Ez a szakasz a kizárólag napenergiát felhasználó repülés leghosszabb, első óceán feletti, felfedező etapjának indult. A Hawaii elérését biztosító kedvező időjárás május 30-án elromlott, és mivel a hidegfront miatt túl veszélyes lett volna az óceán fölötti, öt napon át tartó, folyamatos repülőút, úgy döntöttek, hogy a gép leszáll Japánban, Nagojában, és megvárják, amíg a körülmények kedvezőbbre nem fordulnak a folytatáshoz. Ebben az etapban a napelemes repülőgép végül 44 óra 10 perc repülőidőt teljesített,maximális repülési magassága 28000 láb (8634 méter), míg a megtett távolság 2852 km volt. A rossz időjárási viszonyok miatt a Solar Impulse kénytelen volt Nagojában várakozni, hogy újra útra kelhessen Hawaiira. Ez idő alatt a mérnökök elvégeztek rajta néhány karbantartási műveletet.
Az ABB mérnökei, akik a Solar Impulse-zal való innovációs és technológiai szövetség műszaki kulcsfigurái.
Nonstop repülés Hawaiiba
Az Abu-Dzabi repteréről március 9-én felszállt gép az ománi, indiai, mianmari és kínai állomások után arra készült, hogy a Kína keleti partjához közel fekvő Nankingból Hawaira repüljön. Azonban a Hawaira tartó repülés idején a hideg front túl veszélyessé tette az átkelést, ezért úgy döntöttek, hogy leszállnak Nagojában (Japán), és ott várják ki, hogy az időjárás jobbra forduljon és folytatni lehessen a repülést Borschberggel a pilótafülkében, aki a Svájci Légierőnél sugárhajtóműves gépeken szerzett repülési tapasztalata mellett jóga tudására is támaszkodhat, hogy sikeresen legyőzze a több napos nonstop repülés kihívásait.
A világkerülő repülőút során az ABB és a Solar Impulse középpontba állítja a technológia és az innováció szerepét a Föld erőforrásaival kapcsolatos kihívások megoldásában, és annak bizonyítékául szolgál, hogy a megújuló energiaforrások – így a napenergia hatékony hasznosítása –, kulcsfontosságú eleme lehet azon törekvéseinknek, hogy a világ abba az irányba fejlődjön, hogy az ne járjon együtt véges erőforrásainak felélésével.
Minden egyes állomás kiváló lehetőséget kínál arra, hogy az ABB felhívja a figyelmet a cégcsoport jelenlétére azokban az országokban, amelyeket a Solar Impulse útja során érint. Így például, hogy az ABB Indiában és Mianmarban támogatja a vidék villamosítását, szponzorálja a hallgatók gyakornoki képzését Ománban, és szerepet vállal azokban a kínai törekvésekben, hogy az elsivatagosodás megfékezésével és a szűkös vízkészletekkel való gazdálkodással elősegítse a gazdasági növekedést és védje a természetet.
'A kapcsolat a Solar Impulse és az ABB között'
„Egyfajta összekötő vagyok a Solar Impulse és az ABB között" – mondja. „Ha a Solar Impulse-zal valamilyen probléma adódik, amelyet nem tudnak egyedül megoldani, engem kérnek meg, találjam meg a megfelelő szakértelmet vagy alkatrészt az ABB-nél, ami az egész folyamatot leegyszerűsíti számukra."
Míg Tursijana Solar Impulse-zal együtt utazik, Nicolas Loretan és Stevan Marinkovic mérnökök a csapat svájci Payerne-ben lévő bázisára települtek. A háttérben azon dolgoznak, hogy a fedélzeti berendezések rendeltetésszerűen működjenek.
Loretan, aki április 30-án visszatért a mindennapi munkájához az ABB észak-svájci vontatási átalakító gyárába, fontos teszteket végzett a berendezéseken, hogy biztonságosan működjenek az utazás extrém körülményei között, ahol a hőmérséklet az arab-sivatagi +50 Celsius-foktól a fagypont alattiig terjed a 30 000 láb fölötti, a Mount Everestnél is nagyobb magasságon.
Extrém helyzetek kezelése
„Fontos volt, hogy rendszeres párbeszéd legyen a különböző csapatokban dolgozó kollégák között, hogy egyesítsük a know-how-t, még a repülő elektromos rendszerén túlit is" – mondja Loretan. „Elengedhetetlen, hogy pontosan megértsük az összes igényt, amely a Föld körüli úttal kapcsolatban felmerülhet".
Marinkovic, az ABB kutatója, aki az ABB magas feszültségű termékeihez készülő szenzorok fejlesztését végzi, egy DC-DC töltőmegoldást dolgozott ki, olyan készüléket, amely egy high-tech autógenerátorhoz hasonlít.
Ez a Solar Impulse akkumulátorait feltöltött állapotban tartja, és egyben tartalmaz egy riasztó rendszert is, amely képes felismerni a hibát, így biztosítva, hogy a csapat gyorsan tudjon reagálni, és ki tudja javítani a hirtelen felmerülő problémákat annak érdekében, hogy az út a terv szerint folytatódhasson.
„A legnagyobb kihívás az volt, hogy a repüléshez időre elkészüljön, és biztonságosan le tudjuk tesztelni" – mondja Marinkovic. „Rendszerint a kutatás-fejlesztés során a tudósnak van második vagy harmadik esélye is, hogy valamit megfelelően elkészítsen. Itt csak egy volt."