A Broadcom elsősorban a washingtoni lobbitevékenység területén veszített, a Qualcomm vezetése sikerrel győzte meg az elnököt és környezetét, hogy a cég függetlenségét érdemes megőrizni, és megakadályozni a Broadcom tulajdonszerzését. Vezére, Hock Tan számára ez váratlan és gyors vereség, a cég hosszú harcra készült a Qualcomm ellen, ennek következő állomására a következő részvényesi közgyűlésen került volna sor. A Broadcom a politikai ellenállás puhítására ugyan korábban bejelentette, hogy még április folyamán átteszi székhelyét az Egyesült Államokba – ez azonban nem győzte meg a döntéshozókat. Ezzel egy időben a Qualcomm számára fontos lélegzetvételt jelent a döntés, most egy ideig az önvédelem helyett fókuszálhat a korábban megkezdett NXP-felvásárlás lezárására illetve az Apple-lel folytatott, egyre komolyabbá váló jogi háborúra.
Ugyanakkor a cég működési zavarait (amely miatt a Broadcom is lecsapott), egyelőre nem sikerült megoldani, így újabb kérők is jelentkezhetnek. Köztük talán a legfontosabb az Intel, amely nem kis meglepetésre a Broadcomra is bejelentkezne, a Qualcomm szabadulásával pedig utóbbira is szemet vethet. Az Intel részéről azért lenne értelme az egyesülésnek, mert mindkét félvezetőgyártónál olyan a portfólió struktúrája, amely csak minimális átfedésben van az Intel hagyományos kínálatával, és nagyban növelné a cég részesedését a PC-k és nagyvállalati gépek szilíciumtortájából. Egy ilyen felvásárlással gyakorlatilag csak a DRAM és a NAND piacon maradna kis szereplő az Intel, minden másban jelentős gyártóvá lépne előre.
A Trump-kormány már korábban mutatta, hogy az 5G-t nagyon érzékeny, nemzetbiztonsági szempontból kritikus területként kezeli, ötletként az is felmerült már, hogy az 5G-s hálózatokat már az állam építse ki és üzemeltesse, és ahhoz adjon hozzáférést a mobilszolgáltatóknak. Az ötletet végül elvetette a kormány, a kiemelt fontosság azonban egyértelműen maradt, nem véletlenül. Az új mobilkommunikációs szabvány 2020-tól fogva akár egy évtizedre (vagy még hosszabb időre) meghatározó lesz, az Egyesült Államok pedig jelenleg kizárólag a Qualcommon keresztül érdekelt a technológiában. A másik oldalon a kínai Huawei, és az európai Ericsson illetve Nokia jelentős szereplő még, a stratégiai fontosságú 5G esetében így a Trump-kormány kritikusnak tartja, hogy a Qualcomm "megbízható" forrás maradjon. És ugyan az Intel is gőzerővel fejleszt 5G-s megoldásokat, a cég kizárólag a kliensoldalra fókuszál, a hálózati oldalon egyelőre minimális szerepet vállal.
