2020-ra 5 milliárd ember fog városokban élni1, így a városlakók lesznek a Föld erőforrásainak legnagyobb fogyasztói. Környezetvédelmi szempontból a városoknak határozottabb lépéseket kellene tenniük ahhoz, hogy visszaszoríthassák üvegházhatásúgáz-kibocsátásukat.
Mindeközben maguk a városlakók is jelentős urbanizációs kihívásokkal néznek szembe, és a folyamatosan növekvő szükségletek miatt a városoknak egyre nagyobb gazdasági és társadalmi problémákat kell kezelniük. Felmerül a kérdés: mi az a megoldás, amely egyszerre javíthatná a városi élet minőségét, és ösztönözné a fenntarthatósági célok eléréshez szükséges attitűdváltozást?
Az Accenture közreműködésével született Információs piacok: a városok új közgazdasága2 című tanulmány rávilágított azokra az akadályokra, amelyek megakadályozzák az intelligens városok elterjedését:
- A városok jó része jelenleg külön-külön, egyedi projektek keretében fejleszti energetikai és infokommunikációs technológiáját, átfogó stratégia és keretprogram nélkül,
- Ezeknek a technológiai kezdeményezéseknek sokszor nincs egyértelmű, kézzelfogható előnye a fogyasztók és a városlakók számára,
- Maguk a városok sincsenek meggyőződve arról, hogy a beruházások, melyeket elvárnak tőlük, valóban megtérülnek-e társadalmilag és gazdaságilag,
Barát Péter, az Accenture Közmű-iparági igazgatója"Városaink olyan infrastuktúrával és információs lehetőségekkel rendelkeznek, melyek lehetővé tennék a környezetvédelmi szempontok hatékonyabb érvényesítését, valamint javíthatnák a városi élet kényelmét és minőségét - mutat rá Barát Péter, az Accenture közműiparági igazgatója. - Ennek a potenciális lehetőségnek a kiaknázásához azonban az szükséges, hogy a városvezetés elkötelezze magát és megfogalmazza társadalmi, környezeti és gazdasági céljait, melyek az "okos" technológiák integráltabb alkalmazásával elérhetővé válhatnak."
Nem csupán technológia!
A világ városainak nagy része egyelőre nem ismerte fel, hogy az "intelligensváros-koncepciót" átfogó módon kell megközelíteni, hogy az elérhető előnyök maximalizálhatók legyenek. Az Accenture megközelítése nem csupán technológiai oldalról közelít, hanem egységes keretbe foglalja azt a módszert és szempontokat is, amelyek hozzásegítenek az intelligensváros-koncepció megvalósításához, figyelembe véve az alapvető városi szolgáltatások rendszerét és a meglévő adottságokat, beleértve a víz- és energiaszolgáltatást, a közlekedést, iroda- és lakóépületeket, egészségügyi és közbiztonsági szolgáltatásokat, hulladékkezelést, oktatást, kultúrát, idegenforgalmat és a közigazgatást.
"Magyarországon is érdemes a városoknak felmérniük az "intelligens város" koncepcióban rejlő lehetőségeket. Egy ilyen város nem csupán a környezet szennyezését csökkentheti, de magas színvonalú szolgáltatásaival és élhető környezet-kialakításával vonzza a tehetséges fiatalokat, növeli a beruházások számát, élénkíti a gazdasági környezetet, és segítheti új iparágak kifejlődését, hozzájárulva ezzel az életszínvonal növeléséhez" - mutat rá Barát Péter.
Az infokommunikáció (ICT) segíti az intelligens városok kialakítását
A jelenleg már elérhető adat-, információs és kommunikációs technológiákat stratégiai megközelítéssel használó városok:
- hatékonyabb szolgáltatásokat nyújthatnak a városlakók számára,
- nyomon követhetővé válik, hogy a kormányzat mennyit haladt előre a kitűzött célok megvalósításában,
- a meglévő infrastruktúra kezelése optimalizálható és az új infrastruktúra-beruházások hatékonyabban tervezhetők,
- a szervezeti silók áthidalhatók és az egyes szektorok közötti együttműködés javítható,
- innovatív üzleti modellek alakíthatók ki, a privát és közszféra összehangolt szolgáltatásokat nyújthat.
