Az Európai Bizottság ideiglenes megállapodásra jutott az európai chipekről szóló törvény feltételeiről, amelynek célja, hogy az évtized végére az EU piaci részesedése a félvezető-fejlesztésben, -gyártásban és az anyagellátási láncokban 10 százalékról 20 százalékra, azaz a kétszeresére nőjön.
Az Európai Bizottság három taktikát fog alkalmazni céljai eléréséhez. Az egyik a „Chips for Europe” kezdeményezés, amely az EU-ban a félvezetőgyártási kapacitások nagyszabású kiépítésének támogatására nyújt finanszírozást. A The Register azt írja, a kezdeményezést a chipgyártók már nagyon várták, mivel Európa-szerte bővítéseket terveznek. A második és harmadik kezdeményezés pedig az ellátási lánc biztonságára összpontosít. Konkrétan a térség külföldi gyáraktól való függőségének enyhítésére. „Európa jelenleg túlságosan függ a külföldön gyártott chipektől, ami a COVID-válság során még nyilvánvalóbbá vált”, olvasható az Európai Bizottság közleményében.
A rendelkezés tervezet célja, hogy közvetlenül foglalkozzon ezekkel az aggályokkal azáltal, hogy európai gyárakat épít, és helyi ellátási láncot hoz létre, amely ellátja ezeket a gyárakat a működésükhöz szükséges alkatrészekkel és anyagokkal. Ennek érdekében az Európai Bizottság egy olyan monitoring- és válságkezelő rendszer létrehozását látja szükségesnek, amely „előre jelzi az ellátási hiányokat, és válság esetén válaszlépéseket tesz”.
Az Európai Bizottság szándékai szerint az „első ízben gyártott” létesítmények körét kiterjesztik a félvezetőgyártásban használt berendezéseket előállító létesítményekre is. Ez azért figyelemre méltó, mert bár a félvezetőgyártás intenzíven beruházásigényes vállalkozás, a folyamat az elektronikus tervezés automatizálási (EDA) szoftverektől kezdve a konkrét IC gyártáshoz használt, több millió dolláros litográfiai gépekig sokféle technológiára támaszkodik.
Ebba Busch svéd energia-, üzleti és ipari miniszter szerint az új szabályok valódi forradalmat jelentenek Európa számára a félvezetők kulcsfontosságú ágazatában. A megállapodás gyors végrehajtása az EU függősét piacvezetővé, kiszolgáltatottsát szuverenitássá, kiadásait pedig beruházássá alakítja át – vélte.
Forrás: www.theregister.com