Egy, a 2.200 vállalatot magában foglaló, 700 ezer fővel évi 140 milliárd euró forgalmat reprezentáló német BITKOM szövetség által készített felmérés szerint a szervezet tagvállalatainak több mint kétharmada (68 %-a) tervezi az év folyamán új munkatársak felvételét, miközben csak minden huszadik vállalkozás (5%) számol létszámcsökkentéssel.
A foglalkoztatási tervek derűlátóbbak az egy évvel korábbinak, amikor létszámbővítést a cégek 63%-a tervezett, és 7% számolt a foglalkoztatottak számának csökkenésével. A két felmérés eredményeinek összehasonlítása a sok éves expanziós folyamat folytatódását tükrözi: az ágazatban foglalkoztatottak száma öt év alatt csaknem százezer fővel, 953 ezer főre emelkedett, s ezzel – a gép- és berendezésgyártók mögött – az ICT ma már a második legfontosabb munkaadónak számít az iparban.
Az ágazaton belül a szoftver-vállalatok és az IT-szolgáltatók különösen intenzív az új szakemberek iránti kereslet. A szoftver-vállalatok 75%-a tervez létszámbővítést, s csak 4% indul ki létszámcsökkentésből; miközben az IT-szolgáltatók körében 71:2 az arány. A legszkeptikusabbak a hardver-gyártók, mert ott az érintett vállalatok csupán fele tervez létszámbővítést, miközben 8%-uk csökkenést prognosztizált.
Az ambiciózus foglalkoztatási tervek legfőbb akadálya a szakemberhiány. A felmérésben részt vevő vállalkozások több mint fele, egész pontosan 52%-a jelezte, hogy a szakemberhiány „akadályozó" vagy „nagyon akadályozó" tényező a továbbfejlődés szempontjából, miközben a finanszírozási feltételekre, mint a vállalat tevékenységét fékező tényezőre csak 11, a belső keresletre 6, az exportkeresletre pedig csupán 3%-uk panaszkodott. Figyelemre méltó, hogy a politikai keretfeltételeket 30%-uk nevezte üzleti tevékenységük korlátozó tényezőjének.
Fentiek alapján nem véletlen, hogy a BITKOM és a mögötte álló vállalati kör igen intenzíven síkra száll a magas képzettségű informatikai szakemberek Németországba vonzásáért. A számítások szerint jelenleg 41 ezer szakember hiányzik részint az ágazat vállalataiból, részint a közigazgatásból úgy, hogy különösen a szoftver-fejlesztők körében nagy a munkaerőhiány. „A vonzó munkahelyek és a lehető legkevésbé bürokratikus bevándorlási szabályok mellett a külföldi szakembereknek szívesen látottaknak kell érezniük magukat. A külföldi polgárok és bevándorlók elleni felfokozott, hangos mozgalom kimondottan káros a gazdaságnak. A bevándorlás esélyt jelent a gazdaságnak és az egész társadalomnak" – fogalmazott a szövetségi kormány év elején nyilvánosságra hozott migrációs jelentésére reagálva Dr. Berhard Rohleder, a BITKOM főtitkára.
Leginkább a dinamikusan fejlődő német start up cégeknek van szükségük még több külföldi foglalkoztatottra és cégalapítóra. „Olyan vállalatok, melyek munkatársai tíz országból jöttek össze, ma már nem számítanak ritkaságnak", fogalmazott a főtitkár, hangsúlyozva, hogy a németeknek „még erőteljesebben meg kell nyílniuk a külföldi specialisták és magasan képzett szakember-jelöltek között". A szövetség felmérése szerint minden hatodik tagvállalat alkalmaz külföldi szakembert, cégvezetőket is beleértve. Az 500 főnél magasabb létszámú nagyvállalatoknál ez az arány 51%-os. Minden kilencedik vállalat tervezi külföldi szakemberek Németországba hívását, a nagyvállalatok körében ez az arány eléri a 64%-ot.
