EN: — Először is gratulálunk a Millenniumi Díjhoz!
LR: — Köszönöm a Bio-Nanorendszerek Kutatólaboratórium nevében is, amelynek tevékenysége magáért beszél: több szabadalmukat is bejegyezték az elmúlt időben, és olyan tevékenységet végeznek, mely napjainkban a figyelem középpontjába került, a nanotechnológia területén Vonderviszt Ferenc professzor vezetésével.
— A Pannon Egyetemen működő hármas felépítésű oktatási rendszer — az oktatás, a kutatás és a kutatás-fejlesztés hármasa — hogyan segíti elő az oktatás színvonalának emelését?
— A Műszaki Informatikai Kar megalakulása óta ezt a szervezeti formát követi, a három tevékenység erősíti egymást, hiszen egyik sem lehet kiváló a másik nélkül. A nemzetközi cégekkel nagyon szoros az együttműködés, ez annak köszönhető, hogy kiváló oktatóink, kutatóink vannak, és elsősorban azokra a professzorokra alapozzuk ezt a tevékenységet, akik szakterületükön nemzetközi szinten is kiemelkedő munkát végeznek. Partnereinkkel a hosszú távú együttműködés az Egyetem célja. A partnercégek ezt a tevékenységünket messzemenően értékelik, és a hallgatók kiválósága miatt is szeretnek velünk dolgozni.
— Hogyan alakul a diákok száma, milyen például a költségtérítéses diákok aránya?
— A költségtérítéses hallgatók száma nálunk minimális. Műszaki és informatikai területen szakemberhiány van, de a keretszámok még így sem telnek be teljesen. Az egyik ok az, hogy az igényeknél kevesebben jelentkeznek erre a pályára. A Pannon Egyetem a minőségi oktatás jegyében a felvételi ponthatárokat magasan határozza meg. A Kar kiemelt szaka a mérnök-informatikus alapszak, ezen az elmúlt öt évben négyszer a Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Karán volt a legmagasabb a felvételi ponthatár az országban. Nem törekszünk arra, hogy a hallgatói létszám alapú normatívából finanszírozzuk a Kart, hanem inkább kevesebb, de jobb képességű diákot veszünk fel és velük együtt dolgozunk. Ez abból a szempontból is jó, hogy a kibocsátott diákokat jó szívvel tudjuk a partnereinknek ajánlani munkavállalóként.
— Mennyi az Egyetemet nem a bukás, hanem a munkavállalás miatt elhagyók száma a Karon?
— Ezeknek a diákoknak a nagy része nem lemorzsolódik, hanem a munka mellett kevesebb idejük marad a tanulásra, ezért átmenetileg felfüggesztik a tanulmányaikat, de ők is érzik a diploma fontosságát. A mai műszaki-informatikai felsőoktatás nagyon nagy problémája szerintem, hogy a mesterszakokra is kevesebben jelentkeznek, a doktori képzésre pedig még kevesebben, mert a nagymértékű szakemberhiány miatt alapszakos diplomával is keresettek. De akik hosszú távon gondolkodnak, azoknak mindenképpen megéri ezeket a lépéseket is megtenni. Magyarországon valószínűleg most is tízezer felett van a betöltetlen mérnök-informatikus állások száma, a cégek kapkodnak a jobb képességű, naprakész és kiváló tudással rendelkező végzett hallgatókért.
— Miben látja a jelen felsőoktatási rendszer problémáit?
— Bizonytalannak érzem a felsőoktatás helyzetét például azért, mert az intézmények finanszírozásának rendszere minden évben változik, ezért nehéz a jövőt tervezni.
— A Kar költségvetésének hány százaléka az állami támogatás és hány százalék érkezik a kutatásokból-fejlesztésekből?
— Körülbelül 80% nem az állami normatívából, hanem a kutatási-fejlesztési bevételekből, projekttevékenységekből származik. A minőségi képzésünk egyik alapeleme, hogy finanszírozásunk nem a hallgatói normatíván alapul. Emiatt nem ért minket felkészületlenül, hogy a felsőoktatásban ilyen drasztikus módon csökkent az állami támogatás. Az eszközbeszerzéseinket nem tudnánk megvalósítani az egyéb bevételeink nélkül, hiszen folyamatosan frissítenünk kell az eszközállományunkat, a hallgatóknak meg kell ismerniük, tudniuk kell használni a legújabb hardvereket, szoftvereket. Mivel több éve informatikai beszerzési stop van a felsőoktatásban, korlátozott forrásokból lehet új eszközöket vásárolni. Így ezeket a beszerzéseket csak a projektbevételeinkből tudjuk finanszírozni. Saját bevételeink nagy részét oktatási és kutatási eszközparkunk fejlesztésére fordítjuk.
