Mi a legnagyobb kihívás az IoT-eszközök tesztelése terén? Az IoT-felületek száma? A kommunikációs protokollok? A biztonság?
Az IoT-egységek nemcsak egy, hanem számos különféle átviteli eljárással működnek, többek között mobilhálózati kommunikációra (LTE, 5G) és rövid hatótávú vezeték nélküli technológiákra (WLAN, Bluetooth) épülnek. Sokféle szolgáltatásaik biztosításához természetesen mindezeket a rendszereket támogatniuk kell, ebből következően pedig az IoT-méréstechnikában az egyik legnagyobb nehézség az egyes átviteli technológiák különféle vetületeinek vizsgálata. Az átviteli technológiákon kívül további kihívást jelentenek az IoT-eszközök különféle rétegeinek szintjén végzett tesztelések. Míg a kommunikációs technológia fizikai rétegét célzó mérésekkel problémamentes összeköttetés biztosítása a cél, az alkalmazási réteget érintő vizsgálatok a felhasználói élményt befolyásoló problémák felfedésére vagy az IoT-eszköz által nyújtott szolgáltatások funkcióinak korrigálására irányulnak.
Mit látnak rosszul a fejlesztők az IoT-eszközök tesztelése kapcsán?
A fejlesztők azt gondolhatják, hogy az IoT-technológiák már kellően érettek és problémamentes összeköttetést, kommunikációt biztosítanak. Ez igaz ugyan, de minden egyes IoT-eszköz az alkatrészek olyan egyedi kombinációja, amelyek természetesen hatnak egymásra és zavarhatják is egymást. Amíg egy ilyen egység nincs megfelelően tesztelve, nem tudhatjuk, hogyan működnek az eszköz alkatrészei együttesen, függetlenül attól, hogy maga a technológia mennyire érett. A fejlesztők azt is hajlamosak gondolni, hogy a tesztelés bonyolult, sokrétű és költséges, de ez nem így van: léteznek olyan méréstechnikai rendszerek, amelyek könnyen kezelhetők, hatékonyak és gazdaságosak, így végső soron komoly költségek takaríthatók meg segítségükkel az IoT-eszközök tervezése során.
Mi a jó stratégia az IoT-eszközök teszteléséhez, és miért olyan fontos, hogy legyen ilyen stratégia?
Az IoT-eszközök tesztelési stratégiájának alapköve, hogy egyáltalán legyen ilyen stratégia. Ehhez hozzátartozik, hogy egy IoT-egység tervezése és fejlesztése során minden egyes munkafázishoz tartozzanak konkrét ellenőrző vizsgálatok is. A fejlesztése közben történő tesztelés elmulasztása nagyon sokba kerülhet: könnyen előfordulhat, hogy az eszköz nem az elvárt módon működik, illetve hogy a funkcióit csak részben vagy egyáltalán nem teljesíti.
Miben különbözik az IoT-eszközök fejlesztés közben való tesztelése a gyártás során történő teszteléstől?
Az alapvető különbség a mérési sebesség. Az IoT-eszközök fejlesztési fázisában általában teljes körűen szimulálni kell a hálózatot, ennek részeként pedig egy jelzésátviteli protokollcsomagot – márpedig az adatátviteli összeköttetés felépítése időt igényel. Ezzel szemben a gyártósori tesztelésnél a követelmény a gyors és pontos mérés, itt nincs szükség jelzésátviteli protokollcsomagra az IoT-eszköz és a mérőberendezés közötti aktív adatátviteli kapcsolat létrehozására. A gyártósori tesztelés tisztán jelzésátvitel nélküli üzemmódban történik: vagy az eszköz küld bizonyos hullámformákat a mérőberendezésnek, amely ezeket megméri, vagy pedig fordítva, a mérőberendezés ad ki bizonyos jeleket és az IoT-eszköz méri a vett adást.
Milyen fajta IoT-mérőberendezések vannak, és mik az erősségeik/gyengéik?
