Az HEBC-tagvállalatok összesített nettó árbevétele közel 3 500 milliárd forint, a közvetlen és közvetett foglalkoztatottak száma megközelítőleg 62 000 fő. Jelentésiben megfogalmazott véleménynyilvánítása tehát mértékadó a magyar gazdaság és annak irányítói számára. A kormányzatot ennek megfelelően - évek óta - Dr. Martonyi János külügyminiszter képviseli. Az eseményt Mészáros Antónia moderálta.
Az HEBC jelentései
Az HEBC tevékenységének egyik legfontosabb része az éves jelentések kiadása. A jelentést az HEBC tagjai írják és minden mondat konszenzuson alapul. Az HEBC alapelve, hogy nem folytat lobbitevékenységet a tagvállalatok egyéni, üzleti érdekeiért, kizárólag Magyarország egészének fejlődését, versenyképességét kívánja elősegíteni. A jelentések célja, hogy az HEBC tagok saját befektetői tapasztalataik alapján, politikamentes véleményükkel hozzájáruljanak a stabilabb, hosszú távon kiszámíthatóbb gazdasági környezet megteremtéséhez. Az HEBC javaslatait elsősorban a mindenkori magyar kormánynak ajánlja, akinek módjában áll a fejlődést eredményező változásokat megtenni az ország érdekében.
Az HEBC 2012. évi jelentése
Az HEBC idei jelentésének címe "Európában élünk". A Magyar Európai Üzleti Tanács tagjai, európai székhelyű multinacionális vállalatok legfelső vezetői, elkötelezettek az európai értékrend és szellemiség iránt. A magyar értékrendet az európai értékrend részének tekintik. A nemzeti hagyományok megőrzése mellett azonban a közösségvállalás fontosságát is hangsúlyozni kívánják.
Kiszámíthatóság és versenyképesség, ez a két kulcsszó kíséri végig az éves jelentést. Megteremtésükhöz szükség lenne egy politikai ciklusokon átívelő országstratégiára, amely hosszú távra kijelöli az irányokat és a célokat. Fontos lenne meghatározni, hova akar eljutni az ország 10 ... 15 év távlatában, melyek azok az erősségek, amelyekre építeni lehet, hol vannak a kitörési pontok. Több középtávú tervet és programot elfogadott a Parlament, amelyek jó irányba mutatnak és akár egy országstratégia részévé is válhatnak. Az HEBC előremutatónak tartja azokat a konkrét lépéseket is, amelyek kormányzati szintre emelik az országstratégia megalkotását.
A munkahelyteremtés európai és magyarországi szinten is kiemelt cél. Ezért az HEBC olyan többfókuszú stratégiát javasol, ami egyidejűleg ösztönzi a termelő beruházásokat, valamint segíti a szolgáltatóipar fejlődését. Az HEBC ezévi jelentése olyan erőforrások mentén fogalmazza meg ajánlásait (társadalmi-, humán-, pénz-ügyi-, természeti- és kulturális tőke), amelyek jelentős hatással vannak a versenyképességre, és közvetlen, vagy közvetett módon fenntartható gazdasági növekedéssé alakíthatók. A jelentés leghangsúlyosabb fejezete a humán tőke. Egyrészt azért, mert az emberek tudása és képessége az ország legértékesebb erőforrása, másrészt az HEBC jelentős munkaadói csoportként évről évre le tudja mérni a végzős diákok felkészültségén, hogy a felsőoktatás mennyire veszi figyelembe a munkaerőpiac elvárásait. A cél közös, minél jobban segíteni a jövő generációinak beilleszkedését a munkaerőpiacba, és ezzel hozzájárulni az egyének, a vállalatok és az ország fejlődéséhez.
A magyar társadalom innovációs képessége, kreativitása nagy érték, sok vállalat ezért hozza Magyarországra kutató-fejlesztő központját. Feltétlen siker, ha a magyar talentum ilyen formán beépül az európai és a globális értékteremtésbe. A modern gazdaság fejlődése nagymértékben függ attól, hogy milyen informatikai rendszereket, milyen szélessávú hálózati infrastruktúrát tart fenn. Az HEBC meglátása szerint Magyarországon ennek a fontossága nem kap kellő szintű figyelmet a Kormányzat részéről.
Az ország pénzügyi politikáját tekintve keveredni látszik a gondok kezelése az értékteremtéssel. Nem tehet ugyan elvonatkoztatni a nehézségektől, amelyek a világgazdasági válságból, vagy a magas államadósságból és annak kamatterheiből adódnak, ám, ahogy egy vállalatnál sem irányíthatja a kontrolling a működést, úgy egy ország esetében sem helyettesíthető az értékteremtést célzó stratégia a pénzügyi tervekkel. Az adórendszer egyes elemei látszanak, de a célrendszer, amely túlmutatna a többletbevételek elérésén, nem egyértelmű. A jó adórendszer támogatja a növekedést, ösztönzi a versenyt és a piac szereplőinek egyenlő esélyeket ad. A jelenlegi magyarországi válságadó-rendszer ezen kritériumok egyikének sem felel meg. Meg kell teremteni a feltételeket, hogy az állam és az állampolgárok között felelős partnerség alakuljon ki, amelyben az állampolgár nem bújik ki adófizetési kötelezettsége alól, az állam pedig átlátható módon, értékteremtésre fordítja az adóforintokat. Továbbra is jelentős a szürkegazdaság és komoly probléma a korrupció. A korrupció visszaszorítása érdekében mihamarabbi intézkedésekre, ellentmondásoktól mentes törvényekre, azok szigorú és következetes betartására, valamint a társadalom kontrolljára lenne szükség.
Az HEBC véleménye szerint Magyarország versenyképességének részleteiről lehet vitatkozni, ám azzal nem, hogy az ország továbbra is versenyben van, ezért fontos cél, hogy versenyképességét ne csak megőrizze, hanem erősségeinek és lehetőségeinek kiaknázásával tovább növelje. A sikerhez vezető egyetlen út minden ország számára, ha értéket termel.
A politikusok az újraválasztásban érdekeltek, az üzleti világ a profitban. Az egyik jólétet ígér, a másik ennek alapjait teremti meg. Növekedést csak a gazdaság tud generálni, ám az ehhez szükséges stabil, kiszámítható környezetet a politika tudja megteremteni. Valódi egyensúly esetén pedig az igazi nyertes a társadalom.
