A technológia előrehaladása, valamint az összekapcsolt eszközök és érzékelők robbanásszerű elterjedése az épületek és azok üzemeltetésének új korszakát hozza el. Ma már közel 10 százalékkal kevesebbe kerülhet üzemeltetni egy épületet, mint a múlt században. Ebben az új közegben a létesítményvezetőknek minden eddiginél összetettebb rendszereket kell kezelniük. De vajon hogyan jutottunk el a százemeletes acéltornyokig és az intelligens világításig? A modernizációval hol és hogyan takaríthatjuk meg a legtöbb energiát? Hogyan fejlődött a technológia az IoT-eszközök létrejöttéig, melyek száma egy éven belül meghaladja az egymilliárdot is?

Az izzólámpától a felhőkarcolóig

Az 1880-as években a villamos világítás a gazdagok fényűzésének számított, így csupán luxushotelekben vagy a J.P. Morgan-hez hasonló mágnások villáiban volt elérhető. Thomas Edison találmánya, az izzólámpa 14,5 órás élettartamával az emberek vágyálmává vált. A gyárak és a kisebb belvárosi kerületek ugyan már egyenáramú villamos hálózatokon működtek, a lakosság 95 százalékához ekkor még nem jutott el ez a technológia. A „kisebb” villamos hálózatokat legtöbbször ipari vagy bányászati célokra használták. New York első erőművét az Edison Villamos Világítási Társaság hozta létre 1882-ben, amely 400 villanykörtét és 85 ügyfelet tudott ellátni villamos árammal.¹

Ebben az időszakban épült az első felhőkarcoló is, egy tízemeletes acéltorony Chicagóban. Ennek magassági rekordját a Home Insurance Building után 1890-ben Joseph Pulitzer New York World Building nevű (kb. 94 méter magas) épülete döntötte meg. Innen már csak egy lépés volt, hogy az 1900-as évek elején megszülessen a modern irodaház fogalma. Az első irodateret Frederick Taylor amerikai mérnök tervezte 1904-ben, egy nyitott térbe zsúfolva a dolgozókat, akikre a vezetők privát irodáikból láthattak rá. 1916-ra az irodatornyok már mindennapos látványnak számítottak.²

Hová tűnik az energia az irodában?

Az Egyesült Államokban az üzleti célú épületek a felhasznált energia nagyjából 30 százalékát elpazarolják, részben elöregedettségük miatt. Az energiaveszteségért főként öt tényező felelős:³

• Szigetelés: rengeteg energia távozik a falakon keresztül, ha egy épület szigetelése sérült, összetömörült, nedvességet szív fel, vagy egyenesen hiányzik. Megfelelő technológiával a hőveszteség 50-90%-kal csökkenthető.
• Épületgépészet: a fűtési, szellőztető és légkondicionálási rendszerek hatalmas mennyiségű áramot és üzemanyagot használnak el. Az épületgépészeti rendszerek és a világítás a legtöbb kereskedelmi és ipari létesítmény közüzemi számlájának 70 százalékát teszik ki. Ezek automatizált vezérlése akár 30%-kal növelheti a hatékonyságot.
• Világítás: az idősebb épületek világítása nem takarékos, a hagyományos villanykapcsolókkal mindössze felvagy lekapcsolhatók a lámpák. A világítástechnológia korszerűsítése (pl.: jelenlétérzékelők használata) akár 20 százalékos energiamegtakarítást is eredményezhet.
• Ablakok: a rosszul megtervezett ablakokon kiszivároghat a levegő, ami energiaveszteséget okozhat, vagy épp üvegházhatás jöhet létre, amely megnöveli a légkondicionálás költségeit. Az ablakok lecserélése akár háromszoros hatékonyságnövekedéssel járhat.
• Kémény: a kéményeken kiáramló füst temérdek elpazarolt hőt és párát tartalmaz, ám a legtöbb elöregedett épületben egyszerűen távozik a légkörbe. Az új technológiákkal a hő és a pára akár 10-15%-a begyűjthető és újrahasznosítható az épületen belül.