Az IoT-mérőberendezéseknek alapvetően két csoportja van: mobilhálózati (5G, 4G, 3G és 2G) technológiákat és rövid hatótávolságú vezeték nélkül technológiákat (például WiFi és Bluetooth) támogató készülékek. Ezek rendszerint hálózatot vagy eszközt szimulálnak az IoT-eszköz működésének vizsgálatához, a megfelelő állapotba pedig jelzésátvitellel vezérlik a tesztelt eszközt, amihez külön protokollcsomagot is tartalmaznak. Az ilyen mérésekhez természetesen számos paramétert kell beállítani, ami bonyolultabbá teszi a vizsgálatot; másrészről viszont a mérések valós körülmények között történnek, amivel biztosítható, hogy az IoT-eszköz a piacra dobását követően, a tényleges használat során is helyesen működjön. Van a mérőberendezéseknek egy másik fajtája is, amely nem alkalmaz jelzésátvitelt, hanem kizárólag a fizikai réteget vizsgálja, a protokoll vagy az alkalmazás magasabb szintjeit nem. Az ilyen méréseket egyszerűbb felparaméterezni és végrehajtani is; másrészt viszont a teljes IoT-eszköznek csak egy részét mérik, ami kellemetlen meglepetéseket okozhat a képességek és működés terén, miután az egységet forgalomba hozták és használni kezdték.
Milyen képességeket, funkciókat vagy jellemzőket várjanak el a fejlesztők egy IoTmérőberendezéstől?
Az IoT-mérőberendezésnek többféle méréstípussal kell rendelkeznie, például rádiófrekvenciás és/vagy alkalmazás jellegű vizsgálatokkal. Ezenfelül az IoT-eszköz paramétereinek pontos méréséhez kellő pontossággal és minőségben kell előállítania, illetve elemeznie a jeleket. A mérőberendezéseknél fontos szempont a könnyű paraméterezhetőség és az intuitív kezelés is.
Az IoT-mérőberendezések mely jellemzői segíthetik a használhatóságot és rövidíthetik a piacra jutási időt?
Az IoT-mérőberendezések hatékony szimulációs és mérési képességekkel rendelkeznek, minden teljes mértékben a fejlesztő kezében van. Ilyen környezetben a teljes fejlesztési fázis alatt mérhető és ellenőrizhető az adott eszköz viselkedése és paraméterei, így fel sem merül késést okozó utólagos áttervezés vagy konstrukciós hibák javításának szükségessége. A teljes körű minősítési vizsgálatok előtt házon belül elvégzett előminősítéssel idő és pénz takarítható meg, lehetővé téve az IoT-eszköz gyorsabb piaci bevezetését és kereskedelmi forgalomba hozatalát.
Fontos szempont a beállítási idő vagy az, hogy több IoT-eszközt egyszerre lehessen tesztelni?
A beállítási idő a gyártósori tesztelésnél fontos, ahol elsődleges szempont a gyors mérés és a nagy áteresztőképesség, a tömeggyártás miatt. Több eszköz egyidejű tesztelésével természetesen fokozható a gyártási kapacitás, ezáltal növelve a teljes gyártósor termelékenységét.
Mit kínál az Anritsu ezen a téren?
Az Anritsu nagy volumenű gyártósorokhoz olyan méréstechnikai megoldást kínál, amely számos kommunikációs rendszert támogat és lehetővé teszi több eszköz nagypontosságú egyidejű tesztelését is. A gyártósori tesztelés mellett az Anritsu egyéb méréstechnikai megoldásokat is kínál mind mobilhálózati, mind rövid hatótávú vezeték nélküli IoT-eszközök prototípus-fejlesztéséhez, tervezéséhez és fejlesztéséhez, egyedülálló funkciókkal felvértezve, melyek révén a bonyolult mérések is egyszerűen, gyorsan beállíthatók és hatékony elvégezhetők.
Rendelkeznek ezek a megoldások olyan képességekkel is, amelyekkel a versenytársak berendezései nem? Például jobbak a paramétereik vagy könnyebben használhatók?
Az Anritsu jól átlátja a különféle típusú méréseket végző vagy igénylő mérnökök és fejlesztők szempontjait. Mind a mobilhálózati, mind a rövid hatótávú vezeték nélküli rendszerek eleve rendelkeznek bizonyos fokú bonyolultsággal a paraméterezés és a mérési környezet összeállítása terén, ezért itt a legfontosabb azt megemlíteni, hogy az Anritsu mérőberendezéseivel gördülékeny, könnyen kezelhető, intuitív és stabil mérési összeállítás alakítható ki, áthidalva a technológia bonyolultságát és átlátható, világos eredményeket szolgáltatva. Az Anritsu a mérőberendezések terén összes ügyfelének nemcsak beszállítója, hanem partnere is kíván lenni.
