Ezzel a céllal keressük fel minden év elején a legnagyobb magyarországi elektronikai alkatrész-importőrt, a térségünk egyéb országaiban is jelentős ügyfélkörrel rendelkező Arrow Electronics Hungaryt, hogy érdeklődjünk a cég életének múlt évi főbb eseményeiről. Beszélgetőtársunk immár ötödször is Harmath Csaba úr, aki a cég 18 éve tartó sikeres vezetése után a jövőben is tanácsadóként járul hozzá a további jó eredményekhez.
ELEKTRONET: — Tavalyi nyolcadik lapszámunkban a HVG TOP 500-as listája fölött elgondolkodtunk egy kicsit a magyar elektronikai ipar helyzetén. Mint az a fenti grafikonon is látható, az iparág tovább zuhant 2015-ben. Ma már sajnos azt sem mondhatjuk el teljes bizonyossággal, hogy ez a második legnagyobb feldolgozóipari alágazat... A személyszállító járművek gyártásának pozíciója megingathatatlannak látszik. Bár ma már közhely, hogy a járműiparialkatrész- és részegységgyártás egy jelentős hányadát éppen az elektronika teszi ki, azonban az esetleges statisztikai besorolási nézőpontkülönbségeket figyelembe véve sem lesznek sokkal rózsásabbak az alág mutatószámai.
A februárban napvilágot látott, 2015-ös termelési adatokat publikáló KSH-gyorsjelentés szerint tavaly Magyarországon az ipari termelés 7,5%-kal emelkedett, ezen belül a feldolgozóipari termelés volumene 8,1%-kal volt nagyobb az előző évinél. A termelés szintje (folyó áron több mint 26 ezer milliárd forint) minden hónapban meghaladta az előző évit, a legnagyobb mértékben júniusban (11,9%). A legnagyobb súlyú a (feldolgozóipari termelés több mint egynegyedét képviselő) alág, a járműgyártás kibocsátása nőtt a legjobban (17,2%-kal), míg a feldolgozóipari rangsorban harmadik alág, a feldolgozóipari termelés 12%-át adó számítógép-, elektronikai, optikaitermék gyártásé 6,4%-kal. (A második helyen az élelmiszer-, ital- és dohánytermékgyártás áll, szintén 12% körüli részaránnyal).
Az ipari export 9,9%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. (2014-ben 10,5%-os volumenbővülést mértünk.) A teljes ipari értékesítés 64, a feldolgozóipari értékesítés 75%-a ment exportra. A feldolgozóipari export 8,7%-kal emelkedett az előző évhez viszonyítva. Az exportértékesítés több mint felét a feldolgozóipar két alága adta. A feldolgozóipari export 37%-át képviselő járműgyártás exportvolumene az alágak közül a legnagyobb mértékben — az éven belüli folyamatos emelkedés mellett —, 15,6%-kal nőtt. Bár a második legnagyobb alág, a számítógép, elektronikai, optikai termékgyártás exportértékesítése 2015-ben hullámzó teljesítményt nyújtott, a volumen éves szinten 6,9%-kal emelkedett.
A fenti számok ismeretében érdemes még egy pillantást vetni a grafikonra is, amely a járműipar és a két, elektronikával foglalkozó iparág termelési értékét mutatja milliárd forintban. Jól látható a személygépkocsi-gyártás mindent felülmúlóan dinamikus bővülése és az is, hogy elektronikai iparunk mintha kezdene magához térni.
Közismerten széles az a termékkör, amit az Arrow kínál a vásárlóknak. A fent említett KSH-számok tükröződnek-e a cég értékesítésében? Hogyan alakult a kínált termékpaletta mind volumenét, mind összetételét illetően? Emlékeztetőül: a tavalyi évet jónak értékelte a cég általános értékesítési adatai szempontjából, illetve stagnálónak a magyar tulajdonú cégek vonatkozásában. Azóta azonban bezárt egy-két nagyobb, külföldi tulajdonú gyártócég...
