A hazai akadémiai-, ipari-, és civil szervezetek összefogásával 2014. június 26.-án, az Óbudai Egyetem, Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Karán megalakul Magyarország első, pilóta nélküli légijármű-rendszerek (UAS) tervezésével, gyártásával, és üzemeltetésével foglalkozó klasztere. A klaszter alapító szervezetei a Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt.; a BHE Bonn Hungary Electronics Ltd.; a Magyar Repülőiparért Alapítvány, és az Óbudai Egyetem. A klaszteralapítók célja olyan virtuális labor létrehozása, amelyben megtestesül az a kritikus erőforrás tömeg, ami elengedhetetlenül szükséges az UAS tervezők-, fejlesztők és gyártók piaci sikereihez.
Az Európai Bizottság 2011-ben közzétett „Flightpath 2050 – Europe's Vision for Aviation" stratégiai dokumentuma komoly piaci szerepet jósol a pilóta nélküli légijárműveknek. A dokumentum a kutatás, fejlesztés, innováció, és az oktatás területén multidiszciplináris európai földrajzi klaszterek létesítését tűzi ki stratégiai célként, melyek az ipari, a felsőoktatási és a nemzeti akadémiai kutatóintézetek bevonásával segítik a kitűzött stratégiai feladatok megoldását.
Az Európai Bizottság 2014. április 8.-án közzétett Közleménye szerint el kell hárítani az akadályokat a pilóta nélküli légijármű-rendszerek egységes európai polgári légtérbe való integrációja elől, és az integrációt 2016-tól fokozatosan kell végrehajtani.
A pilóta nélküli légijármű-rendszerek az elmúlt évtizedekben, rohamléptekben fejlődtek és elérték azt a technológiai színvonalat, hogy a repülési feladataik végrehajtásához a hagyományos, ember által vezetett légijárművekkel egy időben vegyék igénybe a polgári légteret.
A pilóta nélküli légijármű-rendszerek állami-, és nem állami célú polgári alkalmazása olyan területeken nyitnak új alkalmazási lehetőséget, mint a műholdas helymeghatározás, távközlés, mezőgazdaság, katasztrófaelhárítás, kritikus infrastruktúra védelem, „zöld" energia előállítása.
Egyes becslések szerint, az UAS rendszerek tervezése, fejlesztése és gyártása 2050-ig Európában kb. 150 ezer új munkahelyet teremt, és a szabályozási kérdések sikeres megoldása után húzóágazattá válhat, valamint komoly anyagi haszonnal is kecsegtet.
A klaszter alapítói aktív részesei és alakítói kívánnak lenni úgy a hazai-, mint a nemzetközi eseményeknek, és a felmerülő szakmai kihívásokra válaszokat kívánnak adni. E szakmai tevékenység keretének leginkább megfelelőnek a klasztert fogadták el az alapítók.
A klaszter fontosabb feladatai az alábbiak:
- a tagok informális kapcsolatainak formalizálása;
- a hazai szereplők között szinergiák megteremtése;
- a klasztertagok erőforrásainak integrációja;
- tapasztalatok, és a jó gyakorlat megosztása a klasztertagok között;
- az UAS fejlesztések eredményeinek propagálása;
- új fejlesztések kezdeményezése;
- hazai-, és nemzetközi kapcsolatok kiszélesítése;
- együttműködés állami-, és nem állami szervezetekkel.
A klaszter tagjai közé várja azokat a jogi-, és magánszemélyeket, akik magukénak tekintik az Alapítók által megfogalmazott elveket, és hatékonyan tesznek azért, hogy az UAS fejlesztések terén hazánk is nemzetközi ismertségre, és elismertségre tegyen szert.
