Az elektronikusalkatrész-kereskedelem és -disztribúció egyik legjelentősebb cége hazánkban az Arrow Electronics Hungary, amely jelentős ügyfélkörrel rendelkezik a térség egyéb országaiban is. A cég ügyvezetőjét, Harmath Csaba urat arról faggattuk, hogy a legelső mérleget megvonva hogyan látja az iparág alakulását a múlt esztendőben Magyarországon és a szomszédjainknál.
1. táblázat. A félvezető alkatrészek értékesítésének alakulása az EU-ban
Elektronet: - A feldolgozóipari termelés volumene 2011 egészét tekintve 5,8%-kal nagyobb volt az előző évinél, a termelés szintje novemberben érte el csúcspontját. A két legnagyobb súlyú alág közül a járműgyártás kibocsátása 11,8%-kal nőtt, ezzel szemben a számítógép-, elektronikai, optikai termék gyártása (amit beszélgetésünk során elektronikai iparnak fogunk nevezni) 5,4%-kal csökkent. A járműgyártás az év minden hónapjában képes volt növekedést felmutatni, az elektronika azonban csak az első három hónapban. Ha az exportról beszélünk, meg kell említeni, hogy míg 2011 decemberében a feldolgozóipari export egynegyedét adó járműgyártás exportvolumene 2,0%-kal nőtt, addig a hasonló súlyt jelentő elektronikai iparunk gyártása kivitelében számottevő, 10,5%-os visszaesés figyelhető meg - leginkább a híradás-technikai berendezések iránti exportkereslet csökkenése miatt. E sajnálatos tény megemlítése azért is nagyon fontos, mert az iparág termelésének mintegy 90%-a exportra kerül, vagyis a belső piac változásai az értékesítési adatokat lényegesen nem befolyásolják.
Az Arrow által értékesített alkatrészek az elektronikai ipar szükségleteinek igen széles szegmensét fedik le. Megtalálhatók benne a passzív és aktív alkatrészeken túl az elektromechanikaiak is. Ebből az összetételből kiindulva, áttekintve a tavalyi főbb értékesítési adatokat, mit tud nekünk elmondani, hozzátenni az előbb ismertetett KSH-adatokhoz? Mi volt az általános tendencia éves szinten, voltak-e váratlan kiugrások vagy visszaesések az értékesítésben?
Harmath Csaba: - Sem az elektronikaialkatrész-piac, sem az Arrow értékesítési adatai alapján nem látunk éves szinten visszaesést, sőt viszonylag jelentős növekedésnek örülhettünk 2011-ben is. A negyedéves számok tendenciájukat tekintve viszont már nem annyira örvendetesek. A magyar gazdaságelemzők számára némi vigaszt jelenthet az, hogy Európára hasonló elektronikaialkatrész-fogyasztási görbe a jellemző. Ami az értékesítés év közbeni alakulását illeti, röviden: soha nem tapasztalt, erős első negyedév után jelentős a csökkenés a második és a harmadik negyedévben. Ezzel szemben a negyedik negyedévben enyhe növekedés volt látható.
2. táblázat. A félvezető alkatrészek értékesítésének alakulása Magyarországon
Elektronet: - A távol-keleti katasztrófák (japáni földrengés, thaiföldi árvíz) hogyan befolyásolták a munkájukat?
Harmath Csaba: - Feltehetően a nem várt események okozták ezt az előbb említett jelentős ingadozást. 2011 elején az "allokáció" - a gyártókapacitásokat meghaladó vevői igények "kézivezérlésű" kielégítése - rémével fenyegettek a gyártók, amely állapotot a japáni földrengés csak tovább erősített. Nem csak az érintett gyárak időszakos vagy végleges bezárása okozott félelmet, hanem a várható alapanyag (például szilíciumszeletek, műanyag fólia)-hiány is.
Az alkatrész-felhasználók jelentős része elkezdte saját növelni készletei nagyságát. A második negyedév közepére derült ki egyértelműen, hogy csak néhány alkatrész-fajtánál beszélhetünk allokációról, sőt akár csak nagyon hosszú szállítási időről. Ekkor a felhasználók a készleteik csökkentésébe fogtak. A júniustól augusztus végéig terjedő időszakban a legtöbb nagy cég minimálisra fogta vissza alkatrészbeszerzését. Ez eredményezte számunkra a jóval gyengébb második és harmadik negyedévet. Az utolsó negyedév érdekessége még, hogy a magyar piacon némi növekedés volt tapasztalható, míg Közép-Európában a csökkenés folytatódott. Mintha az itthoni gyártók érzékenyebbek lennének; a változások, az ingadozások nagyobb amplitúdójúak.
Elektronet: - A külső szemlélő számára a 2011-es év (hasonlóan a 2010-eshez) a Magyarországon dolgozó termelőcégek összébbhúzódzkodását jelentette. Több cég is komoly bajba került. A Nokia egyre gyengébb világpiaci szereplése az egyik gyáruk bezárásához vezetett Romániában, és a pécsi Elcoteq csődjéhez is alaposan hozzájárult. Mára már az is kiderült, hogy a komáromi Nokia-gyár sem folytatja a régi módon a tevékenységét. Ugyanakkor örvendetes tendencia a hagyományos, összeszerelő jellegű tevékenység mellett a nagyobb hozzáadott értéket jelentő folyamatok (egyes K+F-, illetve after sale service tevékenységek stb.) fokozódó térhódítása. Tükröződött-e ez az adatokban?
