Beszédében vázolta a kormányprogramot, amelyben előkelő helyen szerepel az innováció, amit a jövőbe való befektetésként értékel és kezel a kormányzat. Az uniós források 10 százalékát, mintegy 700 milliárd forintot fordítanak közvetlenül kutatás-fejlesztésre 2014-2020 között, emlékeztetett arra, hogy a következő hét évben uniós forrásból a hazai társfinanszírozással együtt 7 300 milliárd forint áll majd rendelkezésre, és ennek 60 százaléka közvetlenül gazdaságfejlesztésre megy. Cséfalvay Zoltán szerint a pénzügyi konszolidáció befejeződése után a figyelem most a fejlesztéspolitikára fordulhat. A továbblépéshez szükség van arra, hogy a nagy, globális értékláncokhoz minél több területen tudjanak kapcsolódni a hazai vállalatok. Fontos még a kutatás-fejlesztés és az innováció erősítése. A források felhasználásáról szólva az államtitkár elmondta, hogy jelentős változás várható a következő hétéves periódusban. Különbséget kell tenni azok között a fejlesztések között, amelyekből a vállalkozói szektor egésze profitálhat, és amelyek sima vállalkozói beruházások. Cséfalvay Zoltán szerint két különböző támogatási rendszerre van szükség. A következő időszakban erősebben szeretnének a pénzügyi eszközökre, például a visszatérítendő támogatásokra, kedvezményes hitelekre, garanciákra és ezek kombinált formáira támaszkodni. A visszatérítendő támogatások később is elérhetők, hosszú ideig a magyar vállalkozói szektor rendelkezésére állnak. Azzal számolnak, hogy az összes beérkező forrás 10 százaléka pénzügyi eszközök formájában jut el a vállalkozókhoz. Emlékeztetett arra is, január 1-jével megszűnik a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, az operatív programok irányító hatóságai az illetékes szakminisztériumokhoz kerülnek át. Ez a változás az államtitkár szerint lerövidítheti, gyorsíthatja a folyamatokat. Fontos változásnak nevezte azt is, hogy januártól az uniós és a hazai források összhangjának megteremtése érdekében az innovációs alap is a nemzetgazdasági tárcánál lesz.
Másodikként Dr. Parragh László, az MKIK elnöke szólt. Előadásában egyebek mellett kitért arra, hogy az uniós források jó elosztásához működő intézményrendszer kell, aminek ma még csak a körvonalait látjuk, és kell egy programrendszer, amiről még nincs megállapodás Brüsszellel. A vállalkozások számára nagyon fontos kérdés, hogyan lehetnek nyertesei 2014-2020 között az uniós forrásoknak, különösen az innováció tekintetében, olyan versenytársakkal, mint például Németország, Franciaország, vagy más fejlett országok. Az elnök elmondta, hogy Magyarországon a kis- és középvállalkozásoknak (kkv) mindössze 13 százaléka végez innovációs tevékenységet, egyebek mellett a forrás- és szakemberhiány miatt. Az MKIK 2012 augusztusában indította el azt a kamarai hálózatra épített programot, amelynek célja a kis- és középvállalkozások innovációs képességének fejlesztése, ösztönzése. A projekt során több mint száz rendezvényen négyezernél is több vállalkozást ért el a kamara. Kialakításra, fejlesztésre kerültek a kkv-k innovációs tevékenységét támogató honlapok, a klaszterek együttműködését segítő országos adatbázis, a piaci igényeken alapuló termékfejlesztés és kutatói szféra kapcsolatát elősegítő adatbázis, valamint a kutatói eszköz és humánkapacitást összefoglaló adatbázis. A Nemzetgazdasági Minisztériummal kötött megállapodás alapján megvalósított innovációs program záróeseménye ez a konferencia is, emlékeztetett a kamara elnöke. Felhívta a figyelmet arra, hogy a csodák nem lemásolhatók, hogy ami működött Norvégiában, Finnországban, vagy Dél-Koreában, azt érdemes elemezni, de Magyarországnak most fel kell készülnie egy új fejlődési ívre, egy új időablakra. Gondoljunk csak a Google vezető nélküli autójára, vagy a 3D-s nyomtatók világára, ami háromdimenziós tárgyakat képes alkotni térbeli digitális modellekből. Mennyire megváltoztatja ez a közeljövőt, a jelenlegi kereskedelmet, a világgazdaságot!
A Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) részéről Dr. Deák Csaba, a NIH stratégiai elnökhelyettese többek között arról beszélt, hogy a tudásbázisok, a tudástranszferek, a tudáshasznosítás területén a hivatal hogyan működik együtt az NGM-mel és a vállalkozásokkal, a kormányprogram megvalósításában. Beszélt a Tudományos és Technológiai Obszervatóriumról, ami olyan elemző-értékelő adatbázisrendszer és tudásbázis, amely egységes szerkezetben tartalmazza a KFI területén keletkező összes releváns információt. Ismertette a Kaleidoszkóp fontosságát, ami a szervezetek hálózatosodási, stratégiaalkotási és piacelemzési tevékenységét segíti elő, és kiemelte a nemzetközi, multi- és bilaterális együttműködések hasznosságát is.
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal (SZTNH) képviseletében Németh Gábor igazgató hívta fel a jelenlévő mintegy 300 vállalkozó figyelmét arra, hogy a nemzeti szellemi tulajdon védelme nélkül nincs sikeres hazai innováció. A szellemi tulajdon védelem biztosítja a keretfeltételeket, a tudásbázisok erősítése, a tudásáramlás támogatása, a tudásfelhasználás hatékonyságának növelése pedig hozzájárul a versenyképesség javításához, a gazdasági növekedéshez.
A konferencia második részében " Az innovációs projektek támogatási lehetőségei a GINOP-ban" címmel Pecze Tibor Csongor, a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal elnöke tartott előadást, Vingelman József, az MV-Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. vezérigazgatója a kockázati tőke innovációs fejlesztésekhez történő bevonásának lehetőségeiről tájékoztatta a hallgatóságot.
A rendezvény Mészáros Csaba az MKIK Kutatásfejlesztési és Innovációs Kollégiuma elnökének moderálásával, 5 sikeres kis vállalkozás bemutatkozásával ill. kerekasztal beszélgetésével zárult. Résztvevő vállalkozások: Sitec Kft., RgNet Kft., Metrimed Kft., Wemont Kft., Ateknea Sollutions.