Harmath Csaba: — Magyarország a közel 200 M € disztribúciós piaci értékével és a 28,7%-os növekedéssel előkelő helyet foglal el a cég partnerországai sorában. Némi szépséghiba az eredményben, hogy a fejlődés számait szinte egyetlen külföldi cég hihetetlen mértékű gyártásfelfutása eredményezte a teljes hazai forgalom 35%-ával. Vagyis a várt szerkezetváltás, a hazai tulajdonú cégek részesedése még mindig nem jelentős az alkatrészforgalomban. Évről évre csökken a hazai kkv-k részesedése az elektronikai piacon.
Ha a hazai félvezető-felhasználás szerkezetét nézzük, akkor az analóg eszközök piaca (57,1 M €), ezen belül pedig a Power Management integrált áramkörök jelentik a legnagyobb értéket (23 M €). Az analóg áramkörök étékesítésének növekedése 13% az elmúlt évhez képest. Jelentősen nőtt a memóriapiac (28,4 M €, +40%), ahol a DRAM-ok jelentik a legnagyobb értéket (19,7 M €). Több mint 40%-kal nőtt a nagy teljesítményű LED-ek felhasználása, ami azt jelenti, hogy néhány magyar cég is sikeresen bekapcsolódott a korszerűvilágítás-üzletbe. Ugyanakkor ez értékét tekintve még mindig nem jelentős (4,2 M €).
EN: — A hazai folyamatok mellett melyek a tapasztalatok az irodájuk további célországait illetően? Elsőként a környező országok, azon belül is a V4-ek elektronikai iparára gondolok, de érdekelne Oroszország is.
H. Cs.: — Az európai félvezetőpiac furcsa kettősséget mutatott 2015-ben. Az összesítések szerint kétszámjegyű növekedéssel zárta az évet. A bizonytalan gazdasági helyzet ellenére egészséges piaci környezet jött létre a félvezetők, passzív és elektromechanikai eszközök kereskedelmében. Kelet-Európa maradt a fejlődés motorja.
Teljes Európára vonatkozóan az alkatrész-disztribúció 14,6%-kal nőtt 2014-hez képest, elérve a 7,3 Mrd € értéket. Az év végére az euró/dollár átváltási arány hatása már megszűnt, azonban az erős dollár befolyása az alapanyagokra és a gyártási költségekre az egész év során jelentős volt. Becslések szerint a növekedés 60%-ban köszönhető a dollár erősödésének és csak 6-7% körüli a tényleges piaci fejlődés eredménye. Ennek következtében a piaci fejlődés csak euróban mutatható ki, mert dollárban számítva 4,4%-os a csökkenés 2014-hez képest!
Kitekintve a világ félvezetőpiacára, sajnos ott is inkább negatív tendencia volt tapasztalható. Csökkenés volt érezhető Amerikában, Európában (dollárban kimutatva), Japánban és egy nem túl jelentős, 3%-os növekedés a Távol-Keleten. Mindazok ellenére, hogy az alkatrészellátás szinte teljesen zökkenőmentes volt, 0,2%-os csökkenéssel zárult a 2015-ös év. Ebben jelentős szerepe volt a mobilpiac egészen kicsi növekedésének (1,6%) és a PC/Tablet-forgalom 10%-os visszaesésének.
Visszatérve az eurózónába és a régiókat vizsgálva azt látjuk, hogy Kelet-Európa növekedési dinamikája a legjelentősebb, 30,4%. Jóval kisebb mértékben fejlődtek a nagy elektronikai piacok: Németország +9,5%; Olaszország +12,3%; Nagy Britannia +12,8%; Franciaország +12,3%; Észak-Európa (elsősorban Svédország) +19,5%. A keleti transzfer nagymértékben lecsökkentette néhány kisebb ország — Finnország, a balti államok, Belgium — piacát. Oroszország — feltehetően a szankcióknak betudhatóan — 9,4%-os eséssel zárta az évet.
A közép- és kelet-európai országokban elért piaci sikerek mögött elsősorban a dollár-euró átváltási arány változása és a gyártások áthelyezése áll.
