Tovább kell javítani a nemzetgazdasági mutatókat!
Az elmúlt évekre jellemző, átlagosan 4,5 százalék feletti növekedés azt eredményezte, hogy a múlt év végére elértük az Európai Unió fejlettségének 77 százalékát, míg ez a mutató 2010-ben csupán 67 százalékon állt. A Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) vezetői szerint Magyarország már túllépett azon, hogy csupán az olcsóbb munkaerővel versenyezzen és ezzel csábítson befektetőket. Napjainkban már nem azért érkezik ennyi közvetlen tőkebefektetés, mert alacsony a munkabér, hanem azért, mert jelentősen javult a munkaerő-minőség, kiépült egy fejlett infrastruktúra és komoly innovációs potenciál van a gazdaságban. A közelmúlt fejlődési ütemének felgyorsításához az innováción, az oktatáson és az egészségügyön keresztül az emberekbe (azaz a humán erőforrásokba) való befektetés szükséges.
Magyarország 2030-ra az egyik legélhetőbb európai ország szeretne lenni, ehhez pedig az kell, hogy a vidéki régiókba is kiépüljön a szélessávú internetes infrastruktúra: az ezzel kapcsolatos beruházások alapot adnak a gazdaság fejlődésének és ezzel az életszínvonal emelkedésének. A Kormány kiemelt célja a gazdaság termelékenységének és versenyképességének növelése, ezért alapvető fontosságú támogatni azokat a beruházásokat, amelyek a magyar gazdaság fejlődését szolgálják.
Információk szerint a GFM fél éven belül olyan gazdaságfejlesztési fókuszú, komplex stratégiát kíván bemutatni, amely az ipari 5G-technológia elterjesztését és a 6G kutatását ösztönzi, hogy ezáltal is tovább erősödjön az ország. A mesterséges intelligencia fejlődése, a digitalizáció térnyerése olyan új és innovatív megoldások bevezetését igényli, amelyekhez a vezetékes és vezeték nélküli infrastruktúra elengedhetetlen. Ezzel összefüggésben a Kormány és a Magyar Telekom már alá is írt egy közös nyilatkozatot, melyben megerősítették, hogy folytatják hosszú távú együttműködésüket Magyarország digitális átalakítása érdekében.
5G, a fejlődés alapja
Az említett megállapodásban a Magyar Telekom vállalta, hogy 2024-től kezdődően 4 év alatt egymillió háztartást lefedő vezetékes, gigabitképes sávszélességet biztosító hálózatot épít ki, továbbá 2027 végére 4,5 millió magyar otthon és vállalkozás számára elérhetővé teszi a vezetékes gigabitképes hálózati infrastruktúrát. Emellett az országos 5G lakossági kültéri lefedettség 2026-ra megközelíti a 99 százalékot, valamint Budapesten és a vármegyeszékhelyeken 3,6 GHz-es technológiát épít ki.
A Gazdaságfejlesztési Minisztérium szerint az 5G-technológia elterjedése egyértelműen pozitív hatást gyakorol a GDP-re, hiszen annak a termelésben, szolgáltatásnyújtásban való elterjedése jóval nagyobb hozzáadott értéket képvisel, mint a korábbi mobiltechnológiák. Az 5G-technológia infrastruktúrájának fejlesztése már rövid távon komoly versenyelőnyhöz juttatja az ezt használó ipari szereplőket. A technológia nagyobb megbízhatóságot, csökkentett késleltetést, jobb kapacitást és szolgáltatásminőséget tesz lehetővé. A villámgyors kapcsolat, az óriási kapacitás, a hálózati intelligencia és a szinte valósidejű együttműködés más technológiákkal merőben új, innovatív szolgáltatások és üzleti modellek kialakulását segíti elő. Az 5G általánossá válása közvetlen és járulékos hatásainak betudhatóan, a becslések szerint várhatóan mintegy 1100 milliárd forinttal növekedhet a GDP és 135 ezerrel a munkahelyek száma.
Az 5G olyan, iparban, feltörekvő szolgáltatásokban, alkalmazások elterjedésében játszhat meghatározó szerepet, amelyekben meghatározó ez a nagyobb adatsebesség. Ilyenek például a virtuális valóság és kiterjesztett valóság, a mesterséges intelligencia, a blokklánc és finanszírozási technológiák. Az Ipar 4.0 alapját képező digitalizált és hálózatba kötött gépeknek, gyártósoroknak, üzemeknek (azaz napjaink korszerű gyártástechnológiájának) az 5G alapvető eleme. A versenyképessége szempontjából hosszú távon kiemelt fontosságú, hogy az ország minden területén egyformán kiváló minőségben álljon rendelkezésre a szolgáltatás. Így csökkenthetők a területi különbségek és növelhető a vidék népességmegtartó képessége.
Az EU szerint így állunk a digitális fejlesztésben
Az Európai Bizottság az 2020-as éveket digitális évtizednek nyilvánította, amihez konkrét célokat rendelt. Idén szeptemberben meg is jelent a terv végrehajtásának első jelentése. Ez átfogó képet ad arról, hogy milyen eredmények születtek a digitális átállás megvalósítása terén és mennyire sikerült elősegíteni, hogy az Unió digitális szempontból szuverénebbé, reziliensebbé és versenyképesebbé váljon, illetve a nemzetközösség és egyenként a tagállamok hol tartanak a szakpolitika 2030-as célkitűzéseinek megvalósításában. Bemutatták a magyarországi helyzetet is.
Forrás: Európai Bizottság
A Bizottság Magyarországról kiadott értékelése kiemeli, hogy a szélessávú hálózatok elérhetősége hazánkban továbbra is meghaladja az EU-s átlagot, az 5G-s infrastruktúra lefedettségének bővítése pedig jó ütemben halad, bár a mutató egyelőre továbbra sem közelíti meg az uniós átlagértéket. A jelentés szerint 2022-ben az 5G-s hálózatok lakossági elérhetősége megközelítette az 58%-ot, ami 1 év alatt 40 százalékpontnyi növekedést jelent, de a 81%-os uniós átlagtól még így is messze vagyunk. Ugyanakkor a nagy kapacitású vezetékes szélessávú hálózatok (VHCN) esetében az elérhetőség a 2021-es 72%-ról 80%-ra nőtt, 8 százalékponttal túllépve az uniós átlagot.
A Magyarország felé megfogalmazott, infrastruktúra-fejlesztésre vonatkozó ajánlás elsősorban az 5G-s kiépítések további ösztönzését írja le. Részben e cél megvalósítására született a fent említett megállapodás Magyarország Kormánya és a Magyar Telekom között.
Ami a felhasználói oldalt illeti, itt sem állunk jobban. A hazai kis- és középvállalkozásoknak csupán 52%-a rendelkezik alapszintű digitális képességekkel és csak 21%-uk használ felhőszolgáltatásokat, az MI és big adata szolgáltatások elterjedtsége pedig fele az uniós átlagnak. A jelentés szerint Magyarországon a lakosság 68, a vállalatok 76%-a vesz igénybe digitális közszolgáltatásokat – mindkét érték uniós átlag alatti. Hazánkban az érintett lakosság mintegy fele gyakorlatilag digitálisan analfabéta, az infokommunikációs szakmában dolgozók száma pedig csak kismértékben emelkedett, arányuk a teljes munkavállalói körben csupán 4,1%. A női munkavállalók aránya a szegmensben Magyarországon az egyik legalacsonyabb, az Európai Bizottság jelentése szerint mindössze 13,6%.