Az ICT-technológiákban rejlő globális költségmegtakarítási lehetőség a magán- és közszférában együttesen 2020-ban eléri a 600 milliárd euró-t3. London már felfedezte a digitális infrastruktúrában rejlő lehetőségeket, miáltal polgárai számára kifejlesztette és ingyenesen elérhetővé tette a Londoni Adattárat4, egy hivatalos honlapot, amely számos közérdekű adathoz enged hozzáférést, így lehetővé tette innovatív, új ötletek és alkalmazások kifejlesztését, továbbá üzleti vállalkozások létrejöttét.
Stratégiai megközelítés - tegyük átláthatóvá a megtérülést és a fejlődést!
A városoknak olyan mutatókat kell meghatározniuk az okosprojektek mérésére, amelyek könnyen értelmezhetőek és lefordíthatóak pénzügyi és nem pénzügyi értékek nyelvére és ezáltal összehasonlíthatóvá teszik az egyes kezdeményezéseket és az azok által hordozott értéket, valamint azt, hogy a projekt mennyiben járul hozzá az eredetileg kitűzött célok eléréséhez. Mexikóváros esetében például a cél a jobb közbiztonság, új munkahelyek teremtése és az elektromos hálózat megbízhatósága lehet, míg pl. Koppenhága a CO2-semleges főváros címre törhet 2025-ig.
Egy egységes városi célrendszer és az azt nyomon követő mutatók lehetővé teszik, hogy:
- összehasonlítsák a relatív megtérüléseket, és fontossági sorrendet állítsanak fel a projektek között (például okosmérés vagy útdíj-bevezetési projekt),
- méretgazdaságosságot érjenek el azáltal, hogy meghatározzák, milyen technológiai háttérrel valósítható meg egyszerre több projekt.
Megfigyelve az Accenture részvételével zajló "okos város" projekteket, szerte a világon láthatjuk, hogy ezek más-más célok elérése érdekében és eltérő alapokon valósultak meg.
Annak okán, hogy jobban megértsük a smart city kezdeményezések előnyeit és kihívásait, jó példa lehet Amszterdam, ahol folyamatban van egy nagyszabású kezdeményezés az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentését és az energiahatékonyság javítását szolgáló projektekkel, melynek célja a városi környezet zöldebbé, tisztábbá és vonzóbbá tétele.5
Partnerség - teremtsük meg a köz- és magánszektor együttműködésének lehetőségét, és vonjuk be mindebbe a városlakó polgárokat is azzal, hogy érdekeltté tesszük őket a változásban!
A hatékony együttműködés elősegíti, hogy:
- a különböző területek szakértői tanuljanak egymástól,
- reagálni tudjanak mind a városi emberek és az ott működő vállalkozások igényeire,
- beazonosítsák a kockázatokat és előnyöket minden érintett szemszögéből.
Mivel a városok befolyásolják bolygónk egészségét, az intelligensváros-program fontos minden állampolgár számára, függetlenül attól, hogy hol él. Ha a városok készek koncentrált, költséghatékony intézkedésekkel "okos" megoldásokat bevezetni szolgáltatási rendszerükbe, azt holisztikus stratégiai megközelítéssel kell megalapozniuk.
1: http://www.unfpa.org/swp/1996/ch3.htm
2: A tanulmány a Climate Group, az Arup, az Accenture és a Horizon, University of Nottingham kutatási partnerség keretében jött létre.
3: The Climate Group and GeSI, SMART 2020: Enabling the low carbon economy in the information age, 2008
4: http://data.london.gov.uk/
5: http://www.amsterdamsmartcity.com
