Ezzel a céllal kerestük fel immár harmadszor az Arrow Electronics Hungaryt, melynek élén nemrégiben történt váltás. A térségünk egyéb országaiban is jelentős ügyfélkörrel rendelkező céget 18 éven át sikeresen irányító, pár hónapja nyugdíjas, azonban a cég munkájában tanácsadóként továbbra is részt vevő Harmath Csaba urat arról faggattuk, hogy az első mérleget megvonva hogyan látja az iparág alakulását a múlt esztendőben Magyarországon és a szomszédjainknál.
Közismert, hogy hazánkban nem jelentős volumenű az elektronikai alkatrészek gyártása, ezért cégeink kénytelenek importból dolgozni. Hasonlóan az elmúlt évekhez, továbbra sincs nagy valószínűsége annak, hogy ez a helyzet a közeli jövőben változzon. (Mint ahogy arról az ELEKTRONET hasábjain már írtunk, a tömeges termékgyártatás már Kínán is kezd túlhaladni, az új tőkebefektetési célországok között Vietnam, Mianmar, Kambodzsa szerepel.).
EN: — Nemrégiben láttak napvilágot a KSH 2013. évre vonatkozó előzetes adatai. Ezek szerint 2013 egészét tekintve a feldolgozóipari termelés volumene 2,0%-kal volt nagyobb az előző évinél (2012-ben 1,7%-os mérséklődést regisztráltak). Tavaly a feldolgozóipar 13 alága közül hatban mértek növekedést. A legnagyobb súlyú alág, a járműgyártás kibocsátása kiemelkedően, 19%-kal nőtt, ezzel szemben a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 12,3%-kal visszaesett. A járműgyártás az év minden hónapjában növekedett (ebből a hónapok felében 20% feletti volt a bővülés), az elektronikai viszont egyetlen hónapban sem. Az iparágon belül a legnagyobb — közel 40%-os — súlyú szakágazatban, a híradás-technikai berendezések gyártásában 17,9%-os visszaesést mértek. A két iparág termelési adatainak összevetése azért is érdekes, mert a korszerű járművekben ma már kifejezetten jelentős az elektronikai részegységek aránya, vagyis az elektronikai ipar a járműgyártás egyik nagy beszállítója.
GDP felosztása (Mrd Ft)
Ipar felosztása (Mrd Ft)Ami a múlt évi ipari exportot illeti, az 4,9%-kal haladta meg az egy évvel korábbit (akkor éves szinten 0,7%-os volumencsökkenést mértek), a kivitel növekedési üteme negyedévről negyedévre gyorsult. Bár összességében decemberben 12,9%-kal nőtt az ipar külpiaci értékesítése, a számítógép-, elektronikai-, optikaitermék-gyártás exportja — az egész évben tapasztalt csökkenő tendenciáját folytatva — számottevően,15,8%-kal visszaesett. Az éves szinten mért exportvolumen-csökkenés 12,5%-os. E sajnálatos tény megemlítése azért is nagyon fontos, mert mint ismeretes, az iparág termelésének mintegy 90%-a exportra kerül, vagyis a belső piac változásai az értékesítési adatokat nem befolyásolják lényegesen. Összegezve: a 2012-es nem túl pozitív év után 2013-ban sajnálatos módon éves szinten, minden főbb jellemzőjét tekintve ismét csökkenést mutatott az iparág teljesítménye.
Az elektronikai ipar szükségleteinek igen széles szegmensét lefedik az Arrow által értékesített alkatrészek: megtalálhatók benne a passzív és aktív alkatrészeken túl az elektromechanikaiak is. Ebből az összetételből kiindulva, áttekintve a cég tavalyi főbb értékesítési adatait, mit tud nekünk elmondani, hozzátenni a fent említett KSH-számokhoz? Mi volt az általános tendencia éves szinten, voltak-e váratlan kiugrások vagy visszaesések az értékesítésben?
H. Cs.: — Én sem tudok pozitív hírekről, szebb eredményekről beszámolni. Az ipar többi részében sincs növekedés sőt egy részében kifejezetten visszaesés tapasztalható. Példaként említhetném, hogy az elektronikában egykor főszerepet játszó Fejér megye ipari termelési volumene a 2000. évi szint alá süllyedt. Budapest és Pest megye ipara is csökkenő pályára került. Magyarországi szinten a legdinamikusabban fejlődő régió a Dél-Alföld, elsősorban a Mercedes-beruházásnak köszönhetően.
Az a tény, hogy az elektronika egyre nagyobb részben van jelen a járműszektorban, nem jelentkezik pozitív hatással a magyar gyártásban. A prémiumkategória autóira nem jellemző az itthon gyártott elektronika. Ami viszont fájó, hogy nagynevű automotív cégek Magyarországon történő fejlesztései rendre más országokban kerülnek gyártásba. Büszkék vagyunk a több száz fős magyar fejlesztőgárdák világszínvonalú munkájára, és fájdalommal nézzük a kész projektek távozását.
