Annyi nyomtatott áramkört használó szerkezetet vásárolunk, majd dobunk ki, hogy lassan belefulladunk az elektronikai szemétbe. Ezek a jórészt műanyagból készült komponensek ráadásul veszélyes anyagokat is tartalmaznak. Az ilyen hulladékok újrahasznosítására nemigen van ma bejáratott folyamat, illetve technológia, úgyhogy marad az elégetés.
A BME kutatói és egy győri vállalat újításaival viszont olyat lehet gyártani, aminek a nagyon nagy hányada újrafelhasználható vagy lebontható – egy egyszerűbb áramkörnek akár 90, a bonyolultabb alkatrészeknek, például vezérlőpaneleknek a 70-90 százaléka. „Az ipari körülmények között végzett komposztálás során szerves anyagú törmelék lesz belőlük, abból már csak egyszerűen ki kell válogatni a fém alkotóelemeket, alkatrészeket” – mondta el Illés Balázs, az Elektronikai Technológia Tanszék vezetője.
Ilyen anyagok lehetnek egyrészt a lebontható műanyagok, azonban ezek önmagukban nem megfelelőek. Szükség van még például egy égésgátlóra, amely a kukoricából vagy más növényi forrásból kinyerhető, a jármű- és bútoriparban, illetve a csomagolási technológiákban is használt politejsavra (PLA). A szerkezeterősítésre pedig a lenvászon lett a megoldás.
Tény, hogy ezekből az anyagokból nem lehet ugyanolyan tartós dolgokat előállítani, mint a hagyományos műanyagokból, azonban nem is szükséges. Az új technológia a nagy tömegben fogyó, gyorsan elavuló kommersz elektronikát lenne hivatott kiszolgálni, hiszen azzal senki sem számol, hogy átlagos árú háztartási eszközök évtizedek múlva még használatban lesznek.
„Atomerőművek vezérlőibe, orvosi elektronikákba természetesen ezután sem ilyet fognak beépíteni, de eleinte még BMW-kbe sem. Ami jellemzően 5-10 év élettartamú, ott számítunk az anyag bevezetésére” – jegyzi meg Géczy Attila, a Fenntartható Elektronika kutatócsoport vezetője.
Ez olyannyira életképes elképzelés, hogy máris van érdeklődés a több mint 15 éves alapkutatás nyomán elért eredmények iránt. A pályázatban az Arduino nevű olasz vállalat lett a projekt partnere (a fejlesztő konzorciumnak tagja még többek között a győri Meshining Kft. és a Grenoble-i Egyetem), de más cégek is látnak fantáziát az innovációban, és nem is csak Európából. Különösen vonzó, hogy a gyártáshoz nem kellenek új gépsorok, a folyamat pedig bizonyos pontokon olcsóbb és környezetbarátabb is lehet a mostaninál. „Az, hogy a kiadások összemérhetők az áramkörgyártás jelenlegi költségeivel, az egyik nagy előnyünk a hasonló újításokon dolgozó versenytársakhoz képest” – jelenti ki Illés Balázs.
A fejlesztés nemrég magasabb technológiai készültségi szintre lépett, most készítik elő több szabadalom bejegyeztetését, és napirenden van a piaci bevezetés stratégiájának kidolgozása.
Forrás: www.bme.hu
