A gazdasági növekedés gyorsítása, a versenyképesség fokozása és az életszínvonal emelése kulcsfontosságú feltételeként a társadalmi digitalizáció folyamatának felgyorsítását szorgalmazták elismert távközlési szakemberek.
Egy minden elemében összekapcsolt, élhetőbb világ megteremtése érdekében a digitális átalakulás folyamatát támogató ipari és irányítási ökoszisztémát kell kialakítani - hangsúlyozta Cou Cse-lej, a kínai Huawei informatikai és távközlési konszern hálózati szolgáltató üzletágának (Carrier Network Business Group) elnöke. Cou Cse-lej rámutatott, hogy az ICT infrastruktúra és a távközlési hálózatok ugyanúgy alapfeltételeivé váltak az életszínvonal növelésének s megőrzésének, mint az energiaellátó és a közlekedési hálózatok. Ugyanakkor az ICT-infrastruktúra a társadalmi fejlődésnek is kulcsfontosságú elemévé válik, segít áthidalni a digitális szakadékot, ösztönzi az innovációt és általában is erősíti az egyes nemzetek versenyképességét.
Elmondta, hogy az ICT-infrastruktúra az utóbbi években egyenesen a világgazdasági növekedés motorjává, a fenntartható fejlődés alapfeltételévé vált. Örvendetesnek nevezte előadásában, hogy egyes országok az ICT-beruházásokat már nemzeti stratégiai fejlesztési terveikbe is beépítik a versenyképesség megőrzése, a növekedés gyorsítása érdekében. A javuló infrastrukturális feltételek közepette a különböző gazdasági ágazatok is digitális átalakuláson mennek át - mondta. A vállalatok az új feltételekhez adaptálják üzleti modelljeiket és hozzáadottérték-teremtő folyamataikat. Mindez összességében költségcsökkentést, magasabb hatékonyságot és megnövekedett innovációs potenciált jelent. A mobil szélessáv, a felhő-technológia, a big data és a dolgok internete lett a fejlődés négy alapköve - foglalta össze Cou Cse-lej, a Huawei igazgatója.
Csao Hou-lin, az ITU főtitkára kifejtette, hogy az ICT-ágazat fejlődése a digitális társadalom felépítésében egyre fontosabb szerepet játszik. Az ICT fejlődésének kulcseleme pedig a szélessávú internet elterjesztése. Elmondta, hogy jelenleg 7 milliárd mobil- és 3,2 milliárd internet-csatlakozás létezik a világon meglehetősen egyenlőtlen megoszlásban. A világ legkevésbé fejlett országaiban élő 940 millió emberből mindössze 89 millió éri el az internetet, ami 9,5 százalékos aránynak felel meg. Az ITU „Connect 2020 Agenda" cselekvési terve az évtized végére a legkevésbé fejlett országok körében 20 százalékra kívánja emelni az arányt, a fejlődő országokban 50 százalékra, világátlagban 55 százalékra.
Matt Yardley, a brit Analysys Mason stratégiai elemzője arra mutatott rá, hogy a döntéshozók már több országban felismerték a szoros korrelációt a szélessávú infrastruktúra rendelkezésre állása és a gazdasági aktivitás között. A nagyobb adatátviteli kapacitás nagyobb GDP-t és nagyobb innovációs aktivitást jelent. „Ha kapacitást hozunk létre, azt ki is fogják használni. Ez egy öngerjesztő folyamat" - mondta.
A hálózati infrastruktúra-beruházások gazdaságélénkítő hatásának tükrében különös jelentőséggel bír Huang Jühung, a China Mobile kommunikációs kutatóintézetének alelnökének bejelentése is, miszerint Kína tavaly 50 millió kilométer optikai kábelt vásárolt fel a világpiacon, az idén pedig 100 millió kilométert, a globális készlet egyharmadát. Cou Cse-lej pedig ezzel kapcsolatban Kína „Minden Falvat a Hálóra" projektjét hozta fel példaként. Elmondta, hogy nemrégiben az ország egy távoleső vidékén járva azt tapasztalta, hogy az ott tanuló gyermekeknek ugyanúgy rendelkezésére áll minden oktatási forrás, mint városi társaiknak, a falusi lakosok pedig ugyanúgy adják-veszik a különféle cikkeket a világ minden táján, mintha csak nem is Kína egy eldugott szegletében élnének.