Harmath Csaba: - 2011-ben a jelentős hazai EMS-cégeknek sikerült néhány nagyobb gyártási projektet megvalósítaniuk, ezért a negatív hatások még nem jelentkeztek. A Nokia bezárása viszont fájdalmas ténnyé lett, hatását ez évben fogjuk érezni. Az elektronikaialkatrész-piac (TAM) jelentős csökkenése várható - sovány vigasz számunkra, hogy az alkatrész-forgalmazó cégek ezt nem fogják megérezni.
Az "after sales service"-tevékenységek munkát adnak, de jelentős alkatrészigénnyel nem jelentkeznek. Az egyre fejlődő K+F-tevékenység nagyszerű lehetőség a magyar mérnököknek, büszkeséggel tölthet el minket. De amikor a nagyszerű fejlesztés nem itthon, hanem valahol Európában vagy a Távol-Keleten kerül gyártásba, a büszkeségünk azért már nem annyira teljes...
Elektronet: - A múlt évben arról tudott beszámolni, hogy tapasztalataik szerint, a nehézségek ellenére is a legtöbb magyar elektronikai cég a korábbiaknál sokkal erőteljesebben fejlesztett. A fejlesztések pedig szinte mindig a legújabb alkatrészek irányába esnek, hiszen az elektronikában nincs visszaút. Folytatódott-e a tendencia?
Harmath Csaba: - Folytatódott. A tendencia nem is lehet más. A piacra kerüléssel van inkább gond. Nagyon kicsi a belső felvevőpiac, és ugyanakkor az exportpiacokon jelentkező nagyon erős, nyomott árszínvonalon megjelenő konkurenciával kell felvenniük a versenyt. Sajnos, a hazai alkatrészpiacon a kis és közepes nagyságú magyar elektronikai cégek részesedése évről évre csökken.
Elektronet: - Melyek a várakozásaik 2012-re vonatkozóan? Az előrendelések alapján milyen tendenciát jósolhatunk? Véget ér-e a krízis - vagy már túl is vagyunk rajta, és csak nálunk érvényesültek speciális hatások?
Harmath Csaba: - Csak ismételhetem azt, amit tavaly is mondtam. Egy rövid krízisről beszélhetünk, ami 2008 második félévében kezdődött Nyugat-Európában és 2009 elején Kelet-Közép Európában - kivéve Lengyelországot. Egy évig tartó visszaesést mutatnak a számok, de 2010-ben sem Európában, sem Magyarországon a "krízisnek" már nyoma sem volt: kétszeresére nőtt a magyar disztribútori elektronikaialkatrész-piac. Ismerve a mintegy 25%-os növekedést 2011-ben - úgy tűnik, minden rendben van.
Ha figyelembe vesszük, hogy a német munkanélküliség ma a legalacsonyabb az újraegyesítés óta, akkor még inkább pozitívan tekinthetünk a jövőbe, hiszen a legnagyobb gazdasági partnerünkről van szó.
Elektronet: - Tekintsünk egy kicsit távolabbra: mi a helyzet például Lengyelországban, Szlovákiában, ahol is egyre jelentősebb az elektronikai ipar szerepe a nemzetgazdaságban? Tavaly olvastunk olyan sajtóhíreket is, melyek szerint Szlovákiától több cég is elpártol(na). Érzékelhető volt-e ez az Arrow életében?
Harmath Csaba: - A kelet-közép európai országok elektronikai fejlődése töretlennek tűnik. A piaci növekedés minden évben jóval meghaladja a nyugat-európai átlagot. Korábban egyértelműen Magyarország volt az elektronikai ipari beruházások célpontja - ma inkább Lengyelország, Szlovákia és Románia tűnik befogadóbb környezetnek. A számaink eléggé egyértelműen ezt tükrözik vissza.
Elektronet: - Miképpen ítéli meg? Van-e esély arra, hogy újra Magyarország legyen a térségi elektronikai ipari beruházások fő célpontja? Melyek lehetnek ennek az előfeltételei, min kéne változtatni?
Harmath Csaba: - A kilencvenes évek végén, amikor Magyarország volt az első számú befektetési célpont, megkérdeztem egy nagy külföldi bérgyártót, hogy milyen kritériumok alapján választották hazánkat. Azt mondta, hogy a költségcsökkentésen túl számukra az idegen nyelveket beszélő és jól képzett műszaki szakemberek, a nyugat-európai szintű bankrendszer, valamint a kormányváltásokon is átívelő, stabil gazdasági, pénzügyi politika jelenti a legfőbb vonzerőt. Ezek azok a legfontosabb tényezők, amelyek megléte, vagy bizonyos esetekben az újrateremtése ismét Magyarországra
terelhetik a beruházók figyelmét.
Elektronet: - Köszönjük az interjút!
