Az esemény sajtótájékoztatóján minden szegmensből érkeztek szakemberek, a Nemzetgazdasági Minisztériumot Balog Ádám adópolitikai helyettes államtitkár, a Nemzeti Külgazdasági Hivatalt Bukvai Károly a befektetésösztönzési főosztály főosztályvezető-helyettese, az AmCham-et Havas István elnök, az AmCham-en belül az OEM gyártókat Ábrahám László, az NI debreceni gyárának igazgatója, az EMS gyártókat pedig Hetényi Márk a Flextronics regionális pénzügyi igazgatója képviselte.
Az eseményt Havas István nyitotta meg, beszédében kiemelte, hogy az elektronikai ipar körülbelül 100 000 családnak ad munkát most Magyarországon, ismertsége mégis nagyon alacsony a többi, például az autóipari szegmenshez képest. Szerinte a jelenlegi helyzetben az export lehet a gazdaság legfőbb húzóereje. Magyarország jelenleg a 14. helyen áll a világon az export profil összetettségét tekintve, és a magyar export egyharmadát az elektronikai ipar cégei adják. Széles munkaerő piaci rétegnek adhat munkát ez az iparág, hiszen a magasan képzett mérnöktől a betanított munkásig minden munkavállaló megtalálja a helyét a cégeknél. A kamara szerint - az ebben az iparágban eddig is magas - amerikai tőkebefektetési-hajlandóság a jövőben tovább fog nőni.
Ábrahám László elsősorban az Új Széchenyi Tervből hiányolta az iparágat segítő pályázatokat, hiszen itt kis beszerzési hányad mellett, importból, hazai munkával nagy hozzáadott értéket képviselő termékek állíthatók elő, sajnos egyenlőre elsősorban exportra. Az NI termékeinek majdnem 100%-a Debrecenben készül, és majd 100% exportra is megy, mert a magyar rendszerintegrátori piac sajnos nem felvevőképes ezekre a termékekre. Ez a világban a válság alatt is folyamatosan fejlődő iparág jó szakképzéssel párosítva jelentős bevételi forrása lehetne az országnak.
Balog Ádám kiemelte, hogy ez az iparág a válságban is tudott teljesíteni és a folyamatos tőkebeáramlásnak köszönhetően a fejlődése töretlen. A minisztérium minden hozzá érkező javaslatot megvizsgál és megfontol. A minisztérium a K+F-ben érdekelt, elsősorban kkv méretű vállalkozásokat támogatna elképzeléseik megvalósításában. Sajnos az adóalapból leírható innovációs járulék nem váltotta be a kormányzat elképzeléseit, sok cég visszaélt vele, ezért döntöttek a megszűntetése mellett.
Bukvai Károly folyamatában látja a hazánkba érkező külföldi tőke útját, úgy fogalmazott, hogy a külföldi cégek érdeklődése töretlen Magyarország iránt. A HITA feladata, hogy az érkező tőkét lehetőség szerint az ország fejletlenebb régióiba irányítsa, hogy ne folytatódjon az ország több részre szakadása gazdasági téren. A régióhoz képesti kezdeti előnyünk a jól képzett munkaerő terén kezd elfogyni, ezért szükséges a naprakész tudás megszerzésének segítése az oktatási intézményekben. A fogyasztási elektronikai cikkek gyártásában és az orvosi elektronikai eszközök fejlesztésében és gyártásában lát lehetőségeket a további fejlődésre.
Hetényi Márk véleménye szerint a magyar ipar széles termékskála előállítására képes költséghatékonyan. Ezt fontos lenne akár kormányzati szinten kommunikálni a világ felé. Szerinte hamarosan minket is elér az innovációban világszerte észrevehető paradigmaváltás, miszerint a gyártás kihelyezését követi a fejlesztés áthelyezése is. Erre fel kell készülni az oktatáspolitikával is, mert az elektronikai iparban az egy munkahelyre jutó tőkeigény alacsony.