Nem voltak váratlan kiugrások, sem nagyobb visszaesések az értékesítésben. Ha a félvezető-disztribútori forgalom elmúlt éveire tekintünk vissza, úgy látszik, hogy megszűnt a váratlan mozgások időszaka. A magyar alkatrész-felhasználás, a magyar elektronika „stabil" pályára állt.
— Az igazán nagy gyárbezárások már 2012-ben megtörténtek. A komáromi Nokia-gyár, ha össze is zsugorodott, de megmaradt a cég egyetlen európai gyártóhelyének. Bővültek az after sale service-tevékenységek is. Ugyanakkor egyre nagyobb mértékben van jelen a kínai Huawei. Ezek és a hozzájuk hasonló változások hogyan tükröződtek az alkatrészpiacon?
— A Nokia, a Flextronics és az Elcoteq után 2013-ban a Jabil leépítései is jelentős hatást gyakoroltak az elektronikai alkatrészek felhasználására. Ezen cégek jelentős mértékű elektronikai vásárlásai nem elsősorban a disztribúciós csatornákon történnek. Külföldi kollégáinktól tudjuk, hogy a távozó projektek egy része Romániában, Lengyelországban vagy Szlovákiában él tovább. Úgy tűnik, Temesvár és környéke, illetve Nagyvárad ma a legvonzóbb térség a nagy elektronikai beruházások számára.
A kelet-ázsiai beruházások még mindig jóval nagyobb előnnyel bírnak a saját, „udvari" beszállítóiknak. Magyar vagy európai beszállító nagyon nehezen kerül helyzetbe. Európai központú alkatrészgyártó termékét szállítottuk korábban egy keleti gyártó helyi gyárába, amíg nem talált egy általa preferált, azonos nyelvet beszélő disztribútort. És a mi árunk még jobb is volt...
— Volt-e, van-e valamiféle érzékelhető tendencia a magyar piac által igényelt alkatrészféleségek összetételében? Értem ezalatt: van-e valamiféle elmozdulás a viszonylag egyszerűbb alkatrészektől, passzív és aktív elemektől az összetettebbek irányába? Hiszen világszínvonalú terméket csak élenjáró technológiákkal és korszerű alkatrészekből lehet építeni.
— A magyar elektronikában a berendezésgyártók már régen nem egyszerűbb alkatrészekből építkeznek. A piac igényei és a jóval tőkeerősebb külföldi versenytársak mellett csak extra szolgáltatások nyújtásával tudnak életben maradni. Egy-egy nagyobb külföldi tenderen egy kis magyar vállalatnak sokkal tökéletesebb megoldást kell nyújtania, mint egy jó nevű külföldi indulónak. Szerencsére néhány magyar, korszerű alkatrészeket felhasználó, kiváló mérnökökkel rendelkező cég képes erre.
Az orvos-elektronikában, video-képfeldolgozásban vannak világszínvonalon fejlesztő, működő magyar elektronikai cégek. Az elmúlt évben csodálatos ötletekkel előálló startup-vállalkozásokkal sikerült megismerkednünk. Ez az igazi pozitív jel a magyar elektronikában.
Abban viszont nem reménykedhetünk, hogy képesek lesznek a multinacionális vállalatok sorozatgyártásainak mielőbbi pótlására.
— Mostanában egyre többet lehet arról olvasni, hogy már a kínai gyártás sem elég olcsó. A világgazdasági folyamatok, vagy például a tájfun okozta károk a Fülöp-szigeteken hatottak-e valamilyen mértékben az alkatrészgyártásra, megjelentek-e új országok, gyártó cégek?
— Logikusan gondolhatnánk arra, hogy sok természeti csapás megfontolásra készteti a gyártókat, és más, esetleg kelet-európai országokra is felfigyelnek. De nem látjuk ezt az irányt. Lehet bár földrengés, árvíz vagy legutóbb a nagy havazás Japánban — ami a szerelőszalag-alapanyagban okozott fennakadást —, a Távol-Kelet még mindig a fő irány.
— A napokban jelent meg a Kopint-Tárki előrejelzése, mely szerint a 2014. év határozottan kedvezőnek ígérkezik a magyar feldolgozóipar számára. Az ipari termelési volumen bővülését éves átlagban 6-8 százalék körüli értékre becsülik a kutatók. A kutatóintézet a feldolgozóipar több ágazatának várható ipari termelésére is becslést adott. Eszerint 2014 első negyedévében 1 százalék feletti bővülés várható egyebek között a járműgyártásban és a villamosberendezés-gyártásban. Ugyanakkor a számítógép, elektronikai termékek gyártásában 1 százalék alatti visszaesést valószínűsítenek.
Önök mit gondolnak erről, mik a terveik 2014-re vonatkozóan? Az előrendelések alapján milyen tendenciát jósolhatunk? Véget ér-e az iparág mélyrepülése?
— Tartok tőle, hogy a mélyrepülésünk folytatódik. Új beruházásokat, új, nagy projekteket az elektronikában nem látunk. Ha egy nagy gyártó manapság csökkenteni kényszerül, akkor legtöbbször ez Magyarországon történik.
A kis- és középvállalatok súlya évről évre csökken a magyar elektronikában. Máról holnapra élnek, gyártásuk nem tervezhető. Ha egy projektet nyernek valahol, akkor hihetetlenül rövid idő áll rendelkezésükre a gyártásra. Ez azt jelenti, hogy az alkatrészbeszerzésük sem tervezhető: amit találnak a piacon, azt kell megvenniük — sokszor jóval a piaci ár felett.
A korábban már említett orvos-elektronika és video-képfeldolgozás mellett egyértelmű előrelépést várunk a korszerű világítástechnikai termékek terén. A LED-technológia hihetetlen mértékű fejlődése megérintett néhány nagyobb és kisebb magyar gyártót, akik ma minőségi, megbízható termékekkel rendelkeznek. A LED-es világítás előretörése Magyarországon sem lehet kétséges.
— Mint tudjuk, cégük nemcsak Magyarországon értékesít. Ezért jó rálátásuk van Kelet-Közép-Európa többi országának elektronikai iparára. Mi a helyzet például Lengyelországban, Szlovákiában, ahol lényegesen szebb adatokat mutatnak a statisztikák az ország gazdálkodásáról?
— Úgy néz ki, hogy hátrább léptünk az elektronikai piacon. A környező országok elhúznak mellettünk. Tavaly Magyarországon az elektronikai disztribútori piac már 3,5%-kal csökkent. Ugyanakkor Szlovákiában, Csehországban és Lengyelországban 17-18%-kal nőtt. Ugyanígy nőtt kb. 10%-kal Romániában és Ausztriában. Csak Németországban (-0,75%) és Oroszországban (-9%) csökkent. Kelet-Európa átlagos növekedése 13%-os volt 2013-ban!
A magyar helyzet már előrelátható volt 2012-ben is, hiszen minimális +3,5%-os változás állt szemben a visegrádi országok több mint 10%-os növekedésével.
Érdemes összehasonlítani az elmúlt évek változásait Csehország, Lengyelország és Magyarország félvezetőpiacán. A DMASS adatok alapján készült grafikonon sajnos nagyon jól látszik, hogy fejlődésünk megtorpant, „versenytársaink" egyre nagyobb teret nyernek a korábbi elektronikai export piacainkon.
— Végezetül engedjen meg egy-két, az Ön személyére vonatkozó kérdést! Nem titok, hogy több mint 18 éven át vezette az Arrow budapesti irodáját. Mit, miket tart a legnagyobb sikerének ezen munkája során? Tudjuk azt is, hogy tanácsadóként még a továbbiakban is részt vesz a cég munkájában. Milyen terület vonatkozásában ad majd tanácsot, illetve hogyan kívánja segíteni az új ügyvezető, Illés Ferenc úr munkáját?
— Amikor először részese voltam egy Arrow-Spoerle új belépőknek szervezett összejövetelnek, Carlo Giersch, a cégvezető/tulajdonos úgy köszöntött minket, hogy: „Üdvözlöm Önöket a Spoerle-családban!" Ebben a szellemben kezdtük az építkezést, és legnagyobb siker a létrejött csapat, az Arrow Electronics Budapest. Nagyszerű összetételű, lelkes fiatal/fiatalos csapat, sőt „család" — ahol egymást megbecsüljük, segítjük, figyelünk egymásra. Egy ilyen csapattal, jó anyavállalati háttérrel az évről évre dinamikusan fejlődő magyar elektronikában nem volt nehéz dolgom.
Illés Ferenc és Harmath CsabaA tanácsadói munkám már nem kötődik szorosan a magyar irodához. Ferinek egyébként sincs szüksége különösebben a segítségemre. Szinte egyszerre kezdtünk, mindenben kikértem a véleményét, fontosabb kérdésekben együtt hoztunk döntést, ismerjük egymás gondolatát. Ennek ellenére Ő ma sokkal nehezebb helyzetben van, hiszen egy stagnáló, illetve negatív tendenciájú magyar elektronikai piacon kell helytállnia.
Neki is és mindannyiunknak kívánok egy újra dinamikusan fejlődő magyar elektronikát!
— Köszönjük az interjút!
