A hagyományosan egy központi gondolat köré szerveződő eseményfolyam idén „Velünk élő tudomány" címmel a tudományos felfedezéseken alapuló célzott kutatások közvetlen és közvetett társadalmi jelentőségére hívja fel a figyelmet.
„A tudomány különleges emberi tevékenység: a megismerés évezredes, hiteles és kipróbált módszere, és az ebből megszülető, érvényesnek elfogadott tudás összessége" – méltatta a tudomány jelentőségét az MTÜ országos megnyitójának idén otthont adó veszprémi Pannon Egyetem zsúfolásig megtelt aulájában elmondott köszöntőjében az Akadémia elnöke. Pálinkás József a tudományt olyan hatalmi tényezőnek nevezte, amelynek révén az emberiség a természeti folyamatokba való érdemi beavatkozással egyszerre nyit új távlatokat és fenyegeti a Föld erőforrásait. „Csak az etikus tudomány teheti jobbá az emberi közösségek életét, és csak az etikus emberi közösségek képesek jól használni a tudomány eredményeit" – figyelmeztetett ugyanakkor a tudomány művelésének és eredményei hasznosításának felelősségére. Pálinkás József kiemelte: a tudomány eredményei életünket olyan mértékben változtatták meg, hogy a tudomány felhasználásával létrehozott technikai környezet ma a világ jelentős részén éppen olyan alapvető életfeltétel, mint a természeti környezet. Az Akadémia elnöke beszédében meghívta a résztvevőket a mindennapjaink kísérőjeként és formálójaként velünk élő, megismerhető tudományról szóló, a hónap végéig tartó, több mint száz eseményt számláló, valódi intellektuális élményt ígérő rendezvénysorozatra. A Magyar Tudomány Ünnepe programjai 2013-ban a hétköznapi tárgyaink, életünk megszokott tartozékai mögött meghúzódó tudományos kutatásokra hívják fel a figyelmet, különböző szempontokból mutatva be azt a folyamatot, amíg egy-egy felfedezésből a társadalom igényeire válaszoló termék, módszer, eljárás lesz.
Egy új, több évtizedre szóló tudománypolitikai koncepció megalkotásának időszerűségéről beszélt a politika és tudomány kapcsolatát és közös feladatait áttekintő ünnepi beszédében Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter. Mint fogalmazott: a tudomány és a politika számára egyaránt a közjó szolgálata a „vezérlőcsillag". A közjó vezérelte a Magyary Zoltán nevéhez kapcsolódó, 1927-ben napvilágot látott magyar tudománypolitikai alapvetésnek a megszületését is. A koncepció jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy néhány évvel Trianon után, Klebersberg Kuno kultuszminisztersége idején Magyarország olyan szellemi hatalommá vált, amelynek tudományos és oktatási teljesítménye meghaladta az első világháború előtti eredményeit is. Navracsics Tibor kiemelte: a magyarság számára a tudomány jelenti az egyik legfontosabb kitörési lehetőséget. Az MTA Lendület programját méltatva ezért különösen fontosnak nevezte a tehetséges kutatók támogatását. Mint mondta, ennek révén fiatalok tudnak idehaza világszínvonalú kutatásokat folytatni. A miniszter végül arra figyelmeztetett, hogy a tudomány terén nem lehet egymást kizáró kategóriákban gondolkodni: a természettudományok és a társadalomtudományok egyaránt fontosak, miként nem lehet külön nemzeti és nemzetközi tudományról sem beszélni.
Az ünnepség résztvevőit ezt követően a közép-dunántúli térség tudományos szervezeteinek és kutatás-fejlesztéssel foglalkozó intézményeinek aktív közreműködésével szervezett regionális programokat koordináló Pannon Egyetem részéről az intézmény rektora, Friedler Ferenc, Veszprém város nevében pedig Porga Gyula polgármester köszöntötte.
