Az online játékipar 25 legnagyobb szereplője együttesen 70,4 milliárd dolláros bevételt termelt 2016-ban, 17 százalékkal növelve 2015-ös forgalmát. A Newzoo piackutató adatai alapján a mezőny is konszolidálódik. Tavaly már az összes bevétel 54 százalékát a 10 legnagyobb piaci részesedéssel bíró vállalat jegyezte, sőt a teljes szektor növekedése is majdnem teljes egészében ezeknek a társaságoknak volt köszönhető, amelyek 24 százalékos fellendülést követően 53,7 milliárd dollárt zsebeltek be. A Newzoo legújabb Global games Marketing Report jelentése szerint a menetelés 2017 első felében is folytatódott, a tíz legnagyobb piaci szereplő 31,4 milliárd dollárt keresett az év első hat hónapjában.
A tempót nem csak a mobil eszközök forradalma indokolja: a digitális játékipar egyes technológiái átszivárognak más területekre, akár a vállalati felhasználásba is. Ilyen szegmens a kiterjesztett valóság (AR), vagyis a valódi környezet virtuális kibővítése digitálisan képzett vizuális elemekkel. Erre közismert példa a Pokémon Go nevű, sokszereplős online szerepjáték, de AR technológiákat például a Boeing vagy a GE is használ a sugárhajtóművek vagy szélturbinák gyártásai folyamataiban a termelékenység, a minőségbiztosítás és a biztonság támogatására.
A játékiparon belül az AR/VR területen ma már négyszer annyi állás van, mint három évvel ezelőtt, a jelentkezők száma pedig az Indeed állásközvetítő adatai szerint tizenötszörösére nőtt. A játékipar szerkezetének átalakulásával együtt már a nagy techcégek is különféle AR technológiákkal kísérleteznek, és a fejlesztőket elkezdték felszívni a vállalati szoftvertermékeket fejlesztő műhelyek. Az AR megoldások ipari alkalmazásához nagyjából ugyanarra a szakértelemre van szükség, mint a játékiparban és általában a konzumer szórakoztatóelektronikai termékek esetében. Nyilvánvaló különbség az egyszerű, funkcionális és minél könnyebben használható interfészek tervezése, a felhasználói környezet fokozottabb figyelembe vétele, és sokkal hangsúlyosabbak a skálázhatóság vagy a biztonság követelményei is. Ugyanakkor a meglévő eszközkészlet alapjaiban nem változik: a szoftveres vállalati AR-integrációban jelentős szerepet kap a .NET keretrendszer C# programozási nyelve, de a 3D grafikák renderelése is csak a téma szerint különbözik.
A VentureBeat ezzel kapcsolatban az üzleti AR-megoldásokat fejlesztő Upskill CTO-ját idézi, aki szerint szórakoztatóipari kiterjesztett valóságban utazó cégek és szakemberek nagyon könnyen átpozicionálhatják magukat a vállalati alkalmazások területére, ahol akár külön motivációt jelenthet, hogy a valódi folyamatokat befolyásoló termékeket készíthetnek.
