Napjaink nemzetgazdaságában három fontos feldolgozóipari ágazat versenyez az első helyért: a járműipar, az elektronikai és az élelmiszer-feldolgozó ipar. Míg pár évvel ezelőtt a legnagyobb értéket az elektronikai gyártás állította elő, ma már a harmadik hely is figyelemre méltó teljesítményt jelent. A régi fő rivális járműipar 2012-ben szépen bővítette termelését, ami nemcsak a kecskeméti Mercedes-Benz csatasorba állásának tudható be, hiszen a beszállítók is szépen hozzájárultak a jobb teljesítményhez. Ám ennek dacára is 1,7%-kal csökkent országunkban a teljes ipari teljesítmény a múlt év folyamán.
A csökkenéshez jelentős mértékben járul hozzá az elektronikai ipar. Ha az iparág 20 legnagyobb cégét nézzük, azt látjuk, hogy összárbevételük 10,6%-kal csökkent – annak dacára, hogy a GE-nek sikerült 215 Mrd HUFtal növelni az árbevételét. Ha ezt is levonjuk, akkor a maradék 19 cég együttes visszaesése már 14,2%-ot tesz ki. Véleményem szerint ennek két alapvető oka van. Az egyik a teljesen átrendeződő világpiac, ideértve a termelőhelyek földrajzi mozgását is. A hazánkra jellemző, sajnálatos módon túlnyomóan összeszerelő jellegű, kis K+F-tartalmú gyártás könnyen elmozdulhat (és el is távozik!) a távol-keleti országokba.
A másik a magyar kormányzati iparpolitika teljes érdektelensége a szakmakultúra iránt. Ugyanakkor tény, hogy mindezek dacára a kb. 150-160 ezer főt foglalkoztató iparág még manapság is a teljes magyar feldolgozóipari exportnak mintegy egyharmadát adja.
Az elektronikai ipar legfontosabb cégeinek adatait a táblázat mutatja be. Itt meg kell említeni, hogy az iparági besorolást a KSH-tól eltérően, kissé lazábban kezeljük, mert különben nem kerültek volna be olyan cégek, mint a Bosch (hazánk ötödik legnagyobb exportőre), a Continental vagy az Ericsson stb. Az adózás előtti eredmény változását nem tüntettük fel, ha valahol negatív értekkel kellett volna számolni.
Mit látunk az egyes cégadatokból?
Továbbra is a GE az ágazat legnagyobb vállalkozása, a legnagyobb üzemi eredményt elért cég, az ország harmadik legnagyobb exportőre (18,4%-kal tudta bővíteni a kivitelét), a kilencedik legnagyobb foglalkoztató.
A jelentős növekmény mögött azonban nem túl vidító a valóság. Ugyanis a cég árbevételének túlnyomó többsége az energetikai üzletág produktuma, azonban az értékesített termékek alapvetően nem a veresegyházi gyárból kerülnek ki, így a számok a hazánkban működő energetikaigép-eladási központ tevékenységét tükrözik. Érdekes még, hogy a cég adózás előtti eredménye csak egyharmada az előző évinek. Csak reménykedni tudunk, hogy ez a fejlesztési kiadások növekedésének tudható be. (Mint ismert, a hagyományos világítástechnikai termékeket az EU betiltotta, helyette a cég a LED-es lámpák fejlesztésébe és gyártásába kezdett. Ez és a healthcare üzletági fejlesztési célú beruházások csökkenthették az eredményeket.)
A hazai sajtóban sok jó hírrel megjelenő második helyezett Samsung bevétele 9%-kal csökkent, azonban még így is a negyedik legnagyobb exportőr, illetve a nyolcadik legjobb üzemi eredményt elérő cég országunkban, bár az árbevétel-arányos hozzáadott érték szempontjából még az EMS-tevékenységet folytató Flextronics-nál (10%) is gyengébb volt (9%).