A nyitóünnepségen tudományos elismeréseket is átadtak. Kiemelkedő tudományos életműve elismeréseként az MTA hét doktora vehette át a Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége által adományozott Eötvös József-koszorút. A középkori magyar történelem és a történeti segédtudományok terén végzett nemzetközileg is elismert eredményes kutatómunkájáért, a Szent Koronáról írt monográfiájáért, a címertan rangját erősítő fél évszázados kiemelkedő oktatómunkájáért Bertényi Iván, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professzor emeritusa kapta a díjat. Csanády Miklóst, a Szegedi Tudományegyetem II. Sz. Belgyógyászati Klinika és Kardiológiai Központ professzor emeritusát a kardiologiában kifejtett, nemzetközileg is elismert kiemelkedő szakmai tevékenységéért, iskolateremő oktatómunkájáért ismerték el a kitüntetéssel. Több évtizedes eredményes kutatómunkájáért, példaértékű oktatói és tudományszervezői tevékenységéért Csikor Ferenc, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professzor emeritusa vehette át az Eötvös József-koszorút. Marton Katalint, az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet professzor emeritáját a többfelhasználós rendszerek információelméletének kidolgozásában játszott meghatározó szerepéért, valamint a mértékkoncentráció elméletben elért kimagasló eredményeiért ismerték el a kitüntetéssel. Molnár Kálmán, az MTA Agrártudományi Kutatóközpontjának professzor emeritusa a hazai halparazitológiai kutatások megalapozásáért, nemzetközileg is elismert kutatási eredményeiért, a hazai halak parazitáinak feltérképezéséért, számos új faj leírásáért, valamint az ellenük való védekezés lehetőségeinek feltárásáért kapta a díjat. Az MTA Elnöksége Somlai Péternek, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professzor emeritusának közel négy évtizedes, nemzetközileg is elismert példaértékű oktatói és tudományos munkájáért, valamint a szociológia számos fontos témakörében végzett megalapozó kutatásaiért adományozta az Eötvös József-koszorút.
A Magyar Tudományos Akadémia elnöke által az igazgatási és kutatásszervezési feladatok során kiváló munkát végző személyek elismerésére, példamutató teljesítményük jutalmazására alapított Szily Kálmán-díjat Csikós Boglárka, az MTA Titkárság Jogi és Igazgatási Főosztályvezetője kapta. Az Oláh György-díjat Martinek Tamás, a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerkémiai Intézetének docense, az MTA Lendület programjának kutatója vette át. Felinger Attilának, az MTA doktorának, a Pécsi Tudományegyetem Analitikai és Környezeti Kémiai Tanszéke professzorának adományozták a Richter Gedeon Nyrt. és az Akadémia által alapított Bruckner Győző-díjat. A 40 éven aluli kutatóknak adományozott Bruckner Győző-díjat Horváth Krisztina, a veszprémi Pannon Egyetem Analitikai Kémiai Tanszékének adjunktusa kapta. A 2013. évi MOL tudományos díjat Holló András, a MOL Nyrt. Downstream Termék Tudásközpontja vezetője vette át. A Pungor Ernő-díjat Szalai István, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Kémiai Intézetének docense kapta. Hadi Géza, az MTA Agrártudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársának, valamint Volk Balázs, az Egis Gyógyszergyár Kémiai Kutatási Főosztályának vezetőjének eredményeit az Akadémiai Szabadalmi Nívódíjjal ismerték el. A Veszprém város önkormányzata által alapított Polinszky-díjat pedig Bienerth Gusztáv, a Pannon Egyetem Gazdasági Tanácsa korábbi elnöke vehette át.
Az MTÜ hagyományos nyitóelőadását Pósfai Mihály akadémikus tartotta. „Természetes laboratóriumok: a mágneses baktériumok" című előadásában az iránytűként működő – a sejten belül vas-oxidot vagy vas szulfidot kiválasztó – baktériumokról, valamint a biogén ásvényképződésről beszélt. A Pannon Egyetem professzora rámutatott: ezeknek a baktériumoknak a beható tanulmányozása hozzásegíthet a kristályképződés biológiai szabályozásának mélyebb megértéséhez, a mágnesesség és a nanokristályok alakja, mérete, szerkezete közötti összefüggés feltárásához.
