FőoldalÜzletMi történt a hazai elektronikaialkatrész-piacon 2014-ben?
2015. április 16., csütörtök ::

Mi történt a hazai elektronikaialkatrész-piacon 2014-ben?

Mint az ismert, hazánkban nagyon kis volumenű az elektronikai alkatrészek gyártása. Kevés kivételtől eltekintve szinte minden importból származik, ami ráadásul a vállalkozások számát tekintve csak egy kis csoporthoz köthető. Ez a néha kifejezetten hátrányos szituáció azonban alkalmat ad arra, hogy a kereskedőcégek előző évi tapasztalatait megismerve, jóval az idevágó, részletes KSH-adatok megjelenése előtt átfogó képet alkothassunk elektronikai iparunk teljesítményéről. Éppen ezért keressük fel minden év elején a legnagyobb magyarországi elektronikusalkatrész-importőrt, hogy megkérdezzük az elmúlt év történéseiről

A mostani alkalom immár a negyedik a sorban, hogy elbeszélgessünk a térségünk egyéb országaiban is jelentős ügyfélkörrel rendelkező Arrow Electronics Hungary vezetőivel. Beszélgetőtársunk ezúttal is Harmath Csaba úr, aki a cég 18 éven át tartó sikeres vezetése után a további jó eredményekhez tanácsadóként járul hozzá.

Lapunk idei első számában bemutattunk néhány, a KSH adatai alapján készült grafikont, amelyek azt érzékeltetik, hogy a magyar elektronikai ipar elveszítette 10 évvel ezelőtti első helyét a feldolgozóipari ágazatok termelési versenyében. A gépkocsiipar előnye hatalmasnak látszik. Ugyanakkor azt sem szabad szem elől téveszteni, hogy a járműiparialkatrész- és részegység-gyártás egy nem elhanyagolható hányadát éppen az elektronika teszi ki, illetve azt sem, hogy a statisztikai besorolási rendszer is változott. Vagyis: a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása alágazathoz jelenleg sorolt vállalatok összessége nem egyezik meg a 10-15 évvel ezelőttivel.

Ami a legfrissebb adatokat illeti, nemrégiben láttak napvilágot a KSH 2014. évre vonatkozó előzetes számai. Ezek szerint 2014-ben a teljes ipari termelés volumene decemberben 7,1%, míg éves szinten 7,6%-kal emelkedett. Az ipari kibocsátást két eltérő dinamikájú félév alakította: a második félévben a növekedési ütem lassult, mintegy kétharmada volt az első félévinek. A legnagyobb mértékű bővülést júliusban (12,2%), a legkisebbet augusztusban (0,5%) mértük, az ipari termelés motorja a járműgyártás volt.

A feldolgozóipari termelés volumene 2014 egészét tekintve 8,6%-kal nagyobb volt az előző évinél (2013-ban 1,4%-os növekedést regisztráltak). 2014-ben a feldolgozóipar összes alágában növekedést mértek. A legnagyobb súlyúak közül a járműgyártás kibocsátása nőtt az alágak közül a legjobban, 20,6%-kal, míg a számítógép-, elektronikai-, optikaitermék-gyártásé 1,3%-kal. A nagyobbik alág, a járműgyártás az év minden hónapjában növekedett (ebből öt hónapban 20% feletti, kettőben 30%-ot meghaladó volt a bővülés), a kisebbik viszont három hónapban csökkent.

2014-ben az ipari export 9,8%-kal meghaladta az egy évvel korábbit (akkor éves szinten 4,4%-os volt a volumenbővülés), a kivitel növekedési üteme az év második felében alacsonyabb volt, mint az elsőben. Az év egészét tekintve a teljes ipari értékesítés 60,8%-a, a feldolgozóipari értékesítés 73,4%-a ment exportra. Az exportértékesítés közel felét a feldolgozóipar két alága adta. A feldolgozóipari export több mint egyharmadát képviselő jár­műgyártás exportvolumene éves szinten az alágak közül a legnagyobb mértékben, 20,5%-kal nőtt. A második legnagyobb alág, a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának exportértékesítése 2014-ben hullámzó teljesítményt nyújtott: a volumen éves szinten 1,8%-kal emelkedett.

EN: Egy olyan széles termékpalettát kínáló cég, mint az Arrow, minden bizonnyal élettel tudja megtölteni a rideg statisztikai adatokat. Áttekintve az Arrow tavalyi főbb értékesítési adatait, mit tud nekünk elmondani, hozzátenni a fent említett KSH-számokhoz? Mit tapasztaltak az elmúlt év folyamán? A tavalyi találkozónk során egy stagnáló, illetve negatív tendenciájú magyar elektronikai piacot említett...

