Az NRC adatai szerint Magyarországon a 18 és 75 év közötti internetezők 61, a teljes lakosságnak pedig 39 százaléka intézi online a banki átutalásait. Emellett az internetezőkön belül 23 százalék, a teljes lakosságon belül 15 százalék azoknak az aránya, akik az elmúlt egy évben bankkártyával fizettek az interneten. Az Eurostat adatai szerint eközben az Európai Unió lakosainak 44 százaléka bankol a világhálón keresztül. Ez az utóbbi arány 2010-ben még 36 százalék, 2007-ben pedig csak 25 százalék volt.
A növekvő számokkal a számítógépes kártevőket fejlesztő bűnözők is tisztában vannak, akik megpróbálnak egyre összetettebb, minél jobban rejtőzködő kémprogramokat és trójaiakat fejleszteni. A kártevők megfertőzik a felhasználók számítógépeit, majd az internetes vásárlás, online bankolás közben megadott kártyaszámokat és jelszavakat továbbítják a bűnözők szervereire. Az Európai Kiberbűnözési Központ (European Cybercrime Centre [EC3]) adatai szerint az uniós lakosok 12 százaléka esett már áldozatául internetes visszaélésnek.
A G Data szerint a védelemben a legnagyobb kihívást az jelenti, hogy a felderítés elkerülése érdekében a bűnözők rendkívül gyorsan változtatják a kártevők kódját, így akad olyan nap, amikor több száz mutáció jelenik meg ugyanabból a banki trójaiból. Ezzel a tempóval a hagyományos, az egyes kártevők visszafejtésén és ellenszerének elkészítésén alapuló vírusvédelem nem tud sikeresen lépést tartani.
A német vírusirtó cég által kifejlesztett, és jelenleg kizárólag a G Data által alkalmazott BankGuard technológia ezért nem a hagyományos védekezési elvek szerint működik, hanem egy felügyeleti rendszert takar, mely azt biztosítja, hogy a gépet esetlegesen megfertőző trójai ne tudja teljesíteni a feladatát. Ha a gépre telepített vírusvédelem érzékeli, hogy egy harmadik fél által gyártott alkalmazás próbál meg adatokat kiolvasni a böngészők hálózati könyvtárából, akkor lezárja az internetkapcsolatot és víruskeresést indít a gépen.
A G Data lakossági termékek most megjelenő új generációja a BankGuard mellett tartalmazza a külső alkalmazások sérülékenységei elleni védelmet és a billentyűzetfigyelés elleni védelmet is. Mindhárom technológiára igaz, hogy nem használ hagyományos vírusleírásokat, így nem befolyásolja negatívan a számítógépek teljesítményét.
A termékekbe emellett bekerült a BadUSB néven ismertté vált sérülékenység elleni védelem is, mely felismeri azokat a manipulált USB kulcsokat, melyek tévesen billentyűzetként azonosítják magukat a Windows operációs rendszereken, és így lehetővé teszik készítőik számára, hogy átvegyék a megtámadott számítógépek feletti irányítást. Az új szoftverek kompatibilisek a Windows 10 operációs rendszerrel is.
