A CERREC PROJEKT az újrahasználatért
Az erőforrás-gazdálkodás egyrészt kiemelkedően fontos kérdés Európában, amelynek célja a fenntartható fejlődés biztosítása, másrészt a munkahelyteremtés egyik fő stratégiája

Ezzel szemben berendezéseink rövid használati ideje önmagában is jelentős pazarlás. E probléma megoldására nyújthat lehetőséget az újrahasználat, ami növeli a berendezések használati idejét. Mindemellett az újrahasználattal kapcsolatos tevékenységek a munkahelyteremtés hatékony eszközei lehetnek.

Újrahasználatra előkészítésre szánt berendezések egy grazi javítóműhelyben

A Hulladék-keretirányelv (HKI) a hulladékkezelésbe új fogalmat vezet be, az „újrahasználatra való előkészítés” műveletét. A fő cél a hulladék keletkezésének megelőzése oly módon, hogy a már kidobásra ítélt, használt berendezéseket felújítva, helyreállítva újrahasználatra alkalmas cikket állítanak elő. További cél a helyi hulladékgazdálkodási rendszerekben történő gyakorlati megvalósítás, azaz a felújító- és újrahasználati központok kialakítása nemzeti szinten.
Ezen elvek jelentik a CERREC (Central Europe Repair & Re-use Centres and Networks) nemzetközi projekt kiindulópontját. A hosszú távú tervezet elősegíti a közép-európai tagállamokban az újrahasználatot támogató hálózatok, újrahasználati központok kialakulását, hozzájárulva a fenntartható fogyasztási célok eléréséhez, előremozdítva a széles körű újrahasználat megvalósítását, így azt a hulladékkezelés releváns alapelemévé téve.

A CERREC projekt
A projekt a CENTRAL EUROPE Program keretében az ERDF társfinanszírozásával kerül megvalósításra. Kilenc partnerszervezet Európa hét országából (Ausztria, Cseh Köztársaság, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia, illetve regionális szinten Németország és Olaszország) együttesen dolgoz ki a HKI elvárásait is kielégítő megvalósítást. A projekt vezetője az osztrák ATM (Abfallwirtschaft Tirol Mitte Gmbh).
A projektben Magyarországot a Bay Zoltán Közhasznú Nonprofit Kft. Logisztikai és Gyártástechnikai Intézete (BAY-LOGI) képviseli.
A tervezet eredményei révén hozzájárulhat a keletkező hulladékok mennyiségének csökkentéséhez, a kibocsátások minimalizálásához, új munkahelyek létrehozásához, hosszú ideje munka nélküli dolgozók foglalkoztatásához.

A projekt főbb tevékenységei:

• hazai környezet feltérképezése az újrahasználati és felújítóközpontok, továbbá a hálózat szemszögéből (hulladékáramok, gyakorlati megvalósítások, piaci igények, érdekeltek, szakértők stb.);
• hazai és nemzetközi érdekeltek bevonása a projekt munkájába (a hazai megvalósítás lehetőségeinek vizsgálata, stratégia kidolgozása, szakértők tapasztalatainak, véleményének ütköztetése, véleménycsere);
• akkreditációs folyamatok és minőség-ellenőrzés kidolgozása az újrahasználatra való előkészítés folyamatára;
• nemzetközi együttműködés kialakítása az újrahasználat terén a minőség-ellenőrzés és a hulladékszállításra vonatkozó jogszabályok alapján;
• eszköztár (útmutatók, kézikönyvek, stratégiák, gyakorlatban bevált módszerek ismertetése) kidolgozása a regionális újrahasználati és felújítóközpontok kialakításához a nemzeti jogszabályok és a HKI elveinek megfelelően, figyelembe véve a helyi elvárásokat, igényeket.

Az újrahasználat jogi háttere
A két legfontosabb vonatkozó irányelv a hulladékokról szóló 2008/98/EK-keretirányelv (HKI) és az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló 2012/19/EU-irányelv (WEEE).