— A cégek egyre többször és egyre szívesebben találják meg az Egyetemet nemcsak a fejlesztőintézeteken keresztül...
— Igen, nemrégiben a Kar két versenyképességi pályázatnak is a részese lett, az IBM-mel felhőalapú szolgáltatások területén és a GE Healthcare-rel egészségügyi informatikai témában. Ezek a pályázati eredmények azért szerintem magukért beszélnek, mert nem sok felsőoktatási intézmény részese ilyen típusú projektnek.
— Hogyan sikerül megtartani a fiatal oktatóit a Karnak, hiszen — ahogy láttam — kimagaslóan magas a fiatal oktatóik száma?
— Professzoraink mellett a fiatal kollégák is részesei lehetnek olyan projekteknek, amelyek segítik szakmai fejlődésüket. Megtartani őket ezekkel az érdekes és változatos feladatokkal tudjuk, másrészt ezekből a projektbevételekből természetesen ők is részesülnek.
— A kimagasló diákok ezek szerint sokkal magasabb arányban tudnak részt venni ilyen érdekes és előremutató projektekben.
— Ez így van, a hallgatói létszám nálunk kisebb, mint a „nagy egyetemeken", emiatt mi már a kezdetektől egyénileg tudunk foglalkozni a diákokkal, és azokat, akik erre fogékonyak, jó képességekkel rendelkeznek, be tudjuk vonni projektekbe, ami nagyon hasznos több szempontból is. Egyrészt a projektek megvalósításával gyakorlati tapasztalatot szereznek, részesei nagyobb volumenű munkáknak, megtanulnak csapatban dolgozni, mindazokat a kompetenciákat meg tudják szerezni, melyekre a cégeknek szükségük van. Másrészt multinacionális cégekkel kerülhetnek kapcsolatba, és nem utolsó sorban munkájukért kiegészítő jövedelmet biztosítunk.
— Kiemelkedő eredményeket értek el az egészségügyi kutatások területén is.
— Két egészségügyi informatikával foglalkozó kutatólaboratóriumunk van, az egyik a kardiológiai kutatásokkal foglalkozik, ennek a vezetője Kozmann György professzor úr, a másik kutatási területe pedig az agyi képalkotás, Nagy Zoltán professzor úr vezetésével, aki egyúttal az Országos Idegtudományi Intézet igazgatója. A terület fontos témája továbbá a telemedicina fókuszú kutatások és fejlesztések is.
— Az informatikai fejlesztőközpontok közül többen foglalkoznak az informatikai biztonsággal. Milyen a kapcsolatuk az ugyanezen területen működő állami szervekkel?
— A Nemzeti Biztonsági Felügyelettel van együttműködési megállapodásunk, ennek keretében információbiztonsági témákkal foglalkozunk, természetesen az ő közreműködésükkel. Nemrég alapítottunk egy új kutatóközpontot az említett együttműködési megállapodás keretében. Ez az Információbiztonsági Kutató-fejlesztő Központ nevet viseli, és a két intézmény közös kutatási és oktatási tevékenységét hivatott biztosítani.
— Mely területeken látja a Kar jövőjét?
— A mostani kutatási területeink nagyon perspektivikusak. Akár az információbiztonság, akár a logisztikai rendszerek kutatása, vagy a felhőalapú szolgáltatások kutatása az IBM-mel közösen, vagy a Nemzeti Infokommunikációs Koordinációs Központ, amely egy nagy informatikai pályázat keretében jött létre, mind-mind nagy lehetőségeket rejt. Az egészségügyi informatikai kutatások is kiemelt területei a Karnak.
— Milyen visszajelzéseket kapnak a munkaerőpiacról a képzések minőségét illetően?
— Egy nemrég napvilágot látott felmérés összehasonlította a felsőoktatási intézményeket és a szakokat a munkaerőpiac helyzete szempontjából — hol van például a legmagasabb átlagos kezdő fizetés. A munkaerő-piac a Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Karán végzett informatikusokat értékelte legjobban, a legmagasabb kezdő átlagfizetést, 350 000 Ft-ot itt lehetett elérni. Ez is igazolja az elmúlt években végzett munkánkat, ez a befektetés megtérül hallgatóink elhelyezkedésénél és hosszú távú szakmai karrierjüknél is.
— Köszönjük az interjút!