A november végéig tartó országos eseményfolyam egyes elemeiről, a kiemelt programokról, valamint a kutatóhelyek eredményeiről a Magyar Tudomány Ünnepe programkalauza nyújt tájékoztatást.
„Tudomány és innováció"
Konferencia
2013. november 04.
A Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából konferenciát rendeztek a Pannon Egyetemen „Tudomány és innováció" címmel Veszprémben. A rendezvényen a téma hazai szakemberei tartottak előadást az innovációs tevékenység hasznosulásáról.
Dr. Szabó Gábor, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke „Ipar és felsőoktatás együttműködése az innovációban" című előadása során Magyarország jelenlegi innovációs helyzetét mutatta be. Rávilágított a fejlődés szempontjából kedvező és fejlesztendő területekre tudományos és gazdasági szempontból egyaránt. Kifejtette, hogy a magyar felsőoktatásba történő közráfordítás nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedően magas megtérülést hoz, továbbá, hogy az innovációs tevékenység fejlesztése érdekében a jövőben a felsőoktatás és az ipar kapcsolatának erősítésére és a kis- és középvállalkozások innovációs aktivitásának növelésére lesz szükség.
Láng István, az Országos Vízügyi Igazgatóság műszaki főigazgató-helyettese „A 2013. évi dunai árvíz – Innováció az árvízvédelemben" című előadása során ismertette és értékelte az állami védvonalakon végzett feladatokat és azok tapasztalatait. Véleménye szerint a fejlesztések hangsúlyát át kell helyezni az előrejelzésekről a talajmechanikai kérdésekre, valamint dinamikus árvízvédelem megvalósítása szükséges, melyhez létfontosságú egy hatékony gazdasági koncepció kialakítása és tudományos kutatások folytatása.
Pongrácz Ferenc, az IBM ISC Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója „IBM: 100+2 év innováció" című előadásában ismertette a vállalat eddig elért sikereit, innovációs tevékenységét. Elmondta, hogy a számítástechnika területén exponenciális növekedés figyelhető meg, mely évről évre magasabb fejlettségi szintet eredményez. Bemutatta az IBM főbb kutatási területeit, melyek elsősorban a kvantumszámítógépre, az orvosi diagnosztikára, az okosvárosokra és a képfeldolgozásra terjednek ki.
Tálos Péter, a Foxconn vezérigazgatója „Termelés és innováció – Innováció termelőüzemben" címmel tartott előadást, melyben a Foxconn csoport innovációs gyakorlatát mutatta be. Kiemelte, hogy a megvalósuló innováció nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a magyarországi vállalatok képesek legyenek teljesíteni eredménycéljaikat, valamint, hogy a Magyarországon kialakult tudásbázis megfelelő alapot teremt a hazai vállalatok jövőbeli felemelkedéséhez.
Varga Géza, a MOL Downstream fejlesztési igazgatója „Innováció a MOL fejlesztésében" címmel tartott előadásában kitért a vállalat és a Pannon Egyetem rég múltra visszatekintő kutatási-fejlesztési együttműködésére. Ezen felül bemutatta a MOL kutatás-fejlesztés-innovációs projektjeinek kiemelkedő eredményeit, a gumibitument, az újrahasznosítható üzemanyagokat, és ismertette a jövőben várható technológiai újításokat is.
Tázló József, a Cisco Systems Magyarország műszaki igazgatója „Tárgyak internete", az internet evolúciója című előadásának fókuszában az „okos tárgyak" álltak. Elmondta, hogy a „tárgyak internete" magába foglalja az információk feldolgozását és a minden eddiginél tökéletesebb döntéshozatalt és az emberiséget körülvevő világ változásaira történő azonnali reagálás lehetőségét.