Napjainkban a környezetbarát építkezés legfőbb mozgatórugója az ügyféligény – amely a 2012-ben mért 35 százalékról 2014-ben 40 százalékra ugrott –, míg legnagyobb akadálya a magasabbnak vélt ráfordítási költség.⁴ A zöld épületek jelentősége ugyanakkor könnyen számszerűsíthető, hiszen ezek olyan hosszú távú megtakarításokat biztosítanak, mint:

• 8-9 százalékkal alacsonyabb üzemeltetési költségek
• 7,5 százalékkal nagyobb épületérték
• 6,6 százalékkal nagyobb mértékű befektetésmegtérülés
• 13 százalékkal alacsonyabb karbantartási költségek.

Hálózatba kapcsolt épületek

Az épületek az integráció és a hálózatba rendeződés tekintetében is elképesztő mértékben fejlődtek. A Gartner szerint az intelligens kereskedelmi épületek 2017-ben az IoT-technológia legnagyobb felhasználóivá válnak. A piackutató számításai alapján az IoT-érzékelők száma a 2015-ös 377 millióról 2018-ra jóval meghaladja majd az egymilliárdot. Az előrejelzések szerint az épületekben jelen lévő IoT-technológiák piaca a 2014-es 46 milliárd dollárosról 2020-ra 155 milliárdosra nő.⁵

Míg 2014-ben az épületfelügyeleti rendszerek összekapcsoltsága csupán 16 százalék volt, ez az arány 2025-re várhatóan már 50 százaléknál is nagyobb lesz. Eszerint az IoT és a hálózatba kapcsolt épületek bevezetése egyértelműen előremutató üzleti döntést jelent. A prognózisok alapján az IoT az épületek piacán évi 25 százalékkal fog emelkedni a következő három évben, az addigra 85 milliárd dolláros iparág pedig már 25 milliárd hálózatba kapcsolt eszközt foglal majd magába.⁶

Az épületek modernizációjával a cégek nagyobb hatást gyakorolhatnak az energiafogyasztásra és a bérlők számára nyújtott szolgáltatások minőségére. A jövő integrált munkahelyeit egyre többen valósíthatják meg, ugyanis a szervezetek mindinkább figyelembe veszik a hálózatok értékét pénzügyeik tervezésekor, és ez meghatározó versenyelőnyt jelent. A döntéshozók 70 százaléka látja az IoT üzleti előnyeit, a vállalatok 63 százaléka pedig szeretné a jövőben kihasználni a technológia lehetőségeit.⁷

A következő nagy kihívás a létesítményvezetők és az épülettulajdonosok számára az újonnan hálózathoz csatlakoztatott épületek adatainak értelmezése, elemzése és használata. Az összekapcsolt menedzsmentrendszerek a jövő épületeinek gerincét képezik majd: az ezekből kinyert adatok megalapozzák a megfelelő döntéseket és ezáltal megtérülést hoznak. Ahhoz, hogy a piaci szereplők lépést tarthassanak az épületfelügyelettel, olyan megoldásra lesz szükség, amely képes a több rendszer összekapcsolásával járó összetett műveletekre, továbbá elég rugalmas és gyors a folyamatosan kapcsolódó eszközök skálázásához.

Tudjon meg többet a jövő hatékony és hálózatba kapcsolt épületeit működtető rendszerekről!

1: http://edisontechcenter.org/HistElectPowTrans.html
2: https://www.theguardian.com/cities/2015/apr/02/worlds-first-skyscraper-chicago-home-insurance-building-history, http://www.amny.com/real-estate/nyc-skyscrapers-17-things-you-may-not-know-about-the-city-s-tallest-buildings-1.9708920, https://www.wired.com/2009/03/pl-design-5/
3: http://energyalliancegroup.org/5-greatest-waste-of-energy-older-buildings/
4: https://www.environmentalleader.com/2016/02/lower-operating-costs-is-no-1-reason-to-build-green-but-perceived-higher-costs-is-biggest-obstacle/?graph=full&id=1
5: http://deloitte.wsj.com/cio/2016/10/26/iot-poised-to-transform-building-management/?mod=WSJBlog, https://www.memoori.com/portfolio/transformation-BAS-to-BIoT-2015-2020/
6: https://www.memoori.com/portfolio/internet-things-smart-buildings-2014-2020/, https://www.memoori.com/portfolio/internet-things-smart-commercial-buildings-2016-2021/
7: http://www2.schneider-electric.com/documents/presentation/en/local/2016/04/998-19699217_IoT_Report_2016_v2.pdf