Emírségek – a félvezetőiparé a jövő, forrás: https://www.linkedin.com/pulse
Bár India, vagy Brazília gazdasága is óriási, az új szuperhatalommá válás útján Kína jár elöl. Az így kialakult amerikai-kínai szembenállással olyan korszak vette kezdetét, amelyben a világ országai új geopolitikai és gazdasági blokkokba rendeződnek. A globális nagyvállalatok újjászervezik ellátási láncaikat, a friss működő tőke bevonzásának versenyében a délkelet-ázsiai országok végeznek dobogós helyeken. Egy érdekes tendencia is megfigyelhető az egyes nemzetgazdaságok beruházási politikájában. Nem elsősorban a gazdasági nyereségvágy a geopolitika és a gazdasági stratégiájuk fő mozgatója, hanem a nemzetbiztonság, a versenyképesség és a gazdasági ellenálló képesség javítása. Az egyik legfontosabb beruházási szektor az elektronikai, ICT ipar.
A Semiconductor Industry Association (SIA) honlapja is mutat erre utaló számokat. E szerint a globális félvezetőipar 2024 minden hónapjában két számjegyű éves növekedést ért el. 2024. áprilisában 46,4 milliárd dollár értékben értékesítettek chipeket a világon, ami 15,8%-kal több az egy évvel korábbinál. Ami az egyes régiókat illeti, Észak-és Dél-Amerikában 32,4%-kal, Kínában 23,4%-kal, az ázsiai és csendes-óceáni és egyéb régiókban 11,1%-kal nőttek az eladások az előző év azonos hónapjához képest. Mindeközben Európában 7%-os, Japánban pedig 7,8%-os visszaesést regisztráltak.
Komoly koncepciók a közép-keleten
Mivel a világ olaj fogyasztása hamarosan csökkenni kezd, a vezető arab monarchiák proaktívan tervezik a fekete arany utáni időt. Az öböl menti országok globális diverzifikációba kezdtek. Pénzt fektetnek nem csak az üzleti, pénzügyi szektorba, de a technológiai iparba is. Ez utóbbi az Emírségekre és Szaúd-Arábiára a legjellemzőbb. Ez azért is fontos, mert e két ország kezeli a közel-keleti vagyonalap felét, 2000 Mrd USD-t.
Szaúd-Arábia nemrégiben mutatta be félvezetőipari stratégiáját, melynek révén chip nagyhatalommá kívánnak válni. Terveik szerint az évtized végéig 50 chiptervező vállalkozást hoznának létre az országban. Ez részben külföldi cégek bevonzását, részben padig sajátok alapítását jelenti, melyhez a szaúdi állam nem csak pénzügyi támogatást, de képzési hátteret is kíván biztosítani.
Az iparág felépítését fokozatosan képzelik el: kezdetben az egyszerűbb chipeket terveznék náluk – így nem szembesülnének azonnal a csúcstechnológiát képviselő cégek jelentette kihívásokkal. A későbbiekben Rijád nem kíván ezen a szinten megragadni. A hosszú távú stratégia értelmében a végső cél a térség vezető technológiai hatalmává válni. Ehhez már a legmagasabb színvonalú technológiák létrehozására van szükség, ezért MI-vel foglalkozó nemzeti vállalatokat kívánnak alapítani, melyek chipellátását országon belülről oldanák meg. A szükséges szaktudást az USA-tól és Kínától szereznék meg. Ez utóbbi a szűk keresztmetszet, hiszen (mint arról az ELEKTRONET hasábjain többször is írtunk) Kína maga is technológiai és tudásimportra szorul a legfejlettebb félvezető gyártástechnológiákat illetően. A Kína felé (is) történő kacsingatás természetesen nem tetszik az Egyesült Államoknak, amit az USA ki is nyilvánított. Mivel Szaúd-Arábia rá van szorulva az amerikai fegyverekre, érthető, hogy már nem is annyira érdekli őket Kína…
Az Egyesült Arab Emírségek is az MI-ben látják a jövőt, de ők rögtön a high-tech chipgyártást valósítanák meg. Ennek érdekében, a világon egyedülálló módon, önálló minisztériumot kapott a mesterséges intelligencia és a digitális gazdaság kérdésköre. A szándék komolyságát mutatja az is, hogy egy évvel ezelőtt már 120 ezer fő dolgozott az MI iparágban, négyszer annyi, mint 2019-ben. Sőt, 2023-ban már saját fejlesztésű generatív MI-modelleket mutattak be. Mivel ezek nyílt forráskódúak, a technológia elérhető a szegényebb országok számára is.
Az USA az Emírségeket is óva intette a kínai kapcsolatok fokozásától, mert attól félnek, hogy az arab országban legyártandó chipek eljutnak az ázsiai gigaállamba is. Az aggodalom akár jogos is lehet, pláne ha figyelembe vesszük, hogy az Emírségek ICT infrastruktúrája kínai berendezéseken alapul.
