Az ITS megállapításai szerint éves összehasonlításban a globális tévé-piac 8%-kal (azaz 48 millió darabbal) csökkent 2015. II. negyedévében. 2014-ben minden negyedévben bővülést konstatáltak.
Érdekes módon az eladások Nyugat-Európában is és Japánban is csökkentek – az előbbiben például 3%-kal. A visszaesés fő forrása Kelet-Európa, Afrika, a Csendes-óceáni ázsiai államok és Latin-Amerika voltak. Ez utóbbi régióban volt a legjelentősebb a visszaesés, 17%-os. Kiemelkedően negatív volt a legnagyobb ország, Brazília piacán a visszaesés. A Csendes-óceáni régió is kiemelkedően „sokat", -9%-ot produkált. Észak Amerikában ismét bővülést regisztráltak.
Az IHS szerint ugyanakkor a piac belső szerkezete teljesen átalakult. A leszállított termékek 99%-a LCD volt – szemben a2000-es évek elejével, amikor is a háztartások döntő többségében még katódsugárcsöves televíziót használtak. Ezeknek a készülékeknek a gyártási technológiája még nem tette lehetővé, hogy nagy méretű képernyőket készítsenek hozzá, a felső határ a 40 colos, vagyis körülbelül 101 centiméteres méret volt, ekkorával viszont csak kevesen rendelkeztek. Az LCD, plazma és OLED képernyő technológiák megjelenésével a tévék nem csak nagyobb átmérőjűek és kisebb súlyúak lettek, hanem a fogyasztásuk is jelentős mértékben csökkent.
Míg a hagyományos televízióknál 28 colos (kb. 71 cm) átmérő felelt meg az átlagosnak, már a laposképernyős eszközök megjelenésével az átlagos méret 32 colos (kb. 81 cm) lett, ami az évek során folyamatosan növekedett. 2014-re az eladott televíziók 63 százaléka már 40 colos (kb. 101 cm) volt. Az idei évben eddig az eladott összes készülék ötöde már 124 cm fölötti képátlójú volt, összességében pedig a felhasználók által vásárolt eszközök közel kétharmada, 72 százaléka volt legalább 101 cm-es.
Az IHS Technology becslése szerint 2019-re az eladott televíziók harmada lesz 124 cm-es vagy nagyobb, és 100 centi alatt alig-alig veszünk majd tévét.