H. Cs.: 2014-ben nagyon jó évet zárt az európai alkatrész-disztribúció: 6,3 Mrd euró volt a forgalom, 7,7%-kal a tavalyi értékesítés fölött. Úgy tűnik, az elektronikai ipar ellenáll az általános lassuló ipari trendeknek. Az elektronika dinamikáját inkább az innováció és nem a makrogazdasági hatások adják. A magyar disztribúciós elektronikai piac is nagyot változott az elmúlt évben: 14%-kal emelkedett a hazai félvezető-, illetve elektronikaialkatrész-piac. Kisebb szépséghiba az, hogy a növekmény szinte egyetlen külföldi tulajdonú cég gyártásfelfutásának köszönhető. A stagnálás sajnos még mindig jelen van a magyar tulajdonú cégek szegmensében.

EN: A magyar elektronikai ipar a 2008-ban kitört válság után egy kisebb belső átrendeződésen ment át, amely folyamat mára már lezárult. Visszatekintve az utóbbi 5-6 évre, leképeződött-e ez a valamiképpen az Arrow-nál?

H. Cs.: A magyar elektronikaialkatrész-piac – köszönhetően a hazai elektronikai ipar szerkezetének, a külföldi vállalatok dominanciájának – egyértelműen követte az európai trendeket. Így az elektronikai ipar válsága Magyarországon sem tartott tovább egy évnél. 2010-ben a hazai piac növekedése 86%-os, 2011-ben pedig további 27%-os volt. 2014-ben újra növekedésnek indult, teljesen hasonlóan az európai piac trendjeihez.

Sajnálatos tény azonban, hogy évről évre csökken a magyar kis- és középvállalatok súlya. A beszűkült hazai és keleti piacok (ukrajnai és orosz export) további nehézséget jelentenek számukra. Sokszor felmerül: talán a magyar elektronikai vállalatok által használt alkatrészek összetétele nem megfelelő. Az elmúlt éveket figyelve egyre korszerűbb félvezetőkkel fejlesztenek, illetve gyártanak a hazai tulajdonú vállalkozások – azaz a magyar piac ebben is következetesen az európai piachoz hasonlóan működik. A mi rendelkezésünkre álló adatok szerint a magyar félvezető-felhasználás megoszlása 2014-ben az ábra szerint alakult.

A 2014-es évben a legnagyobb növekedést a DSP-knél és a 32 bites mikrokontrollereknél, NAND és NOR Flash-memóriáknál, érzékelőknél, optoelektronikában, az RF eszközöknél láthattuk – hasonlóan az európai piachoz. Különbség mutatkozik a programozható eszközök piacán: nálunk ez nőtt, míg az európai felhasználás csökkenő jellegű. Érdekesség, hogy az analóg áramkörök évről évre az IC-felhasználás legnagyobb csoportját alkotják mind Európában, mind Magyarországon! Arányuk 2013-ban 33,3%; 2014-ben 33,5%.

EN: A magyar gazdaságirányítás, a kormányzat az elmúlt pár évben folyamatosan a keleti nyitásra fektette a hangsúlyt. Néhány újabb távol-keleti cég meg is jelent hazánkban. Ezek csak a saját alkatrészeiket használják fel, vagy például az Önök által kínáltakat is?

H. Cs.: A „keleti nyitás" az elektronikában nem látszik. A Magyarországon működő keleti cégek inkább a saját, „házi" beszállítóikat részesítik előnyben. Legtöbbször árkedvezmény megadása esetén sem volt esélyünk hosszú távú kapcsolatra.

EN: Aki az iparágat felülről, a statisztikák oldaláról szemléli, egy kifejezetten duális szerkezetet lát. Egyik oldalról van a kevés kivételtől eltekintve külföldi tulajdonban lévő, pár tucatnyi nagyvállalkozás, amelyek gyakorlatilag kizárólag exportra termelnek. Másik oldalról pedig ott vannak a meghatározó jelleggel belső piacra termelő, az exporttal nagyon sokszor csak kísérletező, magyar tulajdonú kkv-k. Az utóbbi időben beszűkült magyarországi nagyvállalati felvevőpiac miatt ezek igényeinek kielégítése is mind értékesebb piaci szegmenst jelent. Mintha valamiféle belső átrendeződés történne emiatt... Hogyan ítélik meg Önök ezt a kérdést?

