A rendelet megemeli az értékesített termékhez képesti begyűjtési arányt is. A számítógépeknél, mobiltelefonoknál és a távközlési berendezéseknél ez az arány 37-ről 45 százalékra emelkedik.
A néhány előírás kivételével augusztus 9-én hatályba lépő rendelet érinti az informatikai eszközök és mobiltelefonok gyártóit és forgalmazóit is. Bár a szabályozás a gyártó visszavételi kötelezettségéről szól, de beleérti a kereskedőket is. A gyártó ráadásul nem teheti meg azt, hogy csak a saját gyártmányú eszközöket veszi vissza, hanem köteles átvenni a sajáttal azonos funkciójú, de más gyártmányú berendezéseket is.
A gyártóknak és a kereskedőknek emellett még egy teherrel kell számolniuk: vagyoni biztosítékot kell letenniük az általuk fogalmazott eszközök mennyiségének arányában. A vagyoni biztosítékkal a kormánynak az a célja, hogy az érintett cégeket rászorítsák a visszagyűjtésre. Amennyiben az illetékes hatóság igazolja, hogy eleget tettek ennek a kötelezettségüknek, a biztosíték felszabadul. A biztosíték összege az adott évben – várhatóan – forgalmazott elektromos és elektronikus eszközök súlya és a rendelethez mellékelt tarifa szorzata. Például számítógépeknél és mobil telefonoknál kilogrammonként 100 forint ez az összeg.
Az elektronikus hulladék exportálható is, ha Magyarországon nem lehet hasznosítani, de csak olyan országba, amelyben a magyarországihoz azonos módon vagy annál szigorúbban szabályozzák a hasznosítást.
