Korunkban az innováció egyik fontos feltétele a globálisan oltalmazott szellemi tulajdon. A világ feltalálói, és különösen a KKV-k, egyetemek és non profit kutató helyek több évtizede szorgalmazzák e rendszer bevezetését, miután az országonkénti szabadalmaztatás jelenlegi rendszere a tetemes fordítási és szabadalmi ügyvivői költségek miatt elérhetetlenné teszik számukra technikai eredményeik széles körben való oltalmazását. Tehát az csak a "gazdag" vállalkozások, jobbára a nagy nemzetközi monopóliumok kiváltsága lett. Egyebek mellett a magas szabadalmaztatási költségeknek is betudható, hogy az Európai Unióban az innováció beszűkölőben van. Ezért az Európai Bizottság 2010 július 2-án javaslatot tett az EU Szabadalom intézményének 2011. évi bevezetésére.
Sajnos egyes tagállamok, közöttük Magyarország is, elvetették az EU Szabadalom 2011-ben történő bevezetését, így e téren kudarc lehetősége fenyegetett. Az Európai Bizottság 2010 december 14-én kompromisszumot talált: lehetségessé tette az EU Szabadalom részleges bevezetését, ha az új rendszert minimum 9 ország jóváhagyja. A mai napig 13 ország (Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Németország, Svédország és Szlovénia) fogadta el ezt a javaslatot.
A régi rendszer, azaz az országonkénti, nemzeti nyelven történő szabadalmaztatás fenntartása a Magyar Feltalálók Egyesülete véleménye szerint a szabadalmi ügyvivők és nemzeti szabadalmi hivatalok érdekeit, azok magas bevételeinek megtartását szolgálja. Ezzel megosztják az Európai Uniót, és fékezik az innovációt.
