Az IEEE Spectrum híre szerint egy nemzetközi kutatócsapat sikeresen kombinált két kommunikációs protokollt, a Wi-Fi-t és a LoRa-t. Mint ismert, a Wi-Fi gyors és nagy a sávszélessége, de ugyanakkor korlátozott a hatótávolsága és magas az energiafogyasztása. Ellenben a LoRa {Long Range – alacsony (300-1200 baud) adatátviteli sebesség, viszont megnövelt (akár 10-15 kilométeres hatótávolság)} eszközöknek alacsony az energiaigénye. Képességei megfelelnek az IoT-s szenzorhálózatok igényeinek. A WiLo alkalmazásával elvileg csökkenthető lenne az IoT hálózatok komplexitása, miközben a méretezhetőségük javulna. Kevesebb lenne a hibalehetőség, sőt a kiépítési és üzemeltetési költségeket is csökkenteni lehetne.
A kutatóknak kiegészítő technológiák, hardverek alkalmazása nélkül sikerült öszekapcsolni a két protokollt, így egyesíteni az egyes erősségeiket. A kísérletekhez olyan LoRa adóvevő eszközt használtak, amely a Wi-Fi által is használt frekvencián kommunikál. A Wi-Fi és a LoRa jelei azonban nem kompatibilisek. Ezért kidolgoztak egy algoritmust, ami a Wi-Fi szabványú jeleket átalakítja olyan formátumúvá, amilyent a LoRa-eszközök használnak a más eszközökkel történő kommunikációban. Az algoritmussal úgy módosították a Wi-Fi adatmultiplexelési szabványát (OFDM – ortogonális frekvenciaosztásos hozzáférés), hogy a Wi-Fi eszköz a LoRa ún. chirp spread spectrum szabványában használt nagyobb hatótávolságú jeleket emuláljon.
A tesztek eddig biztatóak. A WiLo segítségével beltérben és kültéren egyaránt sikerült maximum 500 méteres távolságban viszonylag megbízható kapcsolatot felépíteni.
Azonban megmaradt a Wi-Fi eszközök meglehetősen magas energiaigénye. Ráadásul a kommunikáció és a jelemuláció egyidejű kezelése is többletenergiát igényel. A kutatócsapat ennek megoldásán is dolgozik.
Forrás: spectrum.ieee.org
