállás kiváltó okait. Az első szerint az új szolgáltatások iránti igény lehet a váltás hajtóereje. Fogyasztói részről a mobilappok egyre nagyobb mértékű használata, az internetre kötött tárgyak sokasága – legyen az tablet, viselhető eszköz vagy új technológiai eszköz – újabb és újabb szolgáltatások, megoldások fejlesztését generálják.
A második forgatókönyv alapján a vállalati szférában a digitális transzformációs tervek arra késztetik a vállalkozásokat, hogy mobilitás fókuszú alkalmazásokat fejlesszenek. A mobil munkatársak felhőalapú alkalmazásokat használnak munkájuk során, ezeket különböző, internetre kapcsolódó eszközről veszik igénybe. Nekik gyorsabb és megbízhatóbb mobil szélessávú internetkapcsolatra lesz szükségük. A dolgok internete (IoT) döntően befolyásolja a mobilhálózatok fejlődését. Az IoT-technológia és az összetevők ára csökken, egyre több eszköz kapcsolódhat az internetre – ipari környezetben főleg a SIM-kártyás csatlakozás preferált. Emiatt nagymértékben megnő az egy mobilcellához csatlakozó eszközök száma, és általánossá válik, hogy egy felhasználónak több előfizetése is van.
A harmadik forgatókönyv szerint az egyes IoT-s eszközöknek más-más igénye és felhasználási területe lesz. Például az összekapcsolt autó sokrétű média- és szórakoztatóközponttá válik, olyan fogyasztói eszközzé, amely gyors csatlakozási sebességet igényel. A mostani mobilhálózatok nehezen tudják teljesíteni ezen eszközök és a mögöttes szolgáltatások által támasztott követelményeket. Az IoT képes mobilhálózatot ideális esetben szinte a végtelenségig lehet terhelni, csak így tudja hatékonyan kiszolgálni az egyre növekvő mobiladat-forgalmat, melyet az egyre több kapcsolt eszköz generál. Szükség van rugalmasságra, megbízhatóságra, hogy megfelelő teljesítménnyel legyen kiszolgálva a fogyasztói, a vállalati és az IoT szegmens egyaránt.
A támogatandó alkalmazások köre eléggé szerteágazó. Lesznek adatigényes alkalmazások (mint például az autóba épített szórakoztatóközpont), energiafogyasztásra kényes alkalmazási területek (alacsony fogyasztású szenzorok, automatizált mérési eszközök) és késést nem tűrő alkalmazások (önvezető autók, egészségügyi eszközök) egyaránt.
A jelenlegi generációs váltás azonban késhet. A korábbi váltások komoly ugrást, javulást eredményeztek: a 3G meghozta az igazi internetet, a 4G pedig nagyobb sebességet jelentett. Az 5G esetében ezt a nagymértékű ugrást a szakértők még nem látják. A mostani, különböző bővítésekkel, újításokkal felturbózott mobilhálózat elégséges a meglévő szolgáltatásokhoz, az 5G minősége a szükséges plusz biztonságot hozza. Ez hátráltatja a váltást.
Az is tény, hogy a mobilszolgáltatók nemrég kezdtek el foglalkozni a mobilhálózatok különböző funkcióinak virtualizációjával, az elmúlt években már kereskedelmi bevezetéseknek is a tanúi lehettünk ezen a téren. A szoftveres virtualizáció csak akkor tudja teljes képességét megmutatni, ha új hardvert, technológiát helyeznek alá – ez pedig az 5G gyorsabb bevezetése mellett szól. De az 5G hálózatok felállítása után bizonytalansági faktort jelent, hogy nem tudni, a fogyasztók milyen ütemben cserélik le 4G képes készülékeiket.
Ilyen feltételek mellett a 4G hálózatok fokozatos cseréje a legnagyobb valószínűséggel megvalósuló forgatókönyv: az 5G-re autópályák mentén, sűrűn lakott nagyvárosokban és egyéb forgalmas helyeken lehet nagyobb szükség, vidéken várhatóan hosszabb ideig a 4G marad a domináns.
