Világszerte óriási iramban nő a termelődő adat mennyisége, ami komoly üzleti előnyt jelent a vállalatok számára, hiszen így jóval többet tudhatnak meg ügyfeleikről, és ezáltal még inkább testre szabott szolgáltatásokat tudnak kínálni számukra. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy a cégek képesek legyenek ezeket az adatokat elraktározni, kezelni és feldolgozni, amihez hatékony tároló- és elemzőrendszerekre van szükségük. A nyílt forráskódú szoftverek mindkét területen ideális megoldást nyújtanak. Nem véletlen, hogy egyre több vállalat helyezi át különféle szolgáltatásait nyílt forráskódú alapokon futó felhőbe, legyen szó akár analitikai vagy adatbázis-kezelő szoftverekről, akár vállalatirányítási rendszerekről, hiszen azok gyorsan üzembe helyezhetők és hatékonyabban működtethetők ebben a környezetben. Olyannyira, hogy az IDC jóslata szerint 2017-re a vállalatok több mint 60 százaléka alkalmaz majd nyílt forráskódú szoftvereket és nyílt API-kat a felhőintegrációs stratégia részeként.
Feltör egészen az égig
A SUSE nemrégiben végzett kutatása is arra mutatott rá, hogy a nyílt forráskódú megoldások egyre nagyobb teret hódítanak a felhőben, különösen a privát felhő esetében. A 813 informatikai szakértő bevonásával Észak-Amerikában és Európában végzett kutatás szerint a válaszadók 96 százaléka látja úgy, hogy saját szervezete számára komoly üzleti előnyt jelent a nyílt forráskódú privát felhő bevezetése. A legfőbb okok között szerepel a gyorsabb innovációs (77 százalék szerint), valamint a költségcsökkentési lehetőség (67 százalék szerint). A privát felhő számos különféle felhasználási területen képes nagyobb rugalmasságot és hatékonyabb működést biztosítani, a fejlesztési és tesztelési folyamatoktól kezdve az új üzleti vállalkozások indításán és földrajzi terjeszkedésen át egészen az időszakos csúcsterhelésekig és az adatfeldolgozásig.
Az ilyen jellegű új megoldások implementálásában az a legnagyobb kihívás, hogy azokat megfelelően integrálják a meglévő környezetbe. A legtöbb vállalatnál ugyanis több évtized alatt kiforrott technológiákat használnak, ezért a teljes rendszer rengeteg különféle infrastruktúra és platform keverékéből áll. Érthető módon ezeket pedig nem szeretnék lecserélni az új eszközök bevezetése miatt, hiszen komoly összegeket áldoztak rájuk.
Ezért számít ideális megoldásnak az OpenStack platform, amelynek fejlesztésében a SUSE is aktív szerepet vállal, és amelyen a SUSE saját, vállalati felhasználásra szánt felhőmegoldása is alapul. A SUSE OpenStack Cloud kialakítása során különös figyelmet fordítottak arra, hogy képes legyen együttműködni a legtöbb, sok helyen már használatban lévő hypervisorral. A vállalatok így a meglévő hardvereiknél és szoftvereiknél maradva fejleszthetik tovább az adatközpontjaikat, és képesek kihozni a maximumot a meglévő technológiáikból.
Következő állomás: tárolás
Az IDC előrejelzése szerint a szoftveralapú megoldások térnyerése is jelentős átalakulást hoz a jövőben: a Financial Times top 500-as listáján található európai vállalatok 40 százaléka 2020-ra mintegy 20 százalékkal tudja majd növelni a teljesítményét annak köszönhetően, hogy az emberek által irányított folyamatokat felváltja a szoftveralapú felügyelet, ami hatékonyabb működést tesz lehetővé, alacsonyabb költségek mellett. A SUSE szakértői szerint a szoftvervezérelt technológia az adattárolás terén tudja a legtöbb támogatást nyújtani a vállalatoknak, hiszen minden szervezet számára komoly kihívást jelent, hogy a csökkenő informatikai költségkeretek mellett lépést tartson az adatrobbanással.
Számos olyan terület létezik, ahol nagy mennyiségű adatot kell tárolni, például törvényi vagy megfelelőségi előírások miatt vagy egyszerűen a tevékenységből fakadóan. Sok esetben ezeket a fájlokat ritkán kell elővenni, olyankor azonban kritikus fontosságú, hogy rendelkezésre álljanak. Tipikusan ilyen jellegű adatok például a biztonsági kamerák felvételei vagy az orvosdiagnosztikai eszközökkel készített felvételek, például röntgen- és ultrahangképek vagy MRI-leletek.
A SUSE ezért a nyílt forráskódú Ceph technológiára alapozva fejlesztette ki szoftveralapú tárolási megoldását, amellyel a szervezetek költséghatékony és széles körben skálázható tárolási megoldást építhetnek ki és működtethetnek, általánosan elérhető kiszolgálók és lemezmeghajtók használatával. Az önkezelő és önjavító technológia lehetőséget nyújt a vállalatok számára, hogy leállás és üzemmegszakítás nélkül növeljék kapacitásukat, és a nyílt forráskód előnyeit kihasználva, gyártótól függetlenül a számukra ideális megoldásokkal bővítsék rendszereiket.