2000 óta éves átlagban 5%-kal bővült az iparág az EU-ban, amely közvetlenül mintegy 200.000 főnek, közvetve pedig kb. 1 millió embernek ad munkát. A kecsegtetően szép számok dacára se az EU egyetlen tagországának, se cégének nincsenek meg a tartalékai ahhoz, hogy felvegye a technológiai fejlődés diktálta sebességet. Ezért a Bizottság olyan javaslattal élt, mely szerint az EU-s tagországok elektronikai iparának erősségeire fókuszáló stratégiát kell kidolgozni. Ennek része a tudásbázis erősítése is. A Bizottság várakozásai szerint minden gazdasági szektor hasznot húzhat a stratégia megalkotásából, hiszen az EU-ban megtermelt GDP minimum 10%-a kapcsolatban áll az elektronikai iparral és szolgáltatásokkal. Az első tájékoztatások szerint a nano- és mikroelektronika és a fotoelektronikai szektort tekintik kitörési pontnak, mert ezek kapcsolatban vannak az egészségüggyel, energiatermeléssel, szállítással és a klímavédelemmel is.
Neelie Kroes biztos asszony szerint ha az EU elektronikai ipara nem versenyképes, úgy lemarad a többi ágazat is. Ennek elkerülése érdekében szükség van a határokon átnyúló együttműködésre, hogy ki tudjuk használni az egységes piac nyújtotta lehetőségeket. A Bizottság, a tagállamok és régiók előreláthatólag mintegy 5 milliárd eurót kell hogy befektessenek a következő 7 éves periódusban az iparági K+F+I-be. Ugyanezen 2013-2020-as időszakban mintegy 100 milliárd euró iparági befektetéssel számolnak.