EN: — Tavaly a hírekben nagyon sokszor találkoztunk vállalati összeolvadásokról, egyesülésekről szóló híradásokkal. Sok cég megvette például a beszállítóját, piaci partnerét vagy konkurensét. Hogyan érinti ez Ön szerint a fejlesztési irányokat, az új termékek bevezetésének gyorsaságát külföldön és hazánkban? És nem utolsósorban: számolnak-e a disztribútori értékesítések átalakulásával?
H. Cs.: — 2015 a jelentős változások éve volt a félvezetőiparban. A lassuló növekedés és az emelkedő költségek hatására, a korábbi éveket meghaladó mennyiségben és értékben, váratlan és hatalmas üzletek jöttek létre az iparágban. A félvezető gyártók több mint 100 Mrd USA-dollárt költöttek fúziókra és felvásárlásokra.
Csak néhány példa a legismertebb cégek köréből: 2015 januárjában zárult az International Rectifiernek az Infineon általi felvásárlása; az ON Semiconductor novemberben egyezett meg a Fairchild bekebelezéséről; a Freescale és az NXP decemberben egyesült; az év végén jött létre az egyik legmeglepőbb üzlet (16,7 Mrd USD): az Intel felvásárolta az Alterát; idén januárban született meg az egyezség a Microchip és az Atmel között az Atmel-részvények megvásárlásáról. A legnagyobb értékű ügylet pedig az Avago nevéhez fűződik a Broadcom 37 Mrd USD értékben történt felvásárlásával. Piaci elemzők szerint ez a tendencia 2016-ban tovább fog erősödni.
A fejlesztési irányokat a felvásárlások és fúziók inkább pozitív irányban befolyásolhatják, hiszen az üzletek jelentős részében műszaki és technológiai megfontolások is komoly szerepet játszottak. Várhatóan az alkatrészkínálat még korszerűbb és alkalmazásközpontúbb lesz. Természetesen a diszt-ribútori hálózatban előfordulhatnak változások amennyiben az összevont cégeknek nem voltak azonosak a disztribútorai. A gyártók a váltásokat körültekintően szokták elrendezni, vagyis a felhasználók ezt biztosan nem fogják megérezni.
Optimista előrejelzések szerint az elektronikai alkatrészpiacon 2016-ra egészen kicsi növekedéssel számolhatunk. Nem várható a PC/tablet-piac további csökkenése, és a mobiltelefonoknál csekély, 2,6%-os növekedéssel számolnak. Ezt azonban egyáltalán nem tükrözik az első hónapok számai, ugyanis jelentős csökkenés tapasztalható. Európában 7,7%, Japánban 5,1%, a Távol-Keleten 6,5%, Amerikában pedig 16,9% volt a visszaesés a tavalyi év hasonló időszakához képest.
Bár nem minden adat mutatott rózsaszín képet, az elektronikai ipar nagy reményekkel várja az elkövetkező időszakot, bízva az IoT hihetetlen mértékű fejlődésében, új ötletek, technológiák és új cégek megjelenésében. Sokak vélekedése szerint az internetes eszközök elterjedésében szerepet játszó cégek 40%-a ma még nem ismert az elektronikai piacon.
EN: — Utolsóként engedjen meg egy kicsit bensőségesebb kérdést: összességében miben látja Ön a cégénél eltöltött idők eredményét?
H. Cs.: — Az elmúlt években az Arrow Electronics szép fejlődésen ment keresztül. Most nem elsősorban az üzleti sikerekre gondolok, hanem a magyar csapat nemzetközi jelentőségére a cégen belül. Húsz éve öten kezdtünk el Magyarországon „Spoerle Electronics (an Arrow Company)” név alatt dolgozni a cégnek. Ma közel nyolcvanan foglalkoznak a budapesti irodában hazai, kelet-európai, európai és globális feladatokkal. Az egyik legjelentősebb európai Arrow-iroda lett a budapesti.
EN: — Köszönjük a beszélgetést!
