Ha egy céltárgy felett, precíz helyen lebegve kell elvégezni egy feladatot (pl. magas épületek monitorozása vagy a műemlék épületek homlokzatán feltárt repedések pontos feltérképezése), arra értelemszerűen a forgószárnyas kopter a legalkalmasabb eszköz. Amennyiben nagy területet szeretnénk például agrárcéllal távérzékelni, akkor viszont a merevszárnyú gépek jelentik az ideális megoldást, hiszen ezek a drónoknál nagyobb területet képesek berepülni. Az új fejlesztés mindkét célra alkalmas, amely képességét a szabadalmaztatott, átalakuló (transzformer) struktúrájának köszönheti.
A repülő eszköz létrehozásán túl a gépet el kellett látniuk egy, bonyolult szoftver „értelmezésére" képes, nagy teljesítményű robotpilóta-hardverrel is. Tekintve, hogy egy hasonló szerkezet kizárólag szenzorokkal (GPS, inerciális szenzorok, elfordulásérzékelők, gyorsulásmérő szenzorok, légsebességmérő szenzorok, barometrikus magasságmérő szenzorok) képes autonóm módon repülni, így a gépezetet érzékelőkkel is fel kellett szerelni. A repülőhöz emellett még külön rádiórendszereket is fejlesztettek a kutatók, hogy az eszköz működését távolról is kontrollálni tudják. A gép irányításához ezen kívül egy földi, virtuális pilótafülkét is létrehoztak, ahonnan az operátor a műszerfal „hasonmásáról" irányíthatja a járművet.
A szakemberek számára a legnagyobb kihívást egy, a robotpilóta-szoftverben kiteljesedő algoritmus megalkotása jelentette. A nagyteljesítményű hardverre tehát olyan robotpilóta-szoftvert készítettek, melynek specialitása, hogy az idáig áthidalhatatlannak minősülő helyzeteket is kezelni tudja. A háton repüléshez vagy az áteséshez hasonló pozitúrák és helyzetek például számos külső tényező hatására előállhatnak repülés közben, márpedig ezek lineáris szabályzós robotpilótával nem kezelhetők. A magyar projekt során kidolgozott rendszer mindazonáltal már képes megbirkózni a hasonlóan kényes szituációkkal.
A technológia a kutatási site-ok, mintaterületek feltérképezésére kiemelkedően alkalmas. Az UAV-ok adatrögzítő munkájának köszönhetően a muzeológusok 100 év múlva is tudni fogják, hogy a leletek kiemelésekor hogyan is nézett ki az őket környező terület. Nem utolsó (sőt, talán a legfontosabb) szempont, hogy a régészek a drónok felvételei alapján még hitelesebben rekonstruálhatják a műemlékek eredeti állapotát.
A térképészet (kartográfia) a drónoknak igen nagy felvevőpiaca, hiszen segítségükkel nagy területeket relatíve olcsón le lehet fotózni. A kisebb területeket drónokkal, a nagyobb területeket pedig merevszárnyú gépekkel jutányosabb felmérni. A bányamérésben majdhogynem „korszakos" jelentőségűek lehetnek a kopterek. A szűk és mély külszíni bányákban nem annyira működik a GPS, mint nyílt terepen. Ennek ugyanaz az oka, mint amikor a nagyvárosban a magas házak között a Globális Helymeghatározó Rendszer ugrálni kezd – a jelek ugyanis visszaverődnek a falakról. A legcélszerűbb megoldás tehát, ha GPS-szel körbemérik a bányát, a bánya alját pedig már a drónnal centiméteres pontossággal feltérképezik, ami már nem sokkal marad el a peremen mért értékek precizitásától.
Magyarországon az egyik legígéretesebb terület a drónok mezőgazdasági alkalmazása. A kopterek nagy területekre kiterjeszthető, részletes képalkotó eljárásai például jól behatárolhatják a földeken az egyes fertőzések, vagy a kártevők által okozott károk kiterjedését, illetve akár termőképesség, illetve nedvességtartalom szerint is diverzifikálhatják az ültetvények egyes részeit. A multispektrális felvételek így a precíziós tápanyag-utánpótlást és a helyspecifikus növényvédelmet is jelentősen megkönnyíthetik, de az „irányított" öntözés elősegítésével is komoly költségektől óvhatják meg a gazdákat.
Ami a drónok magyarországi helyzetét illeti, hazánkban a nehézséget leginkább az okozza, hogy a felhasználásukra még nincsenek felkészítve az illetékes szakemberek. Jó példa, amikor a magyarországi árvizekről készített felvételekkel nem tud mit kezdeni a gátszakaszért felelős döntéshozó. Éppen ezért a szakemberek szerint olyan pilot-programokat kellene indítani, amelyek keretében a felhasználók működés közben, de nem éles helyzetekben területenként (mezőgazdaság, katasztrófavédelem, kutatás-mentés) kitapasztalhatják az alkalmazás módszereit.
Bár méreteiből adódóan Magyarország a mennyiség tekintetében bizonyosan nem lesz képes versenyezni a távol-keleti tömegtermeléssel, a különleges képességek (extrák) kifejlesztésével az UAV-ok kitörési pontot jelenthetnek a magyar gazdaság számára.