Délkelet-Ázsia is fontos az USA-nak
Előző lapszámunkban már volt szó a konnektor országok fogalmáról, mely kategóriába beletartozik két délkelet-ázsiai ország, Vietnám és Indonézia is. A térség mind az USA, mind Kína számára fontos gazdasági terület, ahol a két szuperhatalom szinte egymással versengve épít ki új termelőkapacitásokat, vagy bővíti a meglévőket. Megfigyelhető egyfajta pártosodás is: Indonézia, Malajzia inkább Kínára kacsingat, míg Vietnám, a Fülöp-szigetek, sőt Szingapúr inkább az USA-t preferálja. Ugyanakkor mindkét országcsoportban fokozottan odafigyelnek arra, hogy magukat semleges zónaként pozícionálva túlságosan ne köteleződjenek el egyik irányban sem (ezért is tartoznak a konnektor ország kategóriába).
Ami az amerikai multinacionális vállalatokat illeti, azok a Covid-világjárvány idején megrogyott ellátásbiztonság javítása érdekében előszeretettel tekintenek erre a régióra. Így például az Apple már a pandémia első évében szorgalmazta, hogy az olyan beszállítói, mint a Foxconn, a Pegatron vagy a Wistron, orientálódjanak gyártásukkal a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (azaz: ASEAN) fémjelezte térség felé.
Ez elég sikeresnek bizonyult. Így például a Pegatron a következő évben már meg is kezdte Vietnámi működését. Sőt, a közeljövőben 1 Mrd USD értékben tervez beruházást a régióban. A Foxconn is Vietnámba helyezte át iPad-gyártásának egy részét, a cég eddig 16 Mrd USD értékben fektetett be az országban. Az Amkor Technology félvezetőgyár 2023-ban nyitotta meg az 1,6 Mrd USD-ból megépült félvezető összeszerelő és -tesztelő üzemét Bac Ninhben.
Pegatron vietnámi gyára, forrás: Facebook
A Foxconn egyébként jelen van Malajziában is: 2021 óta itt gyártja az Apple M1 Mac Mini számítógépet. A cég 2022 óta kapcsolatban van a Dagang NeXchange nevű vállalkozással is, amellyel egy 12 hüvelykes lapkákkal dolgozó chipgyárat kíván létrehozni. Az Intel szintén Malajziában gyárt félvezetőket (mikroprocesszorokat, chipkészleteket, hálózati processzorokat, mikrokontrollereket). 2021-hen Pinangban kezdett félvezetőgyár megépítésébe 7 Mrd USD értékben. Ugyanakkor van érdekeltsége Vietnámban is, ahol 475 millió USD-t fektetett egy chipösszeszerelő üzem létrehozásába.
A rend kedvéért meg kell említeni, hogy az USA befektetések egy másik jelentős hányada a szélesebb értelemben vett autóiparra irányul. Érdekeltségeik vannak a kritikus fontosságú ásványi anyagok bányászatában és feldolgozásában, az elektromos járművek és energiatároló rendszerek gyártásában, ideértve a töltőállomásokat is.
Kína se hagyja magát
Míg az USA számára a régió csak a közelmúltban értékelődött fel gazdasági oldalról, Kína már több mint 6500 céget hozott itt létre, ahol mintegy 660 ezer munkavállalónak adnak munkát. A kínaiak elsődleges célterülete a feldolgozóipar és az ingatlanpiac. A befektetések nagy része a számunkra is ismerős „Egy övezet, egy út kezdeményezés”-ben érkezik. A célterületeket jellemzően infrastrukturális projektek, az elektromos autókhoz kapcsolódó tevékenységek és a digitális gazdaság jelentik.
Peking leginkább Indonéziát preferálja. Itt több gigaprojektet is megvalósítottak, mint például a 7,3 Mrd USD-ból megépülő Jakarta-Bandung nagysebességű vasút, a Mentarang Induk vízierőmű, vagy a Rempang szigeten 11,6 Mrd USD-ból létrejövő Xinyi Glass üveg- és napelemgyár. A Magyarországon is jelenlévő BYD májusban jelentette be, hogy l Mrd USD értékben új gyártósort épít a kormányzat által kiemelt térségként kezelt nyugat-jávai régióban. (Ezzel gyakorlatilag egy időben látott napvilágot a hír, hogy a Great Wall Motor elsőként kezdte meg a kínai villanyautók gyártását Thaiföldön.)
Összefoglalás
A fenti, a high-tech szektorra vonatkozó beruházási tendenciákból is jól látszik, hogy a világ a technológiai a platformok mentén blokkosodik. Azonban a tudást és a technológiát bevonzani igyekvő országoknak oldalt kell választaniuk, máskülönben nem férhetnek hozza a javakhoz.
Sajnos hazánk ebből is kimaradni látszik. A kormány prioritásai között továbbra sem szerepel az elektronikai ipar, az MI eszközök hazai fejlesztése. Pedig a világ nagyobbik fele ez irányba halad.
