Az épületek gépészeti és villamos berendezései üzemállapotának figyelésére és automatikus működtetésére a kezdetektől volt igény. Az egyedi rendszereknél a gyártó már korábban is megoldotta a felügyeletet és automatizmust, de több rendszer összehangolt működésére nem volt lehetőség. A technika fejlődésével viszont nőtt a rendszerek száma, sőt, távfelügyeletre is igény mutatkozott. A kérdést az informatika oldotta meg, amely a mára világszabvánnyá fejlődött KNX rendszerben testesült meg.
Az elektronikus készülékfejlesztők és gyártók Európában a 80-as évek végétől néhány – egymáshoz hasonló elven működő – adatbuszos épületirányítási rendszert kezdtek alkalmazni. A hasonlóságot egységesítés követte, így létrejött az European Installation Bus – EIB rendszer. A rendszerhasználók 1990-ben megalakították az EIBA – szövetséget, brüsszeli székhellyel. A cél egységes, gyártó független, rendszerbe illeszthető eszközök gyártása és alkalmazása volt, amely gyorsan tért hódított. Az EIBA szövetség mellett a BCI BatiBUS Club International és az EHSA European Home System Association is rendelkezett a 90-es évek közepén épületirányítási technológiát megvalósító buszrendszerekkel. Szerencsére ezt a párhuzamosságot is egy ésszerű egyesülés feloldotta és 1999-ben megalapították a Konnex Associationt-t, röviden a KNX-et. Napjainkban a KNX-technológia világszerte elismert lett, világszabvánnyá vált.
2006-ban a KNX ipari szabvánnyá vált, és az IEC is elfogadta. 2013-ra az ipari fellendülésben lévő Kína is átvette, és az amerikai gyártók is preferálják. Mindez annak köszönhető, hogy a szabvány csak az alapokat rögzíti, mindenki hozzáteheti egyedi megvalósítási rendszerét, sőt, más szabványokkal is kapcsolódást mutat, így a világítástechnikában használatos DALI rendszerrel, vagy az épületautomatizálási BACnet-tel. A KNX mindenhol használható, régi és új épületeknél egyaránt, sőt, nem emberi építménynél, pl. egy barlangnál is alkalmazható a világítási, klimatizáló és egyéb gépészeti rendszerek működésének ellenőrzésére, irányítására, távműködtetésére. A megfelelő protokoll beépítése esetén bárki gyárthat KNX kompatibilis készülékeket, bár az ISO 9001 minőségbiztosítási rendszer a gyártóra nézve kötelező, a készülék tanúsítványát cégfüggetlen vizsgálat eredményeképpen lehet megszerezni. A félvezetőgyártók vezérlő chipket is kidolgoztak, bár nem kötelező használata, legfeljebb célszerű. A szabvány súlyt fektet a rendszerrel kapcsolatos tudásanyag oktatására is.
A KNX rendszer egységes szoftvert, az ETS-t (Engineering Tool Software) használja tervezéshez, üzembe helyezéshez, ellenőrzéshez. A jelátviteli médium is sokféle lehet, hagyományosan a csavart érpár, egy időben reményteljes volt az erőátviteli villamos hálózatra ültetett jel, megtakarítva ezzel a kábelezést, és erre speciális chipek is készültek, bár mára a hálózatkiépítési költségek kiváltását inkább rádiófrekvenciás átvitellel oldják meg. Így az egyéb informatikai kapcsolat, az UTP kábeles ethernet hálózat, ill. rádiófrekvenciás változata, a WiFi is használatos jelátvitelre.
A KNX szabvány győzelmét igazolja a mára több mint 7000 bevizsgált készülék, a 136 országban működő 48012 alkalmazó partner, a 31 országban működő 115 tudományos partner, a 17 országban működő 18 felhasználói klub.
A rendszerismertető előadás után a partnercégek mutatták be alkalmazási példáikat a KNX rendszerben, amelyeket a kiállításon működésben is meg lehetett tekinteni.
Maczenkó József – (WAGO Hungária Kft.) KNX megoldások a WAGO-val című előadásában a koreai LG és a kínai Midea gyár termékeiről szólt, majd Az épületvillamosság és a gépészet kapcsolata a KNX rendszeren keresztül című előadásában Erdősi Dávid – projekt menedzser – (Berker/Elektro-Kamleithner Kft.) a két szakmát összefogó rendszerről beszélt, kiemelve a KNX rendszer alkalmazásából eredő energia megtakarítást.
Bóka Gergely – műszaki asszisztens – (PT Kft.) a KNX és egyéb épületfelügyeleti rendszerek, épületgépész szemmel a KNX felügyeleti rendszeralkalmazásra mutatott példát, majd Balogh Zoltán alkalmazástechnikai előadásában a KNX és a jövő kihívásairól beszélt. Érdekes előadást tartott Noficzer Zsolt - Helios (Kamleithner Budapest Kft.) az Intelligens szellőztetési megoldások-ról, majd Kántor Zoltán – műszaki támogató mérnök Az épületautomatika hatása épületek energiahatékonyságára, MSZ:EN15232, KNX-es megoldások a Siemens gyakorlatában a nagy múltú cég KNX-es alkalmazásairól szólt.
Végül, de nem utolsó sorban Darvas István – (KNX Hungary) Energia-hatékony épületek megvalósítása KNX technológiával című előadásában a KNX szabályozástechnika energiamegtakarítási lehetőségeit taglalta, és fájdalommal idézte a sok magyar középületet, amelyben ezt a szempontot elhanyagolták építésekor.
Az előadásokat kérdések és szakmai vita követte.