H. Cs.: A nagyvállalatok igényei mindig vonzóbbak, nagyobb lehetőségeket hordozhattak. Nehéz egyszerre több százezres, illetve néhány száz darabos igényt hasonló gondossággal, lelkesedéssel kezelni. Ugyanakkor a kkv-k igényei műszaki szempontból általában sokkal izgalmasabbak. A jövő nagy projektjeit rejthetik ezek az érdeklődések. Műszaki szempontból mindig fontosnak és értékesnek tartottuk a magyar fejlesztőcégeket. Alkalmazástechnikai mérnökeink tevékenységének jelentős része erre a területre koncentrálódott. Mintákkal, fejlesztőeszközökkel mindig jelen voltunk, de kereskedelmileg ezen a piacon az ún. „katalógus-disztribútorok" előretörése látszik. Az Arrow Electronics is felépíti külön erre a piacra koncentráló részlegét. A globális disztribútorok is elindultak, illetve elindulnak ezen az úton. Előnyük lehet az általuk képviselt gyártók közvetlen műszaki támogatása, amit a katalógus-disztribútorok nem tudnak maguk mögött.

EN: Eddig minden évben kértünk egy kis kitekintést a környező országok, azon belül is a V4-ek elektronikai iparára. Idén mit tud nekünk elmondani, hogyan látják Önök kvázi belülről ezen országok elektronikai ipara teljesítményét, változásait? Ez azért is érdekes lenne számunkra, mert az új beruházások, új gyártmányok telepítése tekintetében ezek az országok jelentik a legnagyobb konkurenciát hazánk számára.

H. Cs.: Általánosságban sajnos el lehet mondani, hogy egyre kisebb konkurenciát jelentünk a V4-ek és Románia számára. Az ottani iparág fejlődése jelentősen dinamikusabb. Elsősorban Szlovákia és Románia az új elektronikai beruházások célpontja, de meglepően nagy piaci növekedés, 26% volt tapasztalható Csehországban. Lengyelországban tavaly kisebb volt az emelkedés, mindössze +2%. Ennél még az oroszországi elektronikai ipar is nagyobb mértékben, +8%-kal növekedett. Ennek jelentős része ún. „pánikbeszerzés" – a részleges embargó bevezetése miatti félelem lehetett. Bulgáriai hivatalos adataink nincsenek, csak saját tapasztalataink mutatnak erőteljes elektronikai fejlődést.

EN: Egy kicsit bizalmasnak számító vizekre szeretnék evezni. Mint minden cég, az Arrow is minden bizonnyal készített egy gazdasági tervet 2015-re. Ebben mi szerepel globálisan és melyek a koncepciók Magyarország vonatkozásában? Milyennek várják a piac alakulását?

H. Cs.: Globálisan biztatóak a jelek a jövőre nézve. Az elektronikai piac 2015-ben várhatóan növekedni fog. Az internetes eszközök piaca, vezeték nélküli kommunikáció, orvoselektronika, információs technológia az ipari elektronikában lehetnek a húzóágazatok. A dollár erősödése következtében azonban áremelkedés várható az európai piacon, elsősorban az alkatrészgyártás dollártartalma miatt. Országokra bontott elképzelések az Arrow-nál nincsenek, de a cég fejlődése töretlen, és Kelet-Európa még mindig a különleges figyelem középpontjában van. Régiónk rendelkezik a legjobb fejlődési mutatókkal és lehetőségekkel.

Az európai úgynevezett „nagy terveink" egy fontos része Magyarországon valósulhat meg. Itt el kell mondani, hogy napjainkra általános gyakorlattá vált, hogy a disztribúció nemcsak alkatrészeladást jelent, hanem a fejlesztés, megvalósítás segítését is. A sikerhez a magas szintű műszaki támogatás alapvetően szükséges. Az általunk képviselt alkatrészgyártók is ezt kívánják meg tőlünk. A magyar irodánkban az Arrow Electronics létrehoz egy mérnöki támogatórészleget – egyelőre 10-12 fővel – az európai partnereink elektronikai fejlesztésének támogatására. Rendszerszintű alkatrészismeret, szoftvertudás, fejlesztőmérnöki munka az alkatrészgyártók teljes támogatásával jelentős segítség lehet új, komplex termékek gyors piacra kerüléséhez. Hasonló részlegek működnek sikeresen Észak-Amerikában és a Távol-Keleten. Az irodánkban működő mérnöki csapat hatalmas tudás birtokában lesz a régiók együttműködésének köszönhetően.

Külön öröm számunkra a magyar csapat sikere, hiszen több lehetőség közül Budapestre esett a választás. A nálunk dolgozó mérnökök a teljes EMEA műszaki hátterét fogják adni egy fiatal, tehetséges magyar kollégánk vezetésével.

EN: Köszönjük az interjút!

Tudomány / Alapkutatás

tudomany

CAD/CAM

cad

Járműelektronika

jarmuelektronika

Led technológia

Led technológia

Rendezvények / Kiállítások