A 2008/98/EK-irányelv
Az újrahasználat a HKI egyik új prioritása. Ezzel a hulladékkezelési hierarchiában új elemként jelent meg az „újrahasználatra való előkészítés”.
3. cikk — Fogalommeghatározások
13. „újrahasználat”: olyan művelet, amelynek révén a nem hulladéknak számító termékeket vagy alkatrészeket újra felhasználják arra a célra, amelyre eredetileg szolgáltak;
16. „újrahasználatra való előkészítés”: ellenőrzési, tisztítási és javítási hasznosítási műveletek, amelyek során a már hulladékká vált terméket vagy alkatrészt előkészítik annak érdekében, hogy bármilyen egyéb előkezelés nélkül újra felhasználják;
4. cikk — Hulladék-hierarchia
(1) Az alábbi hulladék-hierarchiát elsőbbségi sorrendként kell alkalmazni a hulladékmegelőzésre és — gazdálkodásra vonatkozó jogszabályok, valamint a politika terén:
a) megelőzés;
b) újrahasználatra való előkészítés;
c) újrafeldolgozás;
d) egyéb hasznosítás, például energetikai hasznosítás; valamint
e) ártalmatlanítás.
A HKI szerint az újrahasználati tevékenységeket hulladékmegelőzésként (pl.: adomány, bolhapiac, webes értékesítés, használtcikk-kereskedés) vagy hulladékkezelésként (újrahasználatra való előkészítés) is számon lehet tartani.
A HKI szerint minden tagállamnak meg kell hoznia azokat az intézkedéseket, amelyekkel támogatja a termékek újrahasználatát és az újrahasználatra való előkészítés tevékenységeit. Ösztönözniük kell a felújító- és újrahasználati hálózatok kiépítését támogatásokkal, valamint gazdasági eszközök, beszerzési kritériumok, számszerűsített célok megalkotásával, vagy egyéb intézkedésekkel. A tagállamok a nemzeti hulladékgazdálkodási tervekben figyelembe kell vegyék a környezetkímélő újrahasználatra való előkészítést.

A 2012/19/EU-irányelv (WEEE)
Az újrahasználat ösztönzésére a korábbi e-hulladékokról szóló (2002/96/EK) irányelvhez képest számos új elem született:
A termékek kialakítása (4. cikk): az e-berendezések tervezésére és előállítására a szétszerelés, az újrahasználat és a hasznosítás megkönnyítésének figyelembe vétele mellett kerüljön sor!
Ártalmatlanítás, szállítás (6. cikk): az e-berendezések elkülönített gyűjtése és szállítása során optimális feltételeket kell biztosítani az újrahasználat, újrahasznosítás és a veszélyes anyagok elkülönítése, valamint az újrahasználatra való előkészítése céljából!
Megfelelő kezelés (8. cikk): a tagállamok a környezetvédelem érdekében minimális minőségi előírásokat határozhatnak meg az e-hulladékok kezelésére, egyúttal EU-szinten szabványok kidolgozására kerül sor azok kezelésére, beleértve az újrahasználatra való előkészítést is.
Hasznosítási irányszámok (11. cikk): cél a szelektíven gyűjtött e-hulladékok meghatározott — kategóriánként változó (55—85%) — arányban történő hasznosítása, illetve újrahasználatra való előkészítése és újrafeldolgozása.
A hulladékkezelő létesítmények számára biztosítandó információk (15. cikk): a gyártók valamennyi forgalomba hozott új e-berendezést illetően biztosítják az újrahasználatra és hulladékkezelésre vonatkozó tájékoztatást az e-hulladékok helyes és környezetvédelmi szempontból megfelelő kezelésének elősegítése érdekében, beleértve az újrahasználatra történő előkészítést is.
Nyilvántartásba vétel, tájékoztatás és jelentés (16. cikk): a tagállamok információkat gyűjtenek a piacukon forgalomba hozott, begyűjtött és az újrahasználatra előkészített, újrafeldolgozott és hasznosított e-berendezések tömegalapú mennyiségéről és kategóriáiról, valamint azok elkülönítetten gyűjtött és exportált hulladékairól.
A felújítás és újrahasználat területén tevékenykedő vállatoknak és szervezeteknek eleget kell tenniük minden szabályozásnak, szabványosított műveletnek, beleértve mások egészségének és biztonságának a megőrzését is.

Külföldi példa: KOMOSIE – Flamand Újrahasználati Szövetség
Bár hazánkban ilyen hálózat még nem működik, más országokban számos példát találhatunk jól működő újrahasználati rendszerekre. Ezek egyike a belga KOMOSIE.
A hálózat több mint 30 felújító- és újrahasználati központból, ún. „Kringloopcentrum”-ból áll, amelyek a kiselejtezett termékek gyűjtését, osztályozását, felújítását és viszonteladását végzik. Ez a nonprofit szervezet több mint 50000 tonna kiselejtezett árut gyűjt össze évente. A KOMOSIE által gyűjtött termékek ruhák, elektronikus és elektromos készülékek, bútorok, biciklik, könyvek, hanglemezek. A felújított termékek „De Kringwinkel” márkanév alatt kerülnek piacra, egy több mint 100 boltot magában foglaló üzlethálózaton keresztül. Az üzletek éves összbevétele, 33 millió euró. Flandriában, az újrahasználati vállalatok 90%-a KOMOSIE-tag. A szektorban dolgozók jelentős része (80%-a, közel 4500 ember) az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők és munkanélküliek közül került ki. Az adat jól mutatja a szektor jelentős munkahelyteremtő potenciálját.