Igencsak meglepő a halálközeli élményt megtapasztalt Nokia státusa: a 2008. évi 1,3 Mrd HUF-os árbevétele helyett már csak 394 milliót ért el – azonban még ezzel is sikerült megszereznie az iparágon belüli ötödik helyet! Bár az exportja a 2011. évinek csak 56%-a lett, mégis a 7. legnagyobb exportőr volt. Érdekes ugyanakkor, hogy egy korábbi jelentős beszállítója, a PCE Paragon nemcsak túlélte a helyzetet, de képes volt bővíteni is a termelését. A Foxconn leányvállalat ma már a Nokia helyett a Huaweinek dolgozik Komaromban. A cég 15. helye és 7,5%-os árbevétel-bővülése azért is figyelemre méltó, mert 2011-hez képest is sikerült 3 helyet javítania, pedig akkor a lista 18. pozícióját egy 81%-os árbevétel-növekedés után szerezte meg. Tény azonban az is, hogy hajdanában a csúcsidőszakban, a bérelt munkaerőt is beleszámítva, majdnem 4000 főnek adtak munkát – mára ez 667-re csökkent. A 20. helyet birtokló Jabil nevét azért érdemes itt megemlíteni, mert ők és a PCE Paragon voltak azok a vállalatok, amelyek a legnagyobb mértékben voltak képesek növelni az árbevételüket a válság előtti időszakhoz képest.
Az elektronika határterületén mozgó Electrolux tavaly 32%-kal növelte árbevételét (ami még azért is figyelemre méltó, mert az előző két évben visszaesést láthattunk tőlük), az exportja pedig mintegy 50%-kal bővult.
Információk szerint itt is (l. GE) a külföldön – jelen esetben Kínában – gyártott háztartási eszközök reexportja képezte a növekedés motorját. A bezárásra készülődő Sanyo (l. napelemgyártás) egy szomorú csoportban is megtalálható: a legtöbb pozíciót vesztő vállalkozások között 43 hellyel a második.
Valószínűleg nem találkozunk a nevével a jövő évi táblázatban.
Pár évvel ezelőtt a Philips széles palettájú termelési profillal rendelkezett hazánkban. Ám maga az anyavállalat is egyre karcsúsodott, aminek kihatása volt a magyarországi termelésre is. Bezárt az eredetileg színtiszta Philips-tulajdonban lévő, majd a tajvani székhelyű TPV Technology által 70 százalékban birtokolt székesfehérvári tévégyár is. Napjainkra csak a LED-es világítóeszköz- és (némi) háztartásigép-gyártás maradt. Így aztán nem csoda, hogy mind az értékesítés, mind az export árbevétele csak 26%-a az előző évinek. A csoda az, hogy meg így is sikerült a 45. helyet elérniük, sőt a 22. legtöbbet exportálónak számítanak. A táblázat szerinti mindössze 90 fős létszám azonban elgondolkoztató.
Csak örülhetünk annak, hogy a Videotonnak sikerült 5 helyet előrelépnie a táblázatban, miközben gyakorlatilag megőrizte dolgozói létszámát. Az elektronikai iparban csak részben érintett Jász-Plasztik 9 helyezésnyit rontott, ami nem csoda, hiszen árbevétele majdnem 10%-kal csökkent. Ennek ellenére mégis 7,6%-kal több dolgozót foglalkoztatott, mint az előző évben.
Listánk utolsó helyét az eredetileg a távközlési cégek közé besorolt Ericsson birtokolja. Hazánk elektronikai K+F-jének büszke mintaképe 10 pozíciót is veszített egy év alatt. Üzemi tevékenységének eredménye kétharmadára csökkent, azonban adózás előtti eredménye az előző évi, szánalmasnak mondható 22 millióról a nem kiugró 185 millióra növekedett. Ettől függetlenül követendő példaként szolgál, hogy a cégnél keletkező hozzáadott érték aránya 58%.
A többi, nem említett cég többsége vonatkozásában csak megismételni tudjuk adatforrásunk egy megállapítását: rövidzárlat a gyárakban...
