Az Ericsson és az IBM bejelentették, hogy közös kutatási programot indítanak az 5G-s fázisvezérelt antenna-technológiák terén, amelyek a jelenleginél nagyságrendekkel gyorsabb hálózati adatsebességek elérését teszik majd lehetővé. A kutatását olyan prototípus megalkotására irányul, amelyek nagyobb számú mobil-felhasználó kiszolgálását teszik majd lehetővé, rengeteg új szolgáltatást biztosítanak ugyanazon a frekvencián. Ugyanakkor a ma megszokottnál nagyságrendekkel gyorsabb – a jelenlegi kábeles és vezetékes Internet-hozzáférés biztosította sebességekkel versenyképes – adatsebességeket tesznek lehetővé.

Az fázisvezérelt antennarács nyílásfelületén sok (akár több tízezer) apró, egyszerű (pl. dipól-) antenna van fixen elhelyezve. A kisugárzott nyaláb eltérítését az egyes antennák által kisugárzott jel fázisának szisztematikus változtatásával oldják meg, azaz az egymás melletti elemi antennák mindig kicsit más fázisban sugároznak. A kisugárzott rádiójelek a sugárzási mintázatnak megfelelően egyes irányokban összeadódnak, más irányokban kioltódnak, így az összeg antenna végül csak bizonyos, meghatározott irányokban sugároz. Az ilyen antennák képesek egyszerre több irányba is sugározni.

Az elektronikusan fázisvezérelt antennarácsoknak számos előnye van a hagyományos kialakítású, mechanikus sugáreltérítésű antennákhoz képest. Mivel nincs mozgó alkatrész bennük, ezért kevésbé hajlamosak a meghibásodásra, a kisugárzott jel iránya néhány nanoszekundum alatt megváltoztatható. Hátránya, hogy oldalirányban a hasznos felület az antenna síkjával bezárt szög koszinuszának megfelelően csökken, azaz az antenna síkjában (attól 90°-ra oldalra) lévő jeleket már nem észleli.

A technológiai fejlesztéseknek az eredményeképpen az adóáramkör mellett akár több száz antennát lehet egyetlen, bankkártya méretűnél kisebb chipen integrálni, ami nagyban elősegíti ezek alkalmazását kisméretű és nagy kapacitású beltéri cellák és nagyforgalmú belvárosi területek esetén egyaránt.

Forrás