A hálózat által gyűjtött hulladékok mintegy fele újrahasználható:

A KOMOSIE által begyűjtött hulladék mintegy fele újrahasználható. Forrás: CERREC

A KOMOSIE minőségpolitikája
A „de kringwinkel” márka

Egy „de kringwinkel” használtcikkeket forgalmazó márkabolt. Forrás: CERREC

A márkát azzal a céllal hozták létre, hogy boltjaikat egyértelműen megkülönböztessék a használtcikkeket árusító többi üzlettől. Sajátos arculatot, logót, üzletvezetési és minőségi szabványokat fejlesztettek ki a márka számára.
„Revisie” címke
A „Revisie” címke az árukon a minőséget jelöli, miszerint a termék bár használt, de tesztelt és további használata biztonságos. Különös odafigyeléssel tesztelik az elektronikai eszközöket, és ha szükséges, a meghatározott műszaki eljárások szerint javítják őket. Azok a termékek, amelyek megfelelnek a minőségi feltételeknek, megkaphatják a „Revisie” címkét, ami egyben 12 hónapos garanciát is jelent.

EFQM — K2
A K2 egy átfogó menedzsment-megközelítés, ami az „EFQM” (European Foundation for Quality Management) kiválósági modellen alapszik, és az optimális feltételek megválasztásával az érintettek igényeit elégíti ki.

Elektronikai berendezések újrahasználata

Újrahasználatra előkészítés: elektromos berendezések tesztelése és javítása. Forrás: www.kringloop.net

A becsült, 10 et/év hazai hulladékká váló E+E berendezések mennyisége mind anyagában történő hasznosítás, mind újrahasználatra való előkészítés szempontjából jelentős mennyiség. Ez a hulladékáram a bennük lévő veszélyes anyagok aránya és mennyisége, illetve értékes másodnyersanyag-forrásként kitüntetett figyelmet élvez az európai hulladékgazdálkodásban.
Az újrahasználat szempontjából azonban elmondható, hogy az említett, hulladékká vált termékkörök közül az elektromos berendezések újrahasználata váltja ki a szakmában a legélesebb vitákat, köszönhetően annak, hogy mind gazdasági, mind pedig környezeti fenntarthatósági oldalról gyakran egymással szemben álló érvek sorakoznak. Mik ezek?
Érvek:

• Magasabb prioritású hulladékkezelés megvalósulása.
• A fenntartható fejlődés biztosítása a termékek használati ciklusának kibővítése révén.
• A javító- és felújítóhálózatok révén létrejövő új munkahelyek.
• Hozzájárulás a szociálisan érzékeny rétegek életkörülményeinek javításához.

Ellenérvek:

• A javításra kerülő termékek felújítása aggályos, mivel azok minősége az alkatrészeinek korára való tekintettel nem garantálható úgy, mint egy új termék esetén.
• A felújított termékek egészségvédelmi szempontból csak költséges akkreditált vizsgálati és minősítési rendszerrel elfogadhatóak, azonban ennek költségvonzata már gazdaságtalanná teheti a tevékenységet.
• A gyártói együttműködés nélkül a rendszer nem lehet működőképes, ezért az ő érdekeltségük feltárása alapvető fontosságú.
• Erkölcsi, technikai elavulás figyelembe-vétele bár: a termék gazdaságosan javítható, de korszerűtlensége miatt már nem létezik piaca.
• Az újrahasználatra való előkészítés gazdaságossági kérdésén túlmenően tekintettel kell lenni a környezeti terhelésre, hiszen a HKI-ban megfogalmazott hulladékkezelési prioritás abban az esetben érvényes, amennyiben az adott tevékenység környezeti szempontú hasznát életciklus-vizsgálat támasztja alá. Tehát egy régi, korszerűtlen, nagy energiaigényű felújított termék további használata összességében nagyobb terhet jelent a környezet számára, mint egy új, de jobb energiahatékonysággal bíró, új berendezés használata, annak gyártása mellett jelentkező környezetterhelés figyelembevételével együtt.

Látható tehát, hogy újrahasználatra való előkészítés során számos szempontra kell tekintettel lenni. Az érveket figyelembe vevő és a gyakorlati megvalósítást célzó megoldás megtalálása szintén a CERREC-projekt feladata.

A projekttel kapcsolatban további információk érhetők el a projekt honlapján.