Az erre a célra fordítható források végesek, sokszor előfordult, hogy a támogatások nem hozták meg az elvárt nemzetgazdasági növekedést, mert a résztvevő cégek olyan célok megvalósítását vállalták, amelyhez felkészültségük és adottságuk nem volt megfelelő, hogy az „ügyeskedésekről" ne is beszéljünk. Az SZTNH kapta hát a feladatot, hogy a pályázókat átvilágítsa és hitelt érdemlően minősítse a vállalat kutatás-fejlesztési feladat elvégzésére.
Február 26-án került sor ennek értékelésére, a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által közösen szervezett, „A kutatás-fejlesztés minősítési rendszer értékelése: a bevezetés tapasztalatai" című szakmai ankét keretében. Bemutatásra került a minősítési rendszer bevezetése óta eltelt mintegy 20 hónap tapasztalatait, eredményeit összegző értékelési jelentés, amelyet külső szakértő szervezet, a Deloitte Magyarország készített.
Bendzsel Miklós, az SZTNH elnöke köszöntőjében utalt rá, hogy az eltelt időszak tapasztalatai azt mutatják, hogy az előminősítési tevékenység ismertsége folyamatosan növekszik, míg az adóhatóság részére történő, az adóellenőrzésekhez kapcsolódó bírálatok készítését magában foglaló utólagos szakértői tevékenység a 2012. és a 2013. évben hozzávetőlegesen hasonló intenzitást mutatott, mintegy 1700-as évi ügyszámmal.
Nikodémus Antal, az NGM Innovációs és K+F Főosztályának vezetője előadásában a minősítés intézményrendszerének a K+F ösztönzők jelenlegi, illetve tervezett jövőbeni rendszerében betöltött központi szerepét hangsúlyozta. Laki Balázs, az NGM munkatársa tájékoztatást adott a 2014-2020-as programozási időszakra vonatkozó támogatási rendszer keretösszegeiről.
Márkus Csaba, a Deloitte Magyarország igazgatója előadásában elmondta, hogy az értékelés során megállapítást nyert, hogy a minősítési rendszert már ismerő és igénybe vevő vállalkozások jellemzően pozitívnak, ügyfélbarátnak tekintik az SZTNH működését, és elismerik szakmai kompetenciáját. Az értékélési jelentés több javaslatot is megfogalmaz a rendszer továbbfejlesztése, és a minősítési határozat jobb felhasználhatósága érdekében. Az egyik legfontosabb feladat a pályázati rendszer összehangolása a minősítési rendszerrel, mely a pályázók részére is nagyban egyszerűsítené az adminisztratív terheket.
Németh Gábor az SZTNH főosztályvezetője felhívta a hallgatóság figyelmét, hogy 2013-tól a szakértői tevékenység a bíróság, vagy más hatóság kirendelésére, illetve megkeresés alapján harmadik személyek számára végzett munkával is bővült. A szakértői vélemény beszerzése egy későbbi adóellenőrzés esetén biztosítékot jelenthet a cégeknek, s így minimalizálható a K+F+I adókedvezményekhez kapcsolódóan megállapításra kerülő adóhiány kockázata.
Az előadások letölthetők
