Február 13-án előadást tartott Budapesten Eddy Willems, a G Data biztonsági evangélistája. A szakember határozott állítása, hogy a hackertámadások és vírusfertőzések sikeréért a technológia hiányosságai, valamint az emberi tényezők együttesen felelnek – ha ezek közül bármelyiket meg tudnánk szüntetni, akkor a kiberbűnözés eredménytelenné válna

Eddy Willems bemutatta, hogy az iráni atomerőműveket támadó Stuxnet vírus számos képernyőképet szivárogtatott ki a megtámadott létesítmények termináljairól. Bármilyen meglepő, még ezeken is láthatunk figyelmeztetéseket arra vonatkozóan, hogy az erőművekben használt szoftverek licencei lejártak, és frissíteni szükséges őket.
Az előadásra múlt hét csütörtökön, a Lurdy Ház mozijában került sor.
Eddy Willems szerint a fejlett, hosszú időn keresztül rejtett fenyegetések — szakkifejezéssel az APT (Advanced Persistent Threat) támadások – nem is annyira fejlettek, mint azt a biztonsági szakemberek állítani szokták. A legtöbbjük működését blokkolni lehetne a létező védelmi technológiákkal, ha a vállalatok több figyelmet fordítanának a sérülékenységek befoltozására, valamint a különböző, a végpontokat és a hálózati védelmet egyaránt figyelembe vevő védekezési stratégiák kialakítására.

Tény például, hogy a felhasználók túlnyomó többsége nem olvassa el az operációs rendszer üzeneteit, és egyszerűen az alapértelmezettként felajánlott gombra kattint. Ez járult hozzá például a Conficker kártevő hosszú időn keresztül tartó sikeréhez: a vírus aktív emberi közreműködéssel települt a megfertőzött gépekre, miután az emberek egy megtévesztő felületen a rossz választás mellett döntöttek. Egy másik, világszerte problémát okozó jelenség, hogy a notebookokat sokan már nem indítják újra, hanem úgy küldik pihenni a gépeket, hogy csak lehajtják azok fedelét. A kényelemre való törekvés ebben az esetben is problémát okoz: a biztonsági frissítések telepítéséhez a legtöbbször szükség van a számítógép teljes újraindítására.

A helyzet azonban nem valószínű, hogy hamarosan megváltozna, hiszen viselkedésmintáink – és így a számítógép használatának szokásai is – mélyen gyökereznek bennünk. A legtöbb, amit az otthoni és a vállalati felhasználók is megtehetnek, hogy odafigyelnek a biztonsági szakértők szavaira, és elkezdik tudatosítani magukban, hogy az ember és a számítógép közötti interakció valójában a szoftverek programozói és a számítógépek használói között zajlik, így olyankor, amikor a „gép üzen", valójában valamelyik szoftver programozói szeretnék felhívni a figyelmet egy potenciális veszélyforrásra.

Eddy Willems 1989 óta foglalkozik számítógépes vírusokkal, amikor még egy biztosítótársaság kockázati elemzőjeként egy floppylemezen megkapta élete első kártékony kódját. Előfordult már vele, hogy egy biztonsági alkalmazottat nem tudott lebeszélni arról, hogy a mintákat tartalmazó adathordozót behelyezze a számítógépébe, a legnagyobb vírusgyűjteményét pedig egy arab bolhapiac sikátorában vásárolta.