A téma áttekintésében Falk György, a 3D nyomtatás hazai úttörője, a VARINEX Informatikai Zrt. elnöke és egyben a 3D nyomtatás üzletág igazgatója segített.
Az iparjogvédelemi szempontokat Dr. Botos Viktor, a HIPAVILON ügyvezető igazgatója egy nem mindennapi, könnyed példán keresztül vezette fel. Egy jogvédő szervezetnek kellett állást foglalnia abban az ügyben, amikor egy majom által, egy lopott fényképezőgéppel készített fotók jogdíja kapcsán merült fel kérdés.
A példából érzékelhető, hogy azért fontosak a szerzői jogi és az oltalmazási kérdések, hogy az adott ötletből csak az alkotó profitálhasson. A szabadalmazás tárgykörébe tartozik például az alapanyag, a gépsor, a gyártási technológia és természetesen maga a létrehozott produktum. A védjegy pedig nem más mint a termék útlevele, olyan azonosító, ami megkülönbözteti a terméket vagy szolgáltatást a többitől, és biztonságot jelent a fogyasztó számára.
A 3D nyomtatás területét különösen érintik a szellemi tulajdonnal kapcsolatos kérdések.
Meggyőződésünk, hogy ez az iparág olyan mértékben növekszik, hogy előbb-utóbb a szabályozásnak is követnie kell az új tendenciákat. Felmerül a kérdés például, hogy milyen gazdasági hatást indukál, ha majd egyre több otthonban elérhető lesz a 3D nyomtatás, és megtehetjük, hogy a gyereknek kinyomtatunk egy elveszett vagy teljesen új LEGO elemet. A 3D nyomtatás az iparjogvédelmen túl további jogi kérdéseket is felvet, például fogyasztóvédelmi vagy szavatossági területen, elég csak egy 3D nyomtatással előállított csontpótlásra gondolni. Ezekről a kérdésekről előre el kell gondolkodni – hangsúlyozta Dr. Botos Viktor.
Az említett problémákra szerettek volna rávilágítani a Klub szervezői, és megszólítani a 3D nyomtatást akár gyártóként, fejlesztőként vagy felhasználóként igénybe vevőket.
A 3D nyomtatást régóta ismerők és használók már jól ismerikFalk Györgyöt, aki nosztalgiával emlékezett vissza arra, hogy 1993-ban látott először 3D nyomtatót a CeBIT-en, és cégtársával Voloncs Györggyel mindent megtettek azért, hogy legyen egy ipari 3D nyomtatójuk. Akkoriban még marással, kézi módszerekkel állítottak elő modelleket valamilyen kiinduló anyagból, amit a szobrász munkájához lehet leginkább hasonlítani. A 3D nyomtatás ehhez képest egy teljesen más megközelítés. 3D nyomtatásnál nem leépítünk, hanem felépítünk valamit a semmiből – magyarázta lelkesen Falk György. Végül1998-ban, Magyarországon elsőként elkezdték a 3D nyomtatást egy olyan óriási géppel, amit csak daruval lehetett beemelni. A környezetüket is megosztotta ez a beruházás, sokan úgy gondolták ez a jövő, sokan pedig épp az ellenkezőjét, hogy ebbe tönkre fognak menni.
Azóta 18 év telt el. Ma a VARINEX Zrt. 6 ipari, és 2 kisebb, otthoni felhasználásra is alkalmas nyomtatóval rendelkezik. Négy különböző eljárással végeznek 3D nyomtatási szolgáltatást: FDM (Fused Desposition Modeling, olvasztott huzallerakás), Objet/PolyJet és az SLS (Szelektív Lézer Szinterezés), valamint a DMLS (Direct Metal Laser Sintering, azaz fémporral működő lézer szinterezés).
Ahhoz, hogy 3D-ben ki lehessen nyomtatni valamit, elengedhetetlenül szükséges egy 3D fájl. A VARINEX megrendeléseinek egy részét titoktartási szerződés védi, így ezeket a modelleket sem bemutatni nem lehet, sem beszélni róla. Lehetnek azonban olyan megrendelések is, amelyeket elutasíthat a cég. Ilyen például a fegyvergyártás. Amerikában volt erre precedens példa. Egy fegyver minden alkatrészét kinyomtatták poliamidból, a töltény és ütőszög kivételével, és felvitték egy repülőgépre. Ennek az akciónak szerencsére épp a figyelemfelkeltés volt a célja.
A szervnyomtatás is felvethetne jó pár jogi és etikai kérdést, de a technika még nem tart ott, hogy felmerülhetne a 3D nyomtatott szervek előállítása, mivel emberi szövet még nem nyomtatható. Egy magyar származású professzor már kinyomtatott ugyan egy 5×5 cm-es májszövetet, de ez inkább szövettenyésztés mint 3D nyomtatás – válaszolt az érdeklődők kérdéseire Falk György, és áttért a 3D nyomtatás innovatív szerepére.
Az innovációt leginkább abban tudja segíteni a 3D nyomtatás, hogy már a legelső ötletet ki lehet nyomtatni, kézbe lehet venni, kipróbálható, bemutatható. Sok ilyen tesztelhető „kommunikációs” modellt készítettek pl. az Audinak, de Szent László koponyáját is kinyomtatták, hogy a régészek tovább tudjanak dolgozni a 3D modellen, miközben az eredeti koponyát visszahelyezték. Karprotézist is készítettek végtagjukat elveszített gyerekeknek az e-NABLE szervezettel összefogva.
Falk György szerint azonban a 3D nyomtatás az ipari termelésben fogja meghozni a nagy robbanást. Aki nem foglalkozik vele, nem akar tudomást venni róla, az lemarad. Ez a technológia még csak 30 éve van jelen, mégis fantasztikus, hogy hol tart ma, és talán még el sem tudjuk képzelni mi mindenre használhatjuk a jövőben. Éppen ezért egy pályázatot is létrehoztak a Design Terminállal közösen, hogy minél többen gondolkodjanak el azon, mire használható a 3D nyomtatás, milyen felhasználási lehetőségeket rejt. A What-to-print-in-3D pályázaton bárki, bármilyen, a 3D nyomtatási technológiára épülő alkotással pályázhat.
A Klub beszélgetés végén számtalan kérdés merült fel a hallgatóság részéről is, majd az érdeklődők gyárlátogatáson vettek részt, ahol megismerhették a különböző nyomtatási technológiákat, és sokak számára elképzelhetetlennek tűnő nyomtatott modelleket vehettek kézbe